Az égi asszony és a sárkány. 12 1 Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. 2 Áldott állapotban volt, gyötrelmében és szülési fájdalmában kiáltozott. 3 Most egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy vörös sárkány, hét feje volt és tíz szarva, s mindegyik fején korona. 4 Farkával lesöpörte az ég csillagainak egyharmadát, és a földre szórta. Ekkor a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje gyermekét. 5 Fiút szült, fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza mind a nemzeteket. Hegedűs Loránt: Apokalipszis most és mindörökké * Jelenések Könyve magyarázat. Gyermekét elragadták Istenhez és az ő trónjához. 6 Az asszony a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára, hogy ott éljen ezerkétszázhatvan napig. Mihály legyőzi a sárkányt. 7 Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, 8 de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben. 9 Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot.
Isten Egyháza (SJ) 15. A 144000 (SJ) 16. A kegyelem utolsó üzenete (SJ) 17. Az örökkévaló evangélium (SJ) 18. A negyedik angyal (SJ) Folytatás következik…
1. És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona; 2. A ki terhes vala, és akarván szűlni, kiált vala, és kínlódik vala a szűlésben. 3. Láttaték más jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona; 4. És a farka utána vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat; és álla az a sárkány a szűlő asszony elé, hogy mikor szűl, annak fiát megegye. 5. És szűle fiú-magzatot, a ki vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az ő királyiszékéhez. 6. Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt ezer kétszáz hatvan napig. Hogyan lehet megérteni a Jelenések könyvét?. 7. És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai; 8. De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben. 9. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.
17. Megharagvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és a kiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele; 18. És álla a tengernek fövenyére.
Sikerkönyv lett Borvendég Zsuzsanna tényfeltáró könyveiből (A hálózat pénze, Az impexek kora), melyek eddig nem látott összefüggéseket hoztak a felszínre a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb, sokakat izgató témájában, melynek iratanyaga döntően ma is titkos. A bátor történésszel Pataki Tamás beszélgetett a korábban alig kutatott területről, a kommunizmusban az ország pénzügyeit intéző háttérhatalmi csoport tevékenységéről. A kádári gulyáskommunizmust Aczélék leöntötték egy maszlaggal: azért adósodott el az ország, mert a "jóléti" rendszert önerőből nem tudta kitermelni a magyar társadalom, így hiteleket kellett felvenni. Ez valójában egy hazugság volt, létezett világszínvonalú termelés Magyarországon, azonban egy tőkés érdekcsoport kiszivattyúzza a pénzt az országból – mondta Borvendég Zsuzsanna. Az impexek a szocializmusban államosított külkereskedelem szakosított vállalatai voltak, amelyeknél teljes kontroll érvényesült. A történész rámutatott: a termelő vállalatoktól elvonták az export és import jogát, mert valójában nem a gazdaságosság volt a cél, hanem a piszkos pénzek mozgatása és a haszon lefölözése.
A kommunizmus kellős közepén egy kommunista pénzarisztokrácia, egy igazi tőkés elitcsoport alakult ki ennek következtében – mondta. 1945 után a Nyugat és a szocialista blokk között a kereskedelmi csatornát Magyarország teremtette meg, aminek Borvendég Zsuzsanna szerint az egyik oka az lehetett, hogy a két világháború közötti Magyarországról elszármazott kommunisták a Komintern hálózatának a legkeményebb magját alkották. Borvendég Zsuzsanna kiemelte: a kommunizmus arról szólt, hogy a nemzet teljes vagyona fölött egy szűk elit rendelkezett, miután az államosítások révén soha nem látott tőkekoncentráció jött létre. Ez a hálózat csoport a rendszerváltozáskor behozhatatlan előnyökkel indult, és a privatizáció alkalmával élt is vele – mondta a történész. Borvendég Zsuzsanna szerint egyértelmű, hogy ezért siklott ki a rendszerváltás 1990-ben, és ebből fakadt a magyar gazdaság gyenge teljesítménye. A történész úgy véli, a hálózat a pártállam lebontása után is fennmaradt, és egész biztosan nem tűnt el azóta sem.
Borvendég Zsuzsanna: A hálózat pénze (Kárpátia Stúdió Kft., 2020) - Új könyv Tartalom Informális hálózatok, átláthatatlan kapcsolatrendszerek és ellenséges titkosszolgálatok küzdenek egymással vagy játszanak össze annak függvényében, hogy a tőke érdeke éppen mit követel. Az Egyesült Államokból érkező pénzekből kapitalista üzletemberek építik a Szovjetunió totális diktatúráját, üzemeltetik a vörös polip csápjait, amelyek azonnal rátelepszenek a kulturális élet és a gazdaság ütőerére. Nácik és tegnapi üldözöttjeik kötnek szövetséget azért, hogy a lezáruló vasfüggönyön keresztül biztosíthassák a vadkapitalista tőke áramlását. Háborús bűnösök múltját vonják jótékony homályba, hogy erkölcsi gát nélkül üzletelhessenek velük a hatalmukat antifasiszta jelszavakkal legitimáló kommunista erők. Svájci központból magyarországi kereskedők irányítják a nyugati baloldali mozgalmak fellazító tevékenységét, és kialakítják a hidegháború megosztottságához illeszkedő sajátos külkereskedelmi formákat, amelyek segítségével lerabolják a megszállás alatt sínylődő ország szerény gazdaságát.
