Érelmeszesedés, trombózis, magas vérnyomás. Iratkozzon fel hírlevelünkre még ma! Töltse ki a feliratkozó formot, hogy naprakész információkkal láthassuk el Önt. A fokhagyma antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással is bír, így ez a gyógynövény segíthet a neurodegeneratív betegségek megelőzésében. Ez a gyógynövény a fertőzött sebet is hatékonyan kezeli. A klimax szakaszába kerülő nőkön is segíthet a fokhagyma, ugyanis megemeli a szervezetben az ösztrogénszintet, így akadályozva meg az olyan betegség kialakulását, mint csontritkulás, ami gyakran a lecsökkenő ösztrogénszint számlájára írható. Emésztési problémáknál is kötelező a fokhagyma használata, mivel csökkenti a gyulladást és az irritációt az egész emésztőrendszerben. A legtöbb bélrendszeri probléma esetén nagyon hatásos, például hasmenés esetén. A fokhagyma csökkenti a magas vércukorszintet, így jelentősen lecsökken az esélye a cukorbetegség kialakulásának. Citromos fokhagymaital: csodaszer erek meszesedési problémáira. A fokhagymáról bebizonyosodott, hogy csökkenti a tumor progresszióját. Rendszeres fogyasztása olyan daganatos betegségek ellen nyújthat védelmet, mint nyelőcső-, máj-, vastagbél-, gyomor- vagy tüdődaganat.
Egy dologra kell csak odafigyelni, hogy a fokhagyma magyar termesztésű, a citrom pedig déli vidékről származó, lehetőleg vegyszermentes gyümölcs legyen. Tapasztalatok: a fokhagyma szagát nem szeretik az emberek, de ez az elegy nem okoz kellemetlen szagokat, nyugodtan lehet vele munkába, társaságba járni. A kúra során a szervezetből kiürülő mészlerakódás miatt enyhülnek a fájdalmak, nyugodtabb az alvás, elmúlnak a lábszárgörcsök és csökken a vércukorszint. Gyakori tapasztalat, hogy a szívműtétek elmaradnak egy-egy kúra után, mert a szervezetből kiürül a mész, csökken a vérzsírszint. Különlegessége, hogy a ritmikus működéssel összefüggő problémák is orvosolhatók általa, valamint az agy jobb vérellátása következtében az idegi alapon kialakuló feszültségre is jó hatással van. A szaglás és látás is javul. A cukorbetegség kezelésében is csodákra képes. Fokhagyma-citrom turmix (gyógyital). Mostanában fontos, hogy a fokhagyma-citrom elegye fertőtlenítő hatása révén semlegesíti a szájban, nyelőcsőben, gyomorban megtelepedő kórokozókat.
A Fokhagyma-citrom turmix (gyógyital) hozzávalói: 5 db egész citrom 30 gerezd fokhagyma 1 darab gyömbér A Fokhagyma-citrom turmix (gyógyital) elkészítési módja: A fokhagyma gerezdeket megtisztítjuk. felaprítjuk. A gyömbért tisztítjuk összevágjuk. A citromokat alapos áztatás, mosás után héjával együtt apróra vágjuk, majd az egészet együtt összedaráljuk. Egy adaghoz 1 liter vizet felmelegítünk, majd amikor gyöngyözve forrdogál, a ledarált fokhagyma-citrom-gyömbér elegyet beletesszük, és az első forrásig - buggyanásig - hagyjuk főni. Ezt követően hagyjuk kihűlni, és tüllruhán, vagy gézlapon át leszűrjük. A leszűrt levet üvegekbe töltjük, hűvös helyen - hűtőszekrényben - tároljuk. Fémszűrőt, fémfazekat ne használjunk A ruhába tett masszát ki lehet erősen nyomkodni. Meszesedés oldására napi egy kupicát főétkezés előtt vagy után fogyasszunk el. Kategória: Turmixok receptjei A fokhagyma-citrom turmix (gyógyital) elkészítési módja, hozzávalói és a sütéshez/főzéshez hasznos tanácsok. Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Ne feledjük el, hogy amikor az orvostudomány még gyermekcipőben totyogott, az orvosok a pestises betegek látogatásakor fokhagymagerezdet tartottak a szájukban. Most már tudjuk, hiszen kísérletekkel bizonyították a fokhagyma baktériumölő hatását! Forrás:
Részletek 2008. június 04. Találatok: 6147 Makacsul tartja magát a köztudatban mind a mai napig Szent Imre herceg haláláról a vadászbaleset legendája, mely szerint a magyar trón várományosát egy vadkan sebezte halálra. Akár hihető is lenne a halál e módja, hiszen szerencsétlen kimenetelű vadászat még egy királyfival is megeshet. Gyanakodásra azonban mégiscsak bőven van okunk. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy Árpád-házi történeteink közül a legtitokzatosabb Imre herceg halála. Legendája semmit sem mond el, csak a korabeli közhelyeket emlegeti, halálának pontos leírásával sehol sem találkozunk. Önmagában véve ez is elég ok a gyanakodásra, pláne, ha az egyetlen esélyes trónörökösről van szó. A gyanút, hogy Szent Imre herceg halála nem egyszerű vadászbaleset volt, csak alátámasztja a Képes Krónika egyik kisméretű kézzel festett miniatúrája, melyen három esemény van együtt ábrázolva: Szent Imre temetése, Vazul megvakítása és Vazul fiainak elmenekülése. Ezek az ábrázolások, melyek egy történeteket mesélnek el, nem véletlenszerűen egymás mellé sorolt eseményeket "zsúfolnak" egy kis helyre, ahova nem szöveg került.
