Közösen egy csillagászati tanösvényt hoztak létre, amely bemutatja a fényszennyezés jelenségét, tájékoztatót ad az ideálisan megfigyelhető csillagos égboltról. () Kulturális értékek A Zselic néprajzi, társadalomtörténeti szempontból is értékekkel teli táj. A kőkorszak óta lakott vidék volt – máig kisebb falvak és nagyobb települések nyomait rejtik az erdők. A törökdúlás után azonban szinte teljesen elnéptelenedett. A táj jellegzetes népi építészetét a tájvédelmi körzet nyugati határán található Szenna, amely talán legismertebb faluja a Zselicnek. Itt található hazánk első Europa Nostra-díjas falumúzeuma, amelynek különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat egy élő falu közepébe telepítették. Die schönsten Wanderungen in Zselici Tájvédelmi Körzet | Outdooractive. A skanzen helyét az 1785-ben épült református templom jelölte ki, amely népi barokk stílusával és gyönyörű fakazettás mennyezetével Somogy egyik legértékesebb műemlékének számít. A templom körül álló talpas favázas lakóházak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek a XIX. századi somogyi parasztéletet mutatják be.
Befejeződtek a dunaszekcsői Telelő Duna élőhely-rekonstrukciós munkái 2022. március 31. A napokban zárult a dunaszekcsői Telelő Duna és a Felső-zátonyi mellékág megújítását célzó élőhely-rekonstrukciós projekt. A természeti értékekben gazdag, egyben kedvelt kiránduló- és horgász-hely fejlesztését 352, 38 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósította meg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Tavaszi szemétszedés 2022. március 30. A tavasz előrehaladtával egyre több vadvirág nyílik, virágzanak a galagonya és a som bokrok, és a fák rügyei is megpattannak, lassan kizöldül az erdő. Sokan indulnak ilyenkor a természetbe, hiszen a tél szürkesége után mindenkinek felüdülést jelent a virágzó növények látványa, a tavaszi erdő szépsége. A nagyhangú kis vöcsök 2022. március 23. Zselici Csillagpark • Csillagvizsgáló » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Március végén, április elején már madaraktól zsonganak a vadvizek. A nyári ludak a tojásokon ülnek, vonuló récék tarka csapatai úsznak a hullámzó vízen, a nádas fölött barna rétihéják járőröznek, és búbos vöcskök járják szép násztáncukat a védett öblökben.
"A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének része, így az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékek számára. Nagyon sok faj él a természetben, rovarok, madarak, denevérek, melyeket zavar a mesterséges fényforrások által túlzottan és indokolatlanul kibocsátott fény. Van olyan tapasztalatunk is, hogy teljes osztálynyi középiskolás diák úgy érte el az érettség küszöbét, hogy még nem találkozott az igazi csillagos égbolttal, a Tejút látványával. A mesebeli Zselic, ahol még a madarak is szebben dalolnak - Életforma. Kulturális örökségünk egy része tehát elveszik… Talán éppen a parkok segítenek abban, hogy ez a folyamat a visszájára forduljon. A remény megvan, hiszen itthon óriási az érdeklődés a csillagoségbolt-parkok programjai iránt. A csillagnéző túrák sokszor már hetekkel előre betelnek. A háborítatlan éjszakai környezetnek a saját szemmel megtapasztalható csillagászati élményen kívül nagy a turisztikai vonzereje is. Az elmúlt években több olyan intézmény is létrejött, ami bővíti is a lehetőségeket Magyarországon. A Pannon Csillagda Bakonybélben és a Zselici Csillagpark a helyszíni sétákon kívül távcsöves bemutatókat és planetáriumi műsorokat is kínál.
A Simonfáról induló túra a négy -fa végződésű falut fűzi fel egy útvonalra. Az előbbin kívül Bőszénfa, Gálosfa és Cserénfa érintésével lesz teljes a nagy kör. Az egyforma végződéseket a -falva utótag rövidítésével kapták a települések. - Vukov Péter emléktúra Simonfa - Kecskehát - Pölöskei rét (Gesztenyés forrás) - régi Postakocsi út - Szarvasfarm - Simonfa - Zselic 40 éjszakai túra A Zselic 40 éjszakai teljesítménytúra minden év júniusának első hétvégéjén kerül megrendezésre.
