Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
credit_card A fizetési módot Ön választhatja ki Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. home Nem kell sehová mennie A bútor online elérhető. Széleskörű kínálat Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat
account_balance_wallet A fizetési módot Ön választhatja ki Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
[14] Olaszországban a Benito Mussolini diktatúrájában eltörölték a munka ünnepét (amit azelőtt már a 19 század vége óta tartottak), és csak 1945-től lehetett ismét megemlékezni május elsejéről. [15] A kommunista rendszerek – melyeknek ideológiájában központi szerepet játszott a dolgozó nép – kiemelt ünnepként kezelték május elsejét. A kommunista hatalomátvétel nyomán politikai megfontolásból az eredetileg a "munkások ünnepének" hívott napot a munkások, parasztok és értelmiségiek ünnepévé, a "munka ünnepévé" változtatták a keleti blokkot alkotó országokban. [16] Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május elseje. [16] A rendszerváltás után a munkavállalók szolidaritási napjának "a munka ünnepe" elnevezése maradt meg. A világ országainak túlnyomó többségéhez hasonlóan Magyarországon jelenleg is hivatalos ünnep ez a nap. [17] Munkás Szent József [ szerkesztés] 1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz, amikor XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett.
A kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával a korábbi években számos helyen majálisokat rendeztek ilyenkor. A világ nagyvárosaiban a szakszervezeti szövetségek megmozdulásokat szerveztek, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme és érvényesítése, a méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepelt követelésként. Idén a koronavírus-járvány miatt elmaradnak ezek a tömegrendezvények. Nincs is mit ünnepelni, hiszen a rendkívüli helyzet a munkavállalók széles rétegeit negatívan érinti, munkahelyek szűnnek meg. Május 1. - hasonló tartalommal - katolikus ünnep is Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az emléknapot XII. Piusz pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács foglalkozású nevelőapjára emlékezve.
2014-ben ezen a napon több európai országban a megszorítások és a munkanélküliség ellen tüntettek, Moszkvában – ahol a Krím visszacsatolásának jegyében telt az ünnep – a Szovjetunió felbomlása óta első ízben tartották újra a Vörös téren a központi rendezvényt. Május 1-je – hasonló tartalommal – katolikus ünnep is Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az ünnepet XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács nevelőatyjára emlékezve. [fbcomments]
XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett. Azt tudja, hogy hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának május 1-én van az évfordulója? 2004. május 1-jén került sor az EU történetének eddigi legnagyobb bővítésére. Magyarországon kívül még Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépett ekkor az unióba.
Nemzeti ünnepek 2021. Nemzeti ünnepek, kulturális ünnepek, történelmi évfordulók Magyarországon. 2021. január 22. (péntek) – A magyar kultúra napja. 2021. február 1. (hétfő) – A köztársaság napja. 2021. február 25. (csütörtök) – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 2021. március 15. (hétfő) – Az 1848-as forradalom ünnepe. Munkaszüneti nap. 2021. április 16. (péntek) – A holokauszt áldozatainak emléknapja. 2021. május 1. (szombat) – A munka ünnepe. (Munkaszüneti nap lenne. ) 2021. június 4. (péntek) – A nemzeti összetartozás napja. 2021. június 19. (szombat) – A független Magyarország napja. 2021. július 22. (csütörtök) – A nándorfehérvári diadal emléknapja. 2021. augusztus 20. (péntek) – Az államalapítás ünnepe. augusztus 23. (hétfő) – A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja. 2021. október 6. (szerda) – Az aradi vértanúk emléknapja. 2021. október 23. (szombat) – Az 1956-os forradalom ünnepe. november 1. (hétfő) – Mindenszentek. november 4. (csütörtök) – Az emlékezés napja.
Május 1-je Magyarországon 1946 óta hivatalosan elismert nemzeti ünnep, melyet a nemzetközi munkásmozgalmak teremtettek meg, és jelenleg is több mint 160 országban tartják. Bár hagyományosan a gazdasági és szociális teljesítményt ünnepelték vele, gyökerei az 1800-as évekig nyúlnak vissza. Az ipari forradalmat követően, az 1800-as években a dolgozók fontos célja volt, hogy a gyárak 10-16 órás munkaidejét 8 órára csökkentsék, melynek egyik szószólója Robert Owen gyártulajdonos lett, szlogenjük pedig a "nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés". Vegyes sikerű tüntetésekkel, menetekkel, sztrájkokkal végül a század végére több országban sikerrel jártak a szakszervezetek elődeinek tekinthető munkáscsoportok. Egy súlyos áldozatokkal járó 1886. évi chicagói tüntetés évfordulójára világszerte szolidaritási meneteket indítottak május 1-jén. Május 1-i ünnepség Magyarországon A szolidaritási nap Magyarországon ma is a munka ünnepeként ismert. A rendszerváltás előtti időszakból sokan emlékezhetnek a felvonulásokra, a mozgalmi nótákra, a vállalatok és intézmények transzparenseire, az úttörők, kisdobosok csapataira vagy éppen az önfeledt szabadtéri ünneplésre.
Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, és a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már így fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanapot, amit egyes szövetségi államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. A munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök két nappal később összecsaptak, a rendőrök végül tüzet nyitottak, aminek négy ember esett áldozatul. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői között elvegyülő anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre. Válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze. A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, négyet közülük ki is végeztek.