mássalhangzó-összeolvadás Két egymás melletti mássalhangzóból a beszédben egy új (rendszerint hosszú) mássalhangzó keletkezik. írásban: adsz - beszédben: acc. )
Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével teszi lehetővé, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag lehetőleg változatlan maradjon, és világosan felismerhető legyen. Például: szomszédság; hadsereg. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban, hanem módosult változatukban tüntetjük fel. Páldául: kézzel, (kéz+vel); fusson (fus+j+on) Részleges hasonulás Teljes hasonulás Szóelemző írásmód A szóelemző írásmód A szóelemzés További fogalmak rövidülés A kiejtés során egy magánhangzó vagy mássalhangzó rövidnek hangzik, holott leírva hosszúnak jelöljük. Pl. 5 osztály helyesírás - Tananyagok. leírva: kíváncsi, bölcsőde, otthon, jobbra - kiejtve: kiváncsi, bölcsöde, othon, jobra. szóelemző írásmód Bizonyos hangváltozásokat (pl. a részleges hasonulást) nem jelölünk írásban, hanem a szavak leírásakor az őket alkotó szóelemeket tüntetjük fel. hagyja - ejtéskor: haggya, de leíráskor jelöljük a hagy szótövet és a -ja igei személyragot.
Ide tartoznak azok az idegen szavak is, melyek írását eredetiben hagyjuk: tulajdonnevek, mint München, Windows vagy Boccaccio, és köznevek, mint "shop", "musical". Megjegyzendő, hogy egyes jövevényszavaknak magyaros az írása, de ez még nem ment át a köztudatba: a "grépfrút" és a "gírosz" valójában a kiejtés elvéhez tartozik. Végül a helyesírási szabályok alóli kivételeket is ide soroljuk, például e-mail cím, fiatalkorú. Az egyszerűsítés elve gazdaságosabbá teszi az írást. A hosszú mássalhangzóknál a két- és háromjegyű betűkből csak az elsőt kettőzzük meg, és így járunk el néhány összetett szóban is. Szóelemzés elve példák. Háromszor nem írjuk le ugyanazt a mássalhangzót, csak kettőzzük, az eredeti alakra így is következtethetünk. Az -i képzős alakban nem kettőzzük az i-t, nem mondunk és írunk olyat, hogy "balatonalmádii" vagy "zamárdii", csak egy i betűt írunk. A dz-t és a dzs-t ejtjük hosszan is, mégsem kettőzzük írásban, például "madzag, bridzs". Mire is jutottunk? A helyesírási szabályzat az alapelvekből vezeti le a szabályokat, ezáltal ugyanaz a logika több helyen is működik.