Szent Imre herceg Árpád-házi Szent Imre herceg (1007-1031) István király és Gizella királyné gyermekei közül csak két fiú neve maradt fenn: Ottó, aki valószínűleg 1000 előtt született, valamint Imre. Imre nevét valószínűleg anyai nagybátyja, a később szentté avatott II. Henrik német-római császár után kapta. 1000 és 1007 között született Székesfehérváron. Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak ismereteink. Imre herceg neveltetésére nagy gondot fordítottak: oktatását 1015-ben Gellért püspök vette át. Hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait; a tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta. A herceg aztán tizenöt éves korától István király mellett nevelkedett, számára íródtak az Intelmek. Elsajátította az államirányítás tudományát, a hadvezérséget és a diplomáciát. Az 1020-as évek végén elfoglalta a trónörökös hercegeket megillető dukátust (valószínűleg a bihari dukátust), és apja rá bízta a királyi sereg parancsnokságát is.
Szent Imre rejtélyes halála sok bizonytalanságot hagyott az utókorra. Élete viszont annál több bizonyosságot arról, hogy miként lehet jellemes keresztény életet élni. A férfias erő, valamint a felelősségteljesség együtt van jelen a gyengeségnek tartható jámborsággal és Istenre való hagyatkozással. A magyar ifjúság méltó példaképére emlékezünk november 5-én. Korai halála és Istenhez hű élete miatt szent István király és boldog Gizella királyné fia a magyar ifjúság védőszentje lett. A legenda szerint apja, Imre halála miatt ajánlotta föl koronáját és országát Szűz Máriának 1038. augusztus 14-én. A "liliomos herceg" nem csak szűzi élete miatt vált példaképpé, hanem – ahogy joggal írta Sík Sándor: "Szent Imre herceg kétségtelenül erőteljes, férfias jelenség volt" – majd így folytatta: "Kétféle vér egyesül az ereiben: apai és anyai öröksége bár kétféle, de édestestvére egymásnak. Mindkettő a hősiességnek, a hivatásnak, a heroizmusnak hagyománya. Az apai vér Árpád vére, aki maga is folytatója volt a honfoglaló ősök hősies hagyományának.
Hódolva köszöntelek és tisztellek ezért az egész Anyaszentegyházzal együtt az Úr Jézusnak trónjáról, hogy népünk ifjúsága, a tiszta életet – amelyben te nekünk oly fényes például szolgálsz – nagyra becsülje, az ártatlanság útjába gördülő akadályokat elszánt, erős akarattal legyőzze, teste-lelke tisztaságát megőrizze, s így nemzetünk életerős, hősies keresztény nemzedékben újjászülessék, fiainak üdvösségére, hivatásának hűséges betöltésére és a te dicsőségedre. Ámen. " Forrás: Wikipédia, Magyar Katolikus Egyház (Berényi Kornélia/Felvidé)
Hogy ez még erősebb legyen, esküjéhez hozzátette: ő mindazokkal szemben, akik ellene [Gizella ellen] ármánykodni merészelnének, képessége és tudása szerint segítségére lesz; s e szavakra mindazok megesküdtek, akik az ország főemberei voltak. " Péter, a trónörökös-jelölt Péter hasonló korú lehetett, mint amennyi Imre lett volna, s feltehetően annak tudatában, hogy a király őt szánja utódjának, s annak tudatában, hogy egy dózse fia volt, gőgös és zsarnokoskodó természetű lehetett. Ráadásul Péter apját a német császár űzte el, s Gizella német volt. A királyné németsége egész életében fontos elemként megmaradhatott, hiszen az általa és udvarhölgyei által himzett miseruhán István kezébe a német lándzsát hímezték, amelynek a magyar király számára (véleményem szerint) nem igazán volt szimbolikus jelentése. A király halálát talán a legrészletesebben a Hartvik-legenda írja le, amelyet Hartvik csanádi püspök írt le Könyves Kálmán kérésére két korábbi legendát (a nagyobb és kisebb legendát) is beleszőve a művébe, amely összefogta a két másik legenda történeteit és ki is egészítette azt.
Ilyen súlyos leszámolással nem találkozunk államalapító királyunk életében egyszer sem, emiatt valószínű nem egyszerű megtorlásról volt szó. Ki volt ez a Tonuzoba? Még Taksony fejedelem idejében érkeztek besenyők Magyarországra, nekik volt egy Kabán nevű törzsük, ami magyarul vaddisznót jelent. Ennek a törzsnek volt tagja, pontosabban törzsfője, aki tiszteletbeli címként használta a ránk maradt Tonuzoba nevet, ami Vaddisznó-apát jelent. Hogyan kapcsolódik, vagy hogyan kapcsolódhat ez a "vaddisznó" Vazulhoz? Vazult Anonymus a Maglód nemzetséggel hozza kapcsolatba. Ennek a névnek van egy olyan olvasata is, mely szerint a konda ivarérett, tenyésztésre kiválasztott disznóját hívták így, már Szent István korában. Tehát megint a Disznó nemzetségnél vagyunk. Hogy ez megegyezik-e a besenyő törzzsel, nem tudjuk, bár érdekes egybeesés. Miért fedték el a krónikaíróink Szent Imre halálának eredeti történetét? Valószínűleg azért, mert a miniatúrán szereplő – Szent István által elűzött – három Vazul-fiú közül kettő, Béla és András mégis a magyar trónra került, nem is sokkal Szent István halála után.