1711. szatmári béke (Károlyi köti) kielégítő kompromisszum. FOGALOMTÁR Akcse: török pénzegység. Dzsámi: kupolás iszlám imaház. Geréb: szász előkelő. Hász birtok: szultáni, kincstári birtok. Hajdú: eredetileg szilaj-marhatartó szabad katonai réteg. Lófő: székely előkelő. 1541 magyar történelem youtube. Mecset: muzulmán templom. Minaret: muzulmán templomhoz tartozó torony, innen hívják imára a hívőket. Pasa: török közigazgatási egység (vilajet) feje. Partium: Részek Magyarországtól leválasztott tiszántúli területek, a Temes-köz és néhány felvidéki megye is hozzátartozott a 17. sz-ban. Porció: Habsbug - kormányzás által bevezetett állami adó. Szpáhi: török lovas katona. Tarisznyavár: nagyobb várak közé eső, az ellenség hadmozdulatainak megfigyelésére szolgáló kisebb vár. Tőzsér: marhakereskedő. Úriszék: földesúri bíráskodás. Zsellér: jobbágytelek nélküli paraszt.
Úgy tűnik, hogy falai között csak a Szulejmán szultán által kinevezett első budai pasa rezideált. Utódai kezdetben valahol lent a külvárosban laktak, majd a 16. század végén költöztek fel újra. Ekkor már nem a királyi palotába, hanem a városba, a volt ferences templomtól (a mai Várszínház tól) északra eső területre. A palota korábbi szerepét teljesen elvesztette. Területe, épületei ezután laktanyaként, fegyver- és raktárként, illetve börtönként voltak használatban, élén a dizdár (várfelügyelő) állt. A pasa olykor tanácskozásra is igénybe vette, s egyes követségek is meglátogatták. Különösen szembeötlő volt a változás a lakóházaknál, amire ismét Dernschwamot hívhatjuk tanúként. * 1540 (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az általa leírtak valószínűleg inkább csak közvetlenül a hódítást követő évekre tekinthetők érvényesnek, amikor a várost még inkább csak a frissen beköltözöttek, elsősorban családtalan katonák, hivatalnokok lakták. "A házak sorban egymás után beomlanak. Építkezéseknek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó meghúzhassa magát az eső és a hó elől.
Az állandó harcok közepette vajon milyen volt az egyes országrészek berendezkedése? A Magyar Királyságban 1527-től Habsburg Ferdinánd és utódai rendezkedtek be, de székhelyüket Bécsben tartották. Hatalmukat meg kellett osztaniuk a rendekkel. Ennek a rendi dualizmusnak a legfontosabb intézménye az országgyűlés volt. Jogkörébe tartozott a királyválasztás, az adók megszavazása. A végrehajtó hatalmat sajátos kettősség jellemezte. Már Ferdinánd kialakította Pozsonyban a magyar hivatalokat, de ezek a Bécsben működő udvari tanácsok alá voltak rendelve. Ferdinánd 1556-ban, abban az évben, amikor császár lett, megszervezte az Udvari Haditanácsot. Hatásköre az egész birodalomra kiterjedt, magyar megfelelője nem volt. De mi az, ami fenntartotta az együttműködést az udvar és a rendek között? A Habsburgok birodalmát Magyarország védte a törökök terjeszkedésével szemben, míg az ország bevételei nem voltak elegendőek a török elleni védelem fenntartásához. Magyarország történelme - Magyarország története – Turizmus információk Magyarországról. A hiányt részben a birodalomból érkező segélyek enyhítették.
Szapolyait röviddel ezután, november 10-én Székesfehérvárott királlyá választották, majd 11-én I. Jánosként (1526-1540) megkoronázták. A város és a palota azonban olyan leromlott állapotban volt, hogy az új király a telet inkább Esztergomban töltötte. Vele szemben ugyanez év december 17-én a pozsonyi országgyűlésen Habsburg Ferdinánd cseh királyt, II. Lajos király özvegyének, Habsburg Máriának fivérét választották királlyá. Az újonnan megválasztott, de még koronázatlan uralkodó hatalma rohamosan erősödött. 1541 magyar történelem filmek. János 1527 márciusában ugyan még országgyűlést is tartott Budán, azonban a fővárost már augusztusban harc nélkül kénytelen volt átengedni Ferdinándnak, aki augusztus 20-án vonult be. Ezúttal október 3-ára Ferdinánd hívott össze országgyűlést a magyar székvárosba, ahol királlyá koronázásáról döntöttek. Ferdinánd koronázása végül november 3-án történt meg Székesfehérvárott (uralkodott: 1527-1564 között). Ferdinánd 1528 februárjában még egy országgyűlést tartott Budán, azonban röviddel később, 1528 márciusában - maga helyett helytartót visszahagyva - távozott a magyar fővárosból, majd az országból.
Vitézlő rend kialakulása (nemes és jobbágy határán), végvári katonák (gazdálkodásra kényszerülnek, kereskedelem, zsákmány). Röghöz kötött jobbágy egyre erősebb függősége.
Ferdinánd a helyzet megoldására és Buda elfoglalására már októberben hadjáratot indított. A Fels Lénárd vezette, inkább csak ímmel-ámmal folytatott ostrom november 21-én - a tíz évvel korábbihoz hasonlóan - eredménytelenül ért véget. A csorbát kiköszörülendő 1541. május 4-én újabb ostrom indult a főváros elfoglalására, melyet ezúttal ismét Roggendorff vezetett. A szultán ekkor hadjáratot indított az ostromzár alatt szorongatott - általa egyébként királynak elismert - csecsemő János Zsigmond és Izabella királyné megsegítésére. 1541 magyar történelem teljes. A "felmentő akció" sikerült, a védők és a felvonuló török seregek közé szorult ostromlókat augusztus 22-én tönkreverték, de ez egyben a középkori Buda végét is jelentette. A szultán nem hagyhatta, hogy e kulcsfontosságú város a bizonytalan helyzetű "csecsemőkirály" és anyja, illetve gyámjai kezén maradjon. 1541. augusztus 29-én, miközben a magyar főurak a gyermek János Zsigmonddal tisztelgő látogatást tettek a szultán táborában, a városba beszivárgó, "nézelődő" török egységek adott jelre elfoglalták a városkapukat és a kulcspontokat.