Címlap Borvendég Zsuzsanna előadása - videó Az előadás címe: Az "impexek" kora A hatvanas években megerősödött Magyarországon egy – általam külkereskedelmi lobbinak nevezett – gazdasági érdekcsoport, amely a külkereskedelem fontosabb szereplőiből, egyes pénzügyi körök képviselőiből és titkosszolgálati emberekből állt. Ez a lobbi jelentős befolyással bírt a politikai döntéshozatalra is, és tagjai 1972-re elérték, hogy megszülessen egy olyan jogszabályi háttér, amely lehetőséget teremtett a külkereskedelmi vállalatok számára, hogy a nyugati világban cégeket alapítsanak. Az így létrejött vegyesvállalatok felhasználásával a hetvenes–nyolcvanas években kiépítettek egy offshore jellegű céghálózatot a kapitalista Nyugaton. Ez a céghálózat egyrészt belépett a nyugati kommunista pártok vállalatainak helyére, és magához vonta azokat az összegeket, amelyeket indirekt pártfinanszírozás formájában juttattak el a blokk országai a testvérpártokhoz, másrészt hamar gyakorlattá vált, hogy a nyereséges külkereskedelmi üzleteket kiszervezték ezekhez az offshore cégekhez, a profitot pedig kint tartották.
SZAKMAI ÉLETRAJZ Borvendég Zsuzsanna KÖZÉPISKOLA 1989–1993 Bárdos László Gimnázium, Tatabánya EGYETEM 1. 1993–1999 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai tanár Diploma száma: 285/99. Kelte: Piliscsaba, 1999. június 15. 2. 1996–2001 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, jogász Diploma száma: 31/2001. Kelte: 2001. június 7. JELENLEGI TANULMÁNYOK 2012- PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola MUNKAHELY 1999. október 1-jétől tudományos kutató, Történeti Hivatal, majd Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1998. szeptember 1. – 1999. augusztus 31. kutatói megbízás, Történeti Hivatal 2001–2010 Fizetés nélküli szabadság gyermekgondozás céljából. NYELVTUDÁS Angol – középfok Latin – középfok ÖSZTÖNDÍJAK 2013–2014 Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának alkotói támogatása a Vadhajtások. A sztálini 1 természetátalakítási terv Magyarországon című kézirat elkészítésére. Társszerző: Palasik Mária.
Hatalmas károkat okoztak a népgazdaságnak, dollár százmilliók úsztak ki az országból, miközben az eladósodás egyik legfontosabb okozója éppen a külkereskedelmi mérleg állandó hiánya volt. A céghálózat komoly ideológiai védelmet élvezett, hiszen rajtuk keresztül szállították a magyar titkosszolgálatok az embargós műszaki berendezéseket, alkatrészeket a szovjet blokkba. A nyolcvanas évekre az embargós csatornák többsége Magyarországon át vezetett, hazánk a technológiai transzfer egyik legfontosabb láncszeme lett. Hogyan alakult ki ez a szisztéma? Kik voltak a működtetői és haszonélvezői? Milyen nagyságrendű visszaélésekre kell gondolnunk? Hogyan dolgozott a magyar műszaki-tudományos hírszerzés? Hogyan asszisztált mindehhez a Nyugat, és milyen nemzetközi pénzügyi köröket kell sejtenünk a rendszer mögött? Ezekre a kérdésekre is igyekszem választ adni az előadás során, és egy konkrét külkereskedelmi vállalat, a Mineralimpex tevékenységén keresztül mutatom be, miképpen működött a gyakorlatban ez a pénzszivattyú.
In A diktatúra évtizedei. Tanulmányok, esszék, előadások. Szerkesztette Horváth Miklós. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola, Piliscsaba, 2013. 281–292. BM II/12. Osztály (Országos Rejtjelközpont) In A megtorlás szervezete. A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956–1962. Szerkesztette Cseh Gergő Bendegúz és Okváth Imre. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 295–313. BM II/13. (K-ellenőrzési) Osztály In A megtorlás szervezete. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára– L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 315–335. BM II/16. (Rádióelhárító) Osztály In A megtorlás szervezete. 337–347. Kihűlt Nyomon. Dilettantizmus a politikai rendőrség munkájában. In Nagy testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette Gyarmati György és Palasik Mária. ÁBTL, L'Harmattan Kiadó. Budapest, 2012. 227-244. In Tanulmányok fél évezred magyar történelméből.