Fontos hatóanyagok a krémben Antioxidánsok: Tocopherol, Squalene Hidratálók: Glycerin, Magnesium Stearate, Lactose Vitaminok: Tocopherol Összetevők megmagyarázva Édes mandula olaj, amelyet bőrpuhító, emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. A mandulaolaj könnyen a bőrbe szívódó, finom textúrájú olaj, amely puha és selymesen finom érzetet hagy maga után a bőrön. A mandula olaj tápláló és védő olaj, mely ideális az irritált és kiszáradt bőr regenerálására. Kókuszolaj származék. Legjobb arcradír krémmánia clarins. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag. Olívaolajból kivont el nem szappanosítható lipidek. Az ún. el nem szappanosítható lipidek olyan a növényi zsírokban természetesen jelen lévő anyagok, és melyek bőrápoló tulajdonságaik miatt kerülnek felhasználásra a bőrtápláló termékekben. Az összetevőt Hydrogenated Ethylhexyl Olivate -al vegyítve a szilikonfélék természetes alternatívájának tartják, mivel rendkívüli sima, selymes, púderes érzést hagy a bőrön.
Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni. Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak. Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is. Más néven GMS. Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Legjobb arcradír krémmánia beauty box. Részletesebb információ a truthinagingen. Kukorica cukorból származó hidratáló, vízmegkötő összetevő. A bőrön alkalmazva selymes és lágy érzetet nyújt, és ellentétben a legtöbb más vízmegkötő összetevővel nem ragacsos. Oldószerként, bőrjavító anyagként (skin conditioning) használt, selymes érzetű glikolféle. Nem ionos felületaktív anyag. Tisztítószerként és emulgeálószerként használják különféle kozmetikumokban, de viszkozitásnövelő funkciója is van, azaz javítja a krémek állományát, krémszerűbbé, nehezebben folyóvá teszi őket.
Az antioxidáns szérum téma szerintem a legnehezebb, könnyen elérhető és olcsó, igazán jó terméket sajnos nem ismerek. (Ha valaki igen, légyszi szóljon! :)) A könnyen elérhető, de elég drága kategóriában a Clinique Smart szérum jó választás szerintem, mert sok hasznos dolog van benne, köztük antioxidánsok, és nem mellesleg lelkes vélemények is vannak róla a Krémmánián. Hámlasztó arcradír krém Clinique 7 napos bőrradír krém öblítsük le képlet vélemények, Legjobb arcradír bőrradír anti aging. A kevésbé drága, de online kell rendelni kategóriában a Paula's Choice antioxidáns szérumokat ajánlom, a drága és nehezen elérhető kategóriába pedig a SkinCeuticals nagy klasszikusát, a CF Ferulic szérumot vagy pedig érzékeny bőrre a Topix Replenix CF szérumot. Te mit teszel, hogy megelőzd a ráncokat?
Leggyakrabban fizikai bőrradírokban használt dörzsölő anyagként. Szintén gyakran használt felületi hártyaképző (film forming), sűrűség szabályozó és stabilizáló anyagként. Paula Begoun szerint rossz hírneve ellenére nem mérgező anyag a polyethylene és a kozmetikai iparban felhasznált mennyiségben a környezetre sem súlyosan káros. Teljes egészében növényi eredetű összetevő, különféle növényi olajokból (pálma és repce) nyert trigliceridek és zsírsavak keveréke. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrpuhító hatású összetevő. Növényi olajokból származó emollient anyag, mely megakadályozza a vízveszteséget. (forrás: truthinaging) Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Vichy Bőrradír - Vichy termékek, Diy arcradír bőrradír anti aging. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss).
Féreglyuk szemléltetése, ami a téridőben lévő nagy távolságok áthidalását teszi lehetővé sokkal kisebb távolság megtételével A féregjárat (vagy féreglyuk) vékony, csőszerű képződmény, ami az univerzum (vagy más univerzumok) két távoli, görbületmentes területét köti össze. A féreglyukról szóló elmélet a világegyetem kialakulásának elméleteiből született, közvetlen következménye annak a feltevésnek, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak vagy lehetnek. Ha a féreglyuk mindkét oldala egy helyen található, akkor nem a térben következik be a kapcsolat, hanem az időben. Alapok [ szerkesztés] Albert Einstein és Nathan Rosen már 1935-ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét. A(z) ERB meghatározása: Einstein-Rosen híd - Einstein-Rosen Bridge. A jelenség neve azóta is Einstein–Rosen‑híd. Ezeknek kialakulása a fekete lyukakhoz kapcsolódik. A fekete lyuk szingularitása úgy viselkedik, mint egy féreglyuk egyik oldala, ezenkívül instabil, és gyorsan pontszerű szingularitássá válik. John Archibald Wheeler és Robert Fuller 1960-as évekbeli számításai szerint a féreglyuk olyan gyorsan omlik össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át.
