Alulnézet (az elölnézet felett) 6. Hátulnézet (a balnézet mellett) A vetítési irányokra merőleges síkok tehát teljesen körülfogják a tárgyat, mintegy dobozba zárják. Az egyes vetületek ennek a doboznak a belső oldalán jelenek meg. Amennyiben a rajzlapon helyhiány miatt egy vetület a nem fér el a szabvány szerinti helyen, de a rajzlap egyéb részén erre még elegendő hely áll rendelkezésre, úgy az E vetítési rendtől el lehet térni. Ábrázoló geometriát tanítok: Gyakorló feladatok. Az erre vonatkozó szabály: · A vetítés irányát a főábrán betűjeles nyíllal kell jelölni a nézeti iránynak megfelelően. · A nézetrendtől eltérő helyre rajzolt vetületen azonosító jelet kell alkalmazni. A vetületi ábrázolással bemutatott tárgy valós elképzelése jó térszemléletet kíván, amely sok gyakorlással fejleszthető. Fontos, hogy egy tárgyról csak annyi képet szerkesszünk meg, amennyi a pontos ábrázoláshoz és a méretek megadásához szükséges és elegendő. A vetületi ábrázolásban gyakorlatlanok számára a tárgyak bemutatásának sokkal szemléletesebb módja az axonometrikus (térbeli) ábrázolás.
Három nézetben rajzolt szerkezetet, pl. rajzolják meg a tanulók egyméretű axonometriában. Kezdetben a feladat kiadásakor megmutathatjuk az axonometrikus képet is. A feladat végrehajtása, megoldása a forma teljes megismerését, rekonstrukcióját és sajátos szakrajzi rekonstruktív gondolkodást igényli, fejleszti. A tanulók rajzjavítása eredményes megoldás, bár sokszor vita van a szaktanárok között, hogy munkalap, vagy fénymásolat alapján megadott rossz, hibás rajzot rátett pauszpapíron egyénileg, vagy falitáblán frontális osztálymunkában helyes javíttatni-e a tanulókkal. 10.2.4 A szakrajzi, műszaki rajzi gondolkodás és fejlesztése. Természetes, hogy erre egyértelműen nem mondhatunk igent, vagy nemet. A tanulói rajzjavításnak feltétele, hogy a szabályismeretben biztosak, megingathatatlanok legyenek. A szakmai műszaki gyakorlat megköveteli, hogy a rajzokban található hibákat fel tudjuk tárni. Végső soron ez azt jelenti, hogy a tanulók bizonyos fejlettségi fokán, a tanulók rajzjavítása is a szakrajzi, műszaki rajzi gondolkodás fejlesztésének forrása lehet.
A blog a Debreceni Egyetem Műszaki karán folyó Ábrázoló geometria kurzusok támogatására készült. 2017 őszétől a megújult képzésekben Műszaki menedzser és Építészmérnök szakos hallgatókat tanítok MK3ABRAA04XX17 és MK3ABRAA04EX17 kódú kurzusokon. FONTOS! A régi bejegyzésekben szereplő tartalmakhoz a Google Drive nem minden esetben ad hozzáférést. Ezeket a bejegyzéseket már nem frissítem és a linkeket sem generálom újra. Kérem, hogy keressenek a címkefelhő alapján hasonló tartalmú, frissebb bejegyzést!
A szakrajzi gondolkodás fejlesztése a legösszetettebb problémája és egyben a legfeltáratlanabb oldala a műszaki rajzi képességek fejlesztésének. A szakrajzi gondolkodás képességének tartalmi és elvi vizsgálata helyett a műszaki ábrázolási gondolkodás fejlesztését az alábbiakban egy-egy példán tanulmányozzuk. A példában szereplő feladat tanulmányozása a műszaki rajzi gondolkodás fejlesztésének egyes oldalait szemlélteti. A szóbeli leírás lényege, hogy a rajz alapján a tanuló elmondja a szaktanár által megkívántakat. Pl., hogy milyen a tárgy helyzete a térben, milyen felületekből, milyen idomokból, milyen mértani testekből épül fel. Milyen csonkítások és alkalmazott szerkesztések szükségesek a megrajzoláshoz és hogyan végezné azokat. Szóban fejtheti ki a nézetek kapcsolatát és elképzeléseit a gyártás, szerelés, építés menetére vonatkozóan. A szóbeli leírás a rajztanulmányozás módszeréhez hasonlít, de nem azonos azzal. Kétségkívül megköveteli a rajzolvasási képesség bizonyos fejlettségét.