(A nyitást legkésőbb 2022 tavaszára teszi a bányászati jogot most megszerző cég. ) S ha mindez nem lenne elég: eljáró hatóságként azt a Pest megyei kormányhivatalt jelölték ki, amely a Sára Botond vezette fővárosi hivatallal együtt ritkán tesz keresztbe a kormánynak kedves beruházásoknak. Mindezzel tág teret nyitottak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által a kiskunlacházi bányaterület kitermeléséi jogának értékesítésére idén kiírt zárt körű tender győztesének. Az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyerte el. (A Telex információját a Portfóliónak megerősítette a cég. Lefotózták a salgótarjáni Középbánya-tó medúzáit | Sokszínű vidék. A cégről keretes írásunkban olvashat. ) Itt ismét érdemes megállni egy pillanatra, mivel a kormány-játszma újabb legójához érkeztünk. A koronavírus járvány egymást követő hullámai alatt az Orbán-kabinetnek jutott ideje arra is, hogy rendeletben módosítsa a bányászatról szóló törvényt. A "nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása érdekében" lehetővé tette, hogy bányászati jogot zárt körű eljáráson értékesíthesse, amelyen eleve csak azok a cégek vehetnek részt, amelyeket az állami tulajdonos meghív.
Szinte az orrunk előtt, karnyújtásnyira emelkedik a határ túloldalán rekedt 660 méter magas Sátoros, előterében az innen gyerekjátéknak tűnő somoskői várral, mögöttük, a távolból a 727 méter magas " palóc Olimposz ", a Karancs hatalmas tömbje integet felénk. 6 / 66 Somoskő vára, immár a Medves-fennsíkról Fotó: Konfár Tibor Nem bírunk betelni az élménnyel, le is ülünk picit a kellemes tavaszias langymelegben, és csak csodáljuk a tájat. Rövid pihenőnket dél felől a Salgó vára, északi irányból pedig a Medves-fennsíkot kialakító egykori bazaltvulkán mára már erősen lepusztult főkürtője, a Medves magosa vigyázza. Gyalogtúrán az eresztvényi kőbányákhoz és Salgó várához - Körkép.sk. A rövidke pikniket követően a medvesi zöld jelzésen indultunk tovább a ligetes erdők borította fennsíkon, majd egy jelzetlen útra fordulva, gyönyörű tájakon sétálva értük el a kőbányákat felkereső tanösvény zöld T betűvel jelzett útvonalát. Tengerszem a bazaltfennsíkon: a Tavas-bánya Széles szekérúton, a tanösvény jelzésén alig tíz perc gyaloglás után egy girbegurba rönkökből készült fa lépcsősor és egy "Tavas-bánya" feliratú kis tábla hívogat jobbról, amely a bánya felső peremén kialakított kilátóponthoz vezet.
A Salgótarjántól északra, a szlovák határvidéken elterülő hatalmas kiterjedésű bazaltplató, a Medves-fennsík kiváló minőségű kőzetanyagát a 20. század közepéig folyamatosan bányászták. A több mint két tucatnyi kőbánya ontotta a jó minőségű bazaltot, melyet a kőszállításra kiépített kisvasút juttatott le a közeli Somoskőújfalu vasútállomására. Az útépítésre kiválóan alkalmas medvesi bazalt szépen faragott kockakövek formájában Bécs, Budapest, sőt Párizs utcáira is eljutott. 1 / 66 Az eresztvényi Nagy-bánya udvara, ahol 1890-től egészen a '80-as évek közepéig működött bazaltbánya Fotó: Konfár Tibor A medvesi erdők ezekben az időkben robbantások zajától, kőzúzók morajlásától, kisvasutak zakatolásától voltak hangosak. Mindez azonban már a múlté, évek óta csend honol a tájon. A kisvasút egykori töltésein turistautak, kerékpáros útvonalak futnak, melyeken az egykori bányák szinte művészien megfaragott sziklafalait, lenyűgöző bányakatlanjait kereshetjük fel. Közép bánya tó to usd. Mindezek közül szépségével kiemelkedik az egykori Közép-bánya néven ismert kőfejtő, más néven a Tavas-bánya.