(A kép forrá) A képen: az Angers-i székesegyház egyik szobra. A képen fiatal szerelmesek a Hortus Deliciarum-ból. (Az eredeti kéziratot 1175-1185 között készítette Odilienberg apátnője. A kézirat sajnálatosan 1870-ben Strassburg ostromakor megsemmisült, 1818-ban készült róla másolat, ez maradt fenn. Középkori szerzetesek és apácák | slideum.com. ) A férjes asszonyokat a fátyol, vagy kendő különböztette meg a "hajadonfőtt" járó hajadonoktól, akik hosszú hajukat kibontva, copfba fogva, kontyba tekerve viselték fonatokkal, szalagokkal, pántokkal, virágokkal díszítve. Cipők: A sarok nélküli cipő lehetett félcipő, vagy bokacipő, mely bőrből, selyemből, brokátból, vagy más textilből készült. A fazont illetően lényeges különbség nem volt a két nem lábbelijei között. A képen: női bőr cipő, kb. 1200. Sshweizersches Nationalmuseum, Zürich Kiegészítők: Az öltözék elengedhetetlen kiegészítője volt, ha az otthonukat elhagyták, a félkör alakú palást, melyet elöl középen díszes csat fogott össze, vagy csak magukra terítettek. Hordtak, főleg hűvösebb, vagy szelesebb időben csuklyás köpenyt is.
Az ujjakat külön varrták meg és így variálhatóvá váltak. A ruhagallér álló és ráncolt volt, amelyből kialakult a malomkerékgallér. A női divat is nagy változásokon ment keresztül így a szoknya már nem söpörte a földet és az uszály is kiment a divatból. A nők is inget viseltek, amely húzott nyakban végződött. Megjelentek az első legyezők, megjelentek a bolhaszőrmék a nyak körül, amelyek azt a célt szolgálták, hogy a bolhák abban gyűljenek össze. A spanyol divatra jellemző volt a fekete szín. A férfiak rövid, buggyos nadrágot hordtak. A spanyol irányzatot sokfelé átvették európaszerte. Néhol csak a formákat így a test elleplezésének és kimerevítésének irányzatát. Angliában ezt I. Előkelő viseletek a XII.században. - Contrapasso. Erzsébet ezt olyan szélsőségessé tette, hogy már a mozgást is akadályozta a ruhaviselet. Máshol a fekete szín helyett még mindig a mintás anyagokat helyezték élőtérbe. A XVII. században francia ország lett a világ vezető nagyhatalma, a spanyol hatás is igen erőteljesen befolyásolta a divat fejlődését. Felsőruházatként is a spanyol kappet hordták mind a nők mind a férfiak, amely egy rövid utazókabát volt.
A női ruhák felsőrésze keskeny és szoros lett és még csak sejtetni sem engedte a mellet. A férfiruhák magasan záródtak, hegyes gallért viseltek, és a mérete is megnőtt. Bővült a nadrág, a lábszárat lazán körülfogta és hosszabb is lett. Divatba jött a barokk divat csúcsát jelentő rhingrave, ami a szoknyához hasonló szabású nadrág volt. Szűk elől nyitott mellénykével viselték bő fehér inggel. Ehhez az öltözékhez szalagokkal díszített színes harisnya és magas sarkú cipő társult. Az abroncsszoknya kiment a divatból a helyét mérsékelten bő szoknya váltotta fel. Gombokkal magasan záródó, bő ujjú kabátkát hordtak ehhez, amit deréktól bővülő szárnyakkal toldottak meg. A dekoltázs négyszögletűvé és mélyebbé vált. Lajos korabeli divatot a francia divattal azonosíthatjuk. A férfidivat újabb egyszerűsödésen ment keresztül. A berakások és a szalagok kezdtek eltűnni, a ruhatár egyik legjellegzetesebb darabja a katonakabát lett. A férfidivat egyszerűsödésével ellentétben a női egyre bonyolultabb és költségesebb lett.
Apostolok az Ourense katedrális oszlopán. (Spanyolország) Mindkét nem szerette az ékszereket, a gyűrűket, karkötőket, brossokat, díszes övcsatokat. Arany fibula a ázadból. Magyar Nemzeti Múzeum A képen: díszesen megmunkált ázadi övcsat, Magyar Nemzeti Múzeum. Mindkét kép forrása: Felhasznált textilek: A ruhák vászonból, gyapjúból, az uralkodó osztálynak pedig finom posztóból, lenből, selyemből készültek. A nők maguk varrták ruháikat és a család ruhatárát is ők készítették társadalmi rangtól függetlenül. A képen: késő ázadi festett len textiltöredék a Rajna vidékéről. The Metropolitan Museum of Art Végezetül nézzünk néhány szép, a korszakot idéző ruharekonstrukciót: A képek forrása: Marionzetta A fenti férfi és női ruhákat a Palio di Legnano évente megrendezésre kerülő történelmi játékokon utolsó két kép forrása: guantletgoddess Felhasznált irodalom: Képes Divattörténet, Corvina kiadó 1977, Hrafnheim ázadi nemesi férfi és női viseleteiről írott cikkei ()