Közben elkészítjük a rántást és 5 perccel az étel elkészülte előtt ráöntjük a káposztás húsra. Együtt még egyszer összerottyantjuk. Tálaláskor ízlés szerint kínálhatjuk tejföllel. Jó étvágyat kívánok! A lucskos káposzta receptje nagyon kelendő. Lucskos káposzta receptje ELŐKÉSZÍTÉS 20 perc SÜTÉS/FŐZÉS 1 óra 30 perc ELKÉSZÍTÉS 1 óra 50 perc FOGÁS Főétel KONYHA Hagyományos 1 fej fehérkáposzta 80 dkg porcogós oldalas 1 nagy fej vöröshagyma 2 evőkanál zsír őrölt pirospaprika só, bors, borsikafű liszt a rántáshoz Érdemes nagy fazékkal dolgozni, mert a káposzta eleinte, míg össze nem esik nagy helyt igényel. Aleda konyhája: Erdélyi lucskos káposzta libahússal. Közben elkészítjük a rántást: Kis lábasban olajat melegítünk, hozzáadunk egy kevés lisztet. Addig kavargatjuk, míg aranybarna színű nem lesz. Vigyázzunk, nehogy odaégjen! Fölöntjük 2-3 dl vízzel és egy állagúvá kavarjuk a tűzön. 5 perccel az étel elkészülte előtt ráöntjük a káposztás húsra. Nézd meg ezeket a recepteket is! Lucskos káposzta receptje jellemzői Ha tetszett a recept vagy cikk kövess a Facebookon is!
". Lucskos káposzta a gyergyószentmiklósi Benedek Árpád szakács javaslata alapján Disznózsíron megpirítunk két fej összevágott lila hagymát és zöldpaprikát. Hozzá adunk 60 deka berbécscomboz, majd 25 deka sertés hasaalját. Folyamatosan kevergetjük, hogy oda ne égjen. Paprikázzuk, felöntjük vízzel, majd csombort, kaport teszünk hozzá, sózzuk, borsozzuk. Egy szép fej káposztának kivesszük a torzsáját, a többit összevágjuk és a húshoz tesszük. Közepes lángon húsz percig fűzzük. amikor kész, kevés ecetet és tejfölt adunk hozzá, és levesszük a tűzről. Jó étvágyat!
Amaz pedig egy kiscsikó, még lobogó sörénye is van! Jó móka ez a kitalálósdi, telik vele az idő. Délben haza kell hajtsa a libuskáit mert vendégeik jönnek, onnan a városból. Most már másodjára tűnik fel valami csillogó a hosszan húzódó fűzfabokrok felől, hirtelen elhatározással talpra szökken és elindul abban az irányba. De alig lép vagy kettőt, eltűnik a csillogás. Jobbra tipeg, balra fordul és ne, megint látszik. Szökdelve közelít, az utolsó métereken már fut is. Megint eltűnik a csillogás. De most már nem hagyja magát, alaposan szemrevételezi a bokoraljat. Néz, figyel, keres. És talál, talál bizony de nem akármit: egy zsebkést, egy bicskát. Kinyitva, ferdén támaszkodva, egy kisebb hangyaboly tövében ott csücsül a csillogást kiváltó penge, fekete nyéllel. Három szegecs fogja össze, az él kopott, vásott a sok fenéstől. Apró rozsdafoltok tarkítják, de nem annyira, hogy a pajkos napfény ne tudna vágtázni a pengéjén, csalogató csillogást varázsolva, ami most ide bolondította a kisleányt.