Az udvarlás ideje azonban végtelennek tűnt számára, mert hiába kérte meg többször a lány kezét az édesapjától, két alkalommal visszautasítást kapott. Bár a nemzeti hős tényleg szerelmes volt Júliába, hirtelen felindulásból mégis majdnem valaki mást vett feleségül. Petőfi Sándor a János vitézt hat nap és hat éjszaka alatt írta Forrás: Pinterest 1846 novemberében a heves vérmérsékletű Petőfi ugyanis épp Debrecenben járt, ahol összeismerkedett a színésznőként ragyogó népszerűségnek örvendő Prielle Kornéliával. Az elragadó hölgy olyan hatást gyakorolt rá, hogy szinte azonnal megkérte a kezét; az eljegyzést a lelkész (más források szerint a katolikus pap) közbenjárásának köszönhetően végül nem követte házasság. Petőfi másnapra meg is bánta tettét és alázatos hangú levelet írt Júliának. A szerelmes nő gyorsan megbocsátott neki és biztosította róla, hogy vár rá. Petőfi tényleg nagyon szerelmes volt Szendrey Júliába, azonban udvarlása alatt mégis majdnem elvett egy debreceni színésznőt Forrás: Wikipedia Petőfi csak 1847 szeptemberében vezette oltár elé kedvesét, akinek hatására tovább gazdagodott egyénisége, erősödött hazaszeretete, és létrejött költészetének új virágkora.
A költőre azonban egyelőre senki sem figyelt fel. Petőfi Sándor születési helye körül is majd hetvenéves vita alakult ki a kutatók között Forrás: Wikimedia Commons Egy évvel később, 1843-ban újabb verse jelent meg nyomtatásban, de a Hazámbant már nem Petrovics, hanem Petőfi Sándor néven írta alá. Az ifjú gondolataira az elsők között figyelt fel Vörösmarty Mihály, aki aztán mégsem vette a fáradtságot, hogy felkutassa az írás szerzőjét. Petőfi egészen 1844-ig nélkülözésben, nyomorban és betegségben élt, kizárólag alkalmi munkákból és színészkedésből tartotta fenn magát. Közben azonban befolyásos baráti kapcsolatokra tett szert; németül, olaszul és franciául is tanult, folyamatosan képezte magát. Gyalog indult el Debrecenből Pestre Elhivatott, néha dacos és a kortársak szerint magával ragadó személyisége többször mentette meg a debreceni évei alatt az éhhaláltól. Gondolkodását jól tükrözi, hogy 1844-ben gyalogszerrel indult el Pestre, hogy mintegy utolsó esélyeként megszerezze Vörösmarty Mihály támogatását.
Március 15. kapcsán Petőfi Sándor neve egészen biztosan az elsők között jut az eszünkbe. A költő, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotójának alakja mondhatni egybefonódott az 1848-as forradalommal és az azt követő szabadságharccal. A pesti forradalom lánglelkű vezérének rövid élete tele volt izgalmakkal, érdekes momentumokkal és az olyan, kevéssé ismert tényekkel, mint hogy balkezesként mindkét kezével egyaránt tudott jól írni, éveken át élt nélkülözésben és nyomorban, alkalmatlannak minősítették a katonai szolgálatra és hogy Nietzsche több versét megzenésítette. "Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyúgodott. Vedd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot! Nagyapáink és apáink, Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Csattogjatok, csattogjatok, Gondolatink szárnyai, Nem vagytok már többé rabok, Szét szabad már szállani. " (Petőfi Sándor 1848. március 15-ről) Példás családból származott, ami utat mutatott számára A forradalmár és nemzeti hős 1823. január 1-jén, Petrovics Sándor néven született Kiskőrösön, Petrovics István mészáros és Hrúz Mária, egy szlovák származású szolgálónő gyermekeként.