Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika Gödöllő egyik legszebb látványossága, mely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította e máriabesnyői szent helyet; a község a régi templomromok eltakarítása közben akadt rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika rangot kapott. Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika Gödöllô vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!. "A sűrű bozót eltakarítása közben történt, hogy egy Fidler János nevű, gödöllői születésű negyvenéves kőműves álmot látott. El is beszélte álmát a környékbelieknek, és hozzátette, hogy ugyanakkor titokzatos szózatot is hallott: "Ha a templom romjai közt, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz. " Serényen fogott neki a munkának, és alig vette kezébe a csákányt, azonnal észrevette, hogy a vas valami kemény tárgyba ütődött. Egy jókora kő volt. Mikor a követ kiemelte és szétporlasztotta az alatta lévő homokos földet, egy sárga földdel belepett csonttárgyat talált.
Az akolitusok feladata elsősorban a szentmiséken való áldoztatás és a szent edények purifikálása, megtisztítása, de ugyanakkor elvihetik az Oltáriszentséget az idősek, betegek otthonába, szentségimádást és különböző liturgikus cselekményeket végezhetnek, többek között igeliturgiát is. Feladatuk továbbá a plébános-plébániaszervező megbízásából a rendkívüli esetekben való áldoztatás és az oltáriszentség kitétele szentségimádásra és helyretétele. Avatott akolitusok: Bajnok László (Taksony), Bicsák Péter (Veresegyház), Cser Péter (Ócsa), Gergely Tamás (Nagymaros), Gulyás Attila (Sülysáp), Gulyás László (Sülysáp), Horváth Barnabás (Nagymaros), Kósa János (Zebegény), Kovács Sándor István (Üllő), Kolozsi Péter (Taksony), Mácsai Gábor (Zebegény), Mravik Levente (Balassagyarmat), Nyéki Rafael (Bugyi), Pfeffer Károly (Martfű), Rezi Tamás (Gödöllő), Tomka Barna (Gyömrő), Szöllős Ákos (Gyömrő) Fotó: Németh László Szöveg: Bölönyi Gabriella
Látnivalók a környéken Aquaworld Élményfürdő Budapest Budapest Európa egyik legnagyobb fedett vízi témaparkja egész éven át felejthetetlen szórakozást kínál minden korosztálynak. SEGWAYGUYS Budapest Vegyen részt egy városnézésen Magyarország legnagyobb segway flottájával! Iparművészeti Múzeum A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864) társ-intézmények után Európában harmadikként jött létre. Ugyanis az 1872-es országgyűlés 50. 000. -Ft-ot szavazott meg "műipari tárgya... Dohány utcai zsinagóga A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában. Mátyás-templom A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék... Szent István Bazilika A Nyugatitól a Kiskörúton sétálva Budapest legnagyobb, 8500 embert befogadó templomához, a Szent István-bazilikához jutunk.
1387 -ben azonban Zsigmond király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elnéptelenedett. A XVII. században már pusztaként Gödöllőhöz tartozott, s Grassalkovich Antal vásárolta meg. Ő építtette itt a kapucinus kolostort, s családi kriptáját is, ahol a Grassalkovich-ok nyugszanak, többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is: Grassalkovich Antal és Esterházy Leopoldina. E kápolna a régi Besnyő falu temploma romjának helyén épült. Egy legenda szerint az építkezéskor 1759. április 1-jén egy csontból készült Mária-szobrot talált az egyik munkás és azóta híres búcsújáró hely. A kolostort 1769 és 1771 között kibővítették. A puszta a 18. században újra benépesült, 1910 -ben már 380 lakosa volt. A 20. század elejétől nyaralóteleppé is vált. A települést 1965 -ben csatolták Gödöllőhöz. A máriabesnyői kegyhely [ szerkesztés] Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott.