1804-ben feleségül vette Török Zsófiát (Sophie), anyjától megkapta a bányácskai házat és egy kis birtokot, ahol hét gyermekükkel meglehetősen szerény körülmények között éltek. Fő törekvése a magyar nyelv megújítása volt A következő évtizedekben azonban Bányácskából Széphalom lett, a magyar szellemi élet fellegvára, a korabeli művészeti, irodalmi élet központja. Kazinczy börtönévei alatt a klasszicizmus híve, Goethe követője lett, de fő törekvése továbbra is a magyar nyelv megújítása, gazdagítása, a költői stílus fejlesztése maradt, erőteljes harcot indított a provincializmus ellen. Kazinczy Ferenc: Kazinczy és a nyelvujítás (Stampfel Károly cs. és kir. udvari és kir. akad. könyvkereskedő, 1904) - antikvarium.hu. A nyelvi hagyományőrzők Kazinczyt és a nyelvújítókat gúnyoló röpirata 1813-ban jelent meg Mondolat címmel, amelyre két évvel később Kölcsey Ferenc és Szemere Pál válaszolt. Az áldatlan vitát Kazinczy zárta le a két irányt összeegyeztetni óhajtó cikkében (Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél). Kazinczy Ferenc 1821. május 22-én Széphalmon keltezett levele, amelyet Pápai Sámuelnek írt (Fotó: MTI/Nagy Lajos) Élénk kritikai tevékenységet is folytatott, a pályakezdő írók, költők (Berzsenyi Dániel, Szemere, Kölcsey, Fáy András) neki küldték el kézirataikat véleményezésre.
Nyelvújító elméleti írásai közül kiemelkedik a két utolsó, 1819-ben írt összegző jellegű tanulmány, az Antikritika és az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél, amelyek már sokban közelítették egymáshoz a két szemben álló tábor véleményét. Kazinczy ferenc és a nyelvújítás. Kazinczy nemcsak elméleti művein, kritikáin, hatalmas levelezésén és irodalmi alkotásain, fordításain keresztül hatott, hanem mint kiadó, szerkesztő, lektor is. A nyelvújítás újabb hulláma a Bach-korszakban volt, a német nyelv erős hatásával szemben kellett felvenni a harcot. Az írók a természettudományok és az orvostudomány nyelvének megmagyarítására törekedtek. 1872-ben jelent meg a "Magyar nyelvőr" első száma Szarvas Gábor gondozásában.
A válasz 1813-ban Mondolat címmel jelent meg, Szentgyörgyi József és Somogyi Gedeon gúnyiratban reagáltak Kazinczy írására: " Zafyr Cencinek Kedves kusinémnek, Mivelt lelkű önkelem jó leányának " Zafyr Cencinek nevezik Kazinczyt, és szemére vetik Barczafalvi Szabó Dávid szógyártmányait, a nyelvújítás ijesztő vadhajtásait. Még szójegyzéket is mellékelnek a torzszülöttekből, de nem mindig volt jogos a támadásuk. Az alábbi táblázatban a valóban eltévesztett kísérletek és az azóta közszavakká vált szavak is megtalálhatók: "a magyar nyelvmívelők szorgszerények által, részint termesztett, részint öltöztetett új magyar szók mostani helyesített jelenteteinek értésére". Kétszázhatvan éve született Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja | hirado.hu. Nyelvújító ötletek Közszóvá lett szavak állatság – állag ádáz – dühös átkupidolni – szerelembe ejteni alkony – napnyugta buliklani – turbékolni börönd – láda, koffer derünnye – hajnalcsillag derék – nagy ember, bölcs elférjesedni – férjhez menni ék – ékesség, dísz lábtyű – harisnya esemény – történet orrkendő – zsebkendő évszak A neológusok nevében Szemere Pál és Kölcsey Ferenc írták meg a Felelet a Mondolatra című ellenpamfletet, amelyben újra csak kigúnyolták a provinciális világ összes kellékét a rímes hexametertől a cigányzenéig és a pipázásig.
Felismerték, hogy az anyanyelv a nemzeti felemelkedés és megmaradás legfőbb záloga. Országos érdeklődést biztosított a nyelvnek, nyelvfejlesztő társaságok, irodalmi szalonok jöttek létre, folyóiratok, napilapok jelentek meg, melyek az új szavakat terjesztették, hirtelen fejlődésnek indult a magyar színjátszás, megnőtt a könyvkiadások száma, de igazából Pest lett az új folyamatok központja. Észrevehetően több szótár, szójegyzék, nyelvtudományi vitairat jelent meg, mint azelőtt bármikor, valamint felélénkültek a tudományos viták is. A legjelentősebb eredményt a Kazinczy vezette nyelvújítási harc érte el a ázad első két évtizedében. A nyelvvel, irodalommal foglalkozók táborán belül valóságos háború dúlt a hagyományőrzők(ortológusok) és a nyelvújítók(neológusok) között. 1832-ben az első magyar helyesírási szabályzat bizonyítja a nyelvészet és az irodalom szoros kapcsolatát. Bessenyei: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. " Ebben a korszakban formálódott ki véglegesen az egységes magyar irodalmi nyelv, jött létre a művelt köznyelv.
A német nyelv erős hatást gyakorolt a magyarra. Nyelvünk kifejező ereje gyengült. Szegényes szókincsünkbe sok német és latin kifejezés került. 1784-ben II. József a németet tette hivatalos nyelvvé. Hivatalokban, miséken, de még az iskolában is a német nyelv használata vált kötelezővé. A magyarok tiltakozása miatt az uralkodó visszavonta a rendeletet. Az viszont végérvényesen eldőlt: nyelvünk újításra, fejlesztésre szorul. Ugyanakkor a magyar nyelv ügye a nemzeti öntudatra ébredés része is volt. A nyelvújítás gondolatát Bessenyei György 1778-ban a Magyarság című röpiratában vetette fel először. Alaptétele, hogy a vezető európai nyelvek is alulról emelkedtek fel. Az 1781-es Jámbor Szándékban című röpiratban tudós társaság megalapítását sürgette, ami végigvihetné a nyelvi reformot. Törekvéseit a sajtó egy része is támogatta. Rát Mátyás lapja, a Magyar Hírmondó a cikkekben előforduló idegen szavakat igyekezett magyarra cserélni. A Martinovics-féle mozgalom bukása miatt az értelmiség egy része börtönbe került.
… mindaz, amit a nyelvek ideálja megkíván, a magyar nyelv természete (örök szokása s törvénye) világosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlés még javasol is, s a szükség múlhatatlanul parancsol. " A nyelvújítás eredményei Kazinczy tekintélyes mennyiségű fennmaradt szóalkotása között olyan szavak vannak mint például: füzet, egyesület, kedvenc, szellem, keringő, alkalom, szorgalom, hálás, gyönyör, felvonás, korszellem, részvét, évszak, enyhe, könnyelmű, féltékeny, szerény, magány, tökély, édeskés, dereng. Munkássága azonban stílusújítóként még jelentősebb, mint szóújítóként. Legfőképpen Kazinczynak – az első, elvi alapokon álló magyar nyelvesztétának – az érdeme, hogy a nyelvújítás korában a szépirodalom stílusa a korábbinál sokkal változatosabb, erőteljesebb és árnyalatokban gazdagabb lett. A stílus művelésére a fordítást tartotta a legalkalmasabbnak. Fiatal kori elve – a fordítás hasson eredeti műnek – később módosult: a fordító ne lépjen az író helyébe, csak segítsen az író megszólaltatásában, megőrizve az eredeti mű sajátosságait.
Koncepció [ szerkesztés] A tervező elmondása szerint az épített és a természeti környezet harmonikus együttélését kívánta megteremteni terveiben, teret adni a zenei élmény és a természet találkozásának. Az épület hármas osztású: a felszín alatti térben kap helyet a múzeumi funkció és egy "hangdóm", a földszinten lesznek a koncertek – a belső előadótermekhez egy szabadtéri színpad is csatlakozik –, az emeleten pedig a zenei oktatás és a könyvtár. A Magyar Zene Háza a tervek szerint ugyanis nem csak múzeum lesz, ahol az emberi hang kialakulásától kezdve a kortárs zenéig kalauzolják a látogatót, hanem zenei workshopok, múzeumpedagógiai események, koncertek és gyermekprogramok is helyet kapnak itt. A "zenei csodák palotája" a legmodernebb, interaktív megoldásokkal várja majd a zene minden formája iránt érdeklődő vendégeit, főként a nem szakmai közönséget. A zenetörténeti állandó kiállításon a magyar dallamvilágnak, népzenei kincsünknek kiemelt szerepet szánnak. Az épület 2020. nyarán érte el a szerkezetkész állapotot, és a műszaki átadása 2021. december 16-án volt.
Aktuális programjainkat itt érheted el Tovább Járd be a Magyar Zene Háza épületét online Zenei utazások térben és időben: interaktív kiállítás az európai és a magyar zene történetéről a zeneművészet születésétől napjaink popzenéjéig. Nagy kaland, amelyben érdemes részt venni – korhatár nélkül! Ismerd meg a filozófiánkat A Magyar Zene Háza állandó kiállítása "A lelkünkhöz a fülünk van a legközelebb. " (Johann Gottfried Herder, "Kritische Wälder", 1769) A Magyar Zene Háza: életfa a ligetben. Arany levelei, karcsú oszlopai révén koronája, törzse van. Most a gyökereknél állunk. Az intézmény innen szívja fel szellemi táplálékát. A gyökerek – mint egy labirintus – összefonódnak. Közöttük sétálunk. Időben és térben nagyon mélyen kezdjük felfedező utunkat: a zene születésénél, majd belekapaszkodunk a magyar népzene és az európai zene gyökereibe. Évszázadokon át követjük a zene életét és azt, hogy mit jelentett a hangok rendezett sora az embereknek, különös tekintettel a magyaroknak Európa fényében, olykor árnyékában.
Rövidesen elkészül a Magyar Zene Háza ezer négyzetméteres, interaktív állandó kiállítása a 2022 elején megnyíló intézményben. MTI/Mónus Márton "Egyfajta 3V-felosztás jellemzi az épületet: a térszint alatti állandó kiállítás a varázslatok tere, ahol egy mágikus világba csöppen a látogató. A földszinti közösségi és rendezvénytér a valóság tere, hiszen ott találkoznak a látogatók az élőzenével és egymással, de a külvilággal is, mivel a hatalmas, több emelet magas üvegfelületek révén az épületen belül is a Ligetben érezhetik magukat. Az emelet pedig a világosság tere, ott az aranyszínű borítással kibélelt bevilágító fénykutakon keresztül árad be a fény. A diákcsoportok innen indulnak majd a Varázstérbe is felfedezni a kiállítást" – mutatta be az épületet az ügyvezető. Batta András elmondta, a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szu által tervezett épületen már az utolsó simításokat végzik a jövő év eleji megnyitás előtt: gyakorlatilag készen van mindkét koncertterem, most a Varázstérben zajlik a legnagyobb munka.
Jelenleg a hangdizájnt megalkotó német cég csapata szereli be a hangérzékelőket a kiállításba és a Hangdómba is most kerülnek be a technikai berendezések. Elkezdődött az installációk beépítése is. Helyén áll már például a Kódexkapu, amely a gregorián világába vezet be, valamint a népi és egyházi jeles napokat párhuzamba állító, forgó Évkerék is. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő állandó kiállítás olyan, mint egy labirintus. A látogatók felteszik a fejhallgatót, és attól kezdve elmerülhetnek a zenében: sétájuk során csaknem háromszáz zenei részletet hallgathatnak meg az elmúlt két évezredből, kiváló hangminőségben – közölte az ügyvezető. Mint elmondta, a közönség az európai és magyar zenetörténeten sétál végig hét élményponton át, egyfajta virtuális valóságba csöppenve. Az utazás a mágiával, a zene születésével kezdődik, ahol egy erdőbe lép be a látogató, majd a népzenei tér következik, amely bemutatja, hogy a falusi életnek mennyire szerves része volt a zene a bölcsődaloktól a siratódalokig.