A borovi fenyő, Erdei fenyő, latin nevén Pinus sylvestris kedvelt faanyag mert tölgyhöz, bükkhöz, más hasonlóan drága faanyagokhoz képest a borovi az olcsóbb árkategóriába tartozik. Borovi fenyő jellemzői: Felhasználási területét tekintve asztalos szakmai körökben közkedvelt, belsőépítészeti munkák felhasználására, ajtó ablakgyártásra, kerítések készítésére. Előfordulását tekintve megtalálható hazánkban is, de főképpen tőlünk keletre és északkeletre honos fafaj. Az erdő növényei: az erdei fenyő | RDiagram. Jól munkálható szárított állapotban, a gyanta tartalma miatt nehézkesebb a csiszolása, ennek ellenére előszeretettel használt faanyag. Szép rajzolata göcsössége nagyon játékos lehet tökéletesen viszatükrözi a természetet. Szíjácsa inkább fehéres sárgás színű, gesztja sárgás színű, gyantatartalmát tekintve inkább a gyantás faanyagok körében említjük. Az asztalosipar 10%-14% nedvességtartalom között használja fel, mert ekkor jól megmunkálható, gyalulható, ragasztható. Borovi fenyő németül: Das Kieferholz További információk a boroviról itt.
Forrás: Bárka Beküldte Törpapa
Balzsamban 20-25% terpentinolaj, melynek fő alkotói: pinenek, limonen, caren, cadinen, cymol, terpinolen, metilchavicol, bornil-acetát. Erdei fenyő gyanta szett. Balzsamból 65-70% gyanta (colophonium) marad vissza, benne diterpén gyantasavak (larikopinisav, larikopinonsav, pimarinsav, pimarolsavak, abietinsav, pimarsav, cryptopimarsav, sandaracopimarsav stb. ) Gyógyhatása (i): tapasz, linimentum, kenőcs (főként reuma ellen), füstölő (szagtalanító, fertőtlenítő, rovarriasztó), kozmetikai ipar, festék- és bútoripar stb. Homeopathia. Felhasználjuk: ' Ellenjavallat: - Lásd még: A növényről Mit-mihez Gyógytea Tanácsok Magyar Wikipédia: Fekete fenyő
Sablon:Szerkesztéshez Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Növények/Növények gyógyhatása/F/Fekete fenyő – Wikikönyvek. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 Forrás: Magyar Wikipédia:, Fenyőilonca, 2011. március 1., 06:34 (CET)
Szintén antibakteriális hatású a fenyő illóolaja. A talaj mélyére került gyanta a borostyán. Egyes fenyőfélék magvait fogyasztják. Ilyen pl a cirbolyafenyő ( Pinus cembra) magja. Ismerkedj meg néhány fenyővel! Néhány hosszútűs fenyő Az erdeifenyő ( Pinus sylvestris) a sarkkörtől a mediterrán hegyvidékekig, az Atlanti óceántól a Csendes óceánig számos élőhelyen és változatban előfordul. Hazánkban a klíma ugyanakkor csak a nyugati határszélen kedvező számára. Egyetlen őshonos fenyőfajunk. 30 m magasra megnövő fafaj. Törzse alul sötéten barázdált, feljebb papírszerűen foszló, vörös színű. A korona fiatalon kúpos, idős korban ernyősödő, lombozata zöldesszürke. Fája puha, de gyantatartalma miatt tartós. Erdei fenyő gyanta ar. Az amerikai sárgafenyő ( Pinus ponderosa) észak-amerikai faj. 30-50 méter magas, karcsú koronájú, monumentális fa. Ágainak felülete sima, sárgás vagy narancsbarna színű. Laza, vályogos, szárazabb talajba való. Mész-, só-, nedvességtűrő. Kiváló, keményfához közelítő minőségű bútorfa. Illóolaja görcsoldó és hurutoldó hatású.
Nincs karácsony fenyő nélkül. De nemcsak karácsonykor, hanem egész évben gyönyörködhetünk bennük. Ismerjük meg néhányukat, köztük olyanokat is, amelyek kedvelt karácsonyfák. Fenyők az Agostyáni Arborétumban Legelterjedtebb nyitvatermő osztály a toboztermők osztálya ( Coniferopsida). Az ide tartoznak a tűlevelű erdők uralkodó fái is. Jellemző a törzs évgyűrűs vastagodása, sok fajnál vannak gyanta vagy nyálkajáratok. Gyanta: a borovi fenyő aranya. A tobozpikkelyeken két- vagy egy magkezdemény található. A magvak hosszú idő alatt (1-2 vagy 3 év) érnek be, 2-16 sziklevéllel csíráznak. Legismertebb és legelterjedtebb fajai az arantáriák, a ciprusfélék, az erdei- és fekete fenyő, a lucfenyő, jegenyefenyő, sima fenyő, a lombhullató vörösfenyő, a cédrusok, a mocsári ciprusok, és ahová a Föld legnagyobb szárazföldi fái, a ciprusok és mamutfenyők is tartoznak. A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, Pinaceae) a toboztermők osztályának legjelentősebb családja. A földtörténeti jura korban alakultak ki, majd egész Laurázsiában elterjedtek.