Adóigazgatási Szakügyintéző Fizetés

Ii József Türelmi Rendelete

Monday, 15-Jul-24 02:59:41 UTC
A türelmi rendelet tehát, mint láttuk, nem vallásszabadságot teremtett, hanem gyakorlati megfontolásból lebontotta azokat a korlátokat, melyek gátolták az uralkodó központosító törekvéseit. Ebből a szempontból hasznos, ha a 18 pontos pátenst követő rendelkezéseket is szemügyre vesszük, hiszen ezek együttesen megmutatják a jozefinista egyházpolitika lényegét: a türelmi rendelet kiadása után ugyanis az uralkodó néhány hónapon belül feloszlatta az úgynevezett szemlélődő szerzetesrendeket, az oktató, gyógyító és más közhasznú tevékenységeket végző rendeket, valamint az alsópapságot pedig állami felügyelet alá vonta. Józsefet – akit a fordított Canossa-járásra vállalkozó VI. II. József kiadja a türelmi rendeletet – kultúra.hu. Pius pápa sem tudott lebeszélni terveiről – ezen intézkedései nyomán sokan a katolicizmus ellenségének festették le, mi viszont részrehajlás nélkül kijelenthetjük, hogy az 1781-ben meghozott, majd óvatosan továbbfejlesztett rendeletek valóban a modernizációt és a köz érdekét szolgálták. Jelzésértékű, hogy az uralkodó, aki halálos ágyán valószínűleg már maga is felismerte türelmetlen és erőszakos reformprogramjának hibáit, a jobbágyokra és az alsópapságra vonatkozó rendelettel együtt ezen intézkedését sem volt hajlandó visszavonni.

Ii. József Kiadja A Türelmi Rendeletet &Ndash; Kultúra.Hu

2017. október 25. 09:19 MTI 236 éve, 1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király nagyhatású egyházpolitikai intézkedését, az ún. türelmi rendeletet. Ez 18 pontban biztosította a protestáns (evangélikus, református) és a görögkeleti (ortodox) vallásúaknak a magán vallásgyakorlatot. Az 1741-ben született József 1780. november 29-én, anyja, Mária Terézia halála után vette át a Habsburg Birodalom irányítását. Reformelképzeléseit vehemensen, a kompromisszumokat elvetve igyekezett megvalósítani, a felvilágosult abszolutizmus szellemében rendeletekkel kormányzott - tíz év alatt összesen mintegy hatezret adott ki. A magyarországi rendek nem rokonszenveztek a "reformdiktatúrával", miként az is József ellen hangolta őket, hogy az uralkodó - bár nem volt magyarellenes - meg sem koronáztatta magát. A "kalapos király", ahogy gúnyosan nevezték, lehetővé tette a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását; feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket; egységes birodalmi adminisztráció létrehozására tett intézkedéseket; megszüntette a birodalmon belüli vámhatárokat; felszámolta a magyar vármegyei önkormányzatokat; megszüntette az örökös jobbágyságot; egységes, a nemességre is kiterjedő földadót vezetett be.

törvénycikke törvénybe foglalta. Ebből a törvényből kimaradtak a protestáns megszorítások.