A másik probléma, hogy a féreglyuk kialakulásához mindig negatív energiára van szükség, mivel a pozitív energia térgörbületet hoz létre. John Archibald Wheeler, a híres elméleti fizikus mutatta ki, hogy a féreglyukak rendkívül instabil képződmények lehetnek Forrás: Twitter/Sandia National Labs A féreglyukakat fenntartó különleges hatást egzotikus anyagként is emlegetik, csakhogy ennek mibenléte még mindig nem tisztázott. Más megközelítésben viszont az antianyag negatív energiája lehet az egyetlen ismert elméleti metódus a féregjárat átjárhatóságának a fenntartására, vagyis arra, hogy a híd ne omoljon össze. Kiszámították, hogy egy nagy méretű és stabil féreglyuk létrehozásához 5·10 36 N/m² energiasűrűség szükséges, nagyjából akkora, mint ami egy szupersűrű neutroncsillag magjában uralkodik. Egy neutroncsillag művészi ábrázolása Forrás: ESO / L. Einstein rosen híd image. Calçada A negatív energia kérdésköre valamelyest csak az 1990-es évek derekán tisztázódott, amikor bebizonyosodott, hogy az univerzum az úgynevezett sötét energia hatására tágul gyorsulva, de kérdések még így is maradtak bőven.
Az utazás olyan lehet, mintha a fürdőkád lefolyóján mennénk le, és ahelyett, hogy a csövekbe ragadnánk, egy másik kádba kerülnénk, amely ugyanolyan, mint az első. A későbbi munkák kibővítették ezt az elképzelést, de két problémára nem tudtak magyarázatot taláni, amelyek megakadályozzák a könnyen észrevehető, emberileg használható féreglyukak kialakítását: a törékenység és az apróság. Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak. Először is, kiderült, hogy az általános relativitáselmélet szerint a féreglyukon áthaladó bármilyen normális anyag gravitációs vonzása az alagutat a test felé húzza, ami összerántja a járatot, mintha egy mágnest tolnának fémpor közé. Egy stabil féregjárat létrehozásához valamilyen extra, atipikus összetevőre van szükség, amely a lyukat nyitva tartja, és amelyet a kutatók "egzotikus" anyagnak neveztek el. Másodszor, a féregjáratot létrehozó folyamatok, amelyeket a tudósok eddig tanulmányoztak, olyan hatásokon alapulnak, amelyek megakadályozhatják egy makroszkopikus utazó belépését. A problémát az jelenti, hogy a féreglyukat létrehozó folyamat és az azt stabilizáló egzotikus anyag nem térhet el túlságosan az ismert fizikától.
Egyes vélekedések szerint a jövőben az is előfordulhat, hogy párhuzamos énjeink találkoznak. Az is elképzelhető az egyes ének alig különböznek egymástól, míg mások története teljesen más fordulatot vett, így fel sem ismernék egymást. Einstein-Rosen-híd Robert Lanza szerint, amit most felfedeztek a tudósok az nem egyéb, mint az antik népek mindegyikénél megtalálható Élet, amely összeköti az eget és a földet. Ezt a fizika az Einstein-Rosen-hídnak, vagy ismertebb nevén féregjáratnak nevezi. A "20 wattos akkumulátor" ezt használja az univerzumok közötti energiainformáció cserére. Einstein rosen híd images. A féregjárat (vagy féreglyuk) vékony, csőszerű képződmény, ami az Univerzum (vagy más univerzumok) két távoli, görbületmentes területét köti össze. Az élet fája A féreglyukról szóló elmélet a Világegyetem kialakulásának elméleteiből született, közvetlen következménye annak a feltevésnek, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak vagy lehetnek. Albert Einstein és Nathan Rosen már 1935-ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét.
Ha az x tengely mentén mérjük meg, ugyanezt kapjuk. A másodjára mért részecskénél tehát a mérés eredménye determinisztikus (az első részecskénél mért érték ellentéte). A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske spinje két, egymásra merőleges irányban egyszerre nem mérhető meg. Így, ha megmérjük az első részecskén a z, majd a másodikon az x tengely menti spint, a második részecske x irányú spinje nem lehet ellentéte az első részecske mérések előtti spinjének, mert akkor az első részecske mindkét iránybeli spinjét ismernénk. Einstein-Rosen Híd by Évi Palkovics. Így tehát az első részecske z irányú mérésének valahogy "el kell rontania" a második részecske x irányú spinjét, éppúgy, ahogy a saját x irányú spinjét elrontja. A két részecske azonban – ha a lokalitást elfogadjuk – túl messze van ahhoz, hogy bármiféle kölcsönhatás felléphessen közöttük. Az EPR-paradoxon története [ szerkesztés] A paradoxont Albert Einstein, Boris Podolsky és Nathan Rosen publikálta 1935 -ben. [1] Érvelésük szerint 1) a spin a rendszer egy olyan tulajdonsága, amelyet teljes biztonsággal meg tudunk jósolni anélkül, hogy megzavarnánk a rendszert, tehát fizikai valósággal bír; 2) az egymásra merőleges spinek a koppenhágai interpretáció szerint egyidejűleg nem bírhatnak fizikai realitással; 3) tehát a kvantummechanika nem teljes elmélet (nem rendelhető benne a fizikai valóság minden eleméhez az elmélet egy-egy eleme).
Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő Szomor Anikó Abydos Gate - Csillagkapu:: Fizika:: Féregjáratok Az nyúl féregjárat segít a férgektől A relativitás-elmélet alapján a fényt ugyan nem lehet megelőzni, de egy féregjárat segítségével kicselezhető lenne. Hipotetikus féregjáratokat lehetne létrehozni, melyek elég nagyok lennének ahhoz, hogy egy ember vagy akár egy űrhajó is átférjen rajtuk. Nyúl kisokos Murmuczok Állatgyógyászati Centrum és Patika Férgek szinguláris Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő Zeneszöveg hozzászólások Férgek szinguláris. A paraziták gyakori kezelése Jelentés a nyúl üregéből Rockol - sezioni principali Megannyi rejtélyes és izgalmas fizikai fogalom, mely ezúttal egy film kapcsán került elő. Nyúl féregjárat Elefánt - Ikarosz papilloma ductalis birádok Magyar Narancs - Tudomány - Jelentés a nyúl üregéből Férgek szinguláris Einstein-Rosen-híd A fekete lyukak még egy érdekességet rejtegetnek: Már ben bebizonyította Albert Einstein nyúl féregjárat Nathan Rosen, hogy a relativitás-elmélet a férgek szinguláris "hidakat" Einstein-Rosen-híd engedélyez, melyeket ma féregjáratoknak nevezünk.
A féreglyukak létezése a világegyetem kialakulásának az elméletéből vezethető le. Albert Einstein és Nathan Rosen Forrás: Wkimedia Commons /Princeton University Az univerzumot létrehozó ősrobbanás, a "Nagy Bumm" utáni 10 41 másodpercben, az úgynevezett Planck-időben, amikor a négy alapvető kölcsönhatás, vagyis az erős, az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás, valamint a gravitáció még nem különült el egymástól, a világegyetem egyfajta felfújódó, turbulens állapotú habra emlékeztetett, az ebben lévő buborékokat pedig kvantummechanikai bizonytalanságok uralták. A táguló univerzum modellje az ősrobbanástól napjainkig Forrás: NASA Szemléletesebben; a korai univerzum egy olyan négydimenziós gömbhöz hasonlított, ahol a kialakuló féreglyukak a gömbfelszín különböző pontjait kötötték össze, kitüremkedések formájában. Az ebből levezetett hipotézis szerint a világegyetem olyan buborékokból áll, ahol e buborékok felszínét önmagával és más buborékokkal is a féreglyukak kötik össze. A semmiből előugró és a semmibe vesző féregjáratok Albert Einstein és Nathan Rosen a féreglyukak kialakulását az általános relativitáselméletben megjósolt (azóta bizonyítottan létező) fekete lyukakhoz kötötte.