Számos filmben is játszott, hírnevét a Magyar Televízió 12 részes Rózsa Sándor-sorozatának címszerepe alapozta meg. Láthattuk többek közt a Kitörés (1970), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), 80 huszár (1978), a Jób lázadása (1983), a Vadon (1988) és az Argó (2004) című filmekben, valamint az Ida regénye, a Lili bárónő, a Gyere hozzám feleségül és az Éjjeli menedékhely című tévéjátékokban. Művészi munkáját 1983-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1988-ban lett érdemes művész. 1972-ben a San Remó-i filmfesztiválon ő kapta a legjobb férfi alakítás díját a Kitörésben nyújtott játékáért. 2013-ban Kossuth-díjat kapott sokoldalú, stílus- és műfajgazdag művészi munkásságáért, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt kiváló jellemábrázoló képességgel emlékezetesen megformáló, maradandó élményt nyújtó pályafutása elismeréseként. Oszter Sándor nevét 1971-ben ismerte meg az ország, amikor bemutatták a Rózsa Sándor című filmet. Főszereplőként a csárdamítosz és a betyárromantika máig élő jelképévé vált, s talán ebből is fakadt az Alföldhöz való erős kötődése.
Az 1971-ben bemutatott Rózsa Sándor című, 12 részes történelmi sorozatban nyújtott legendás alakítása nyomán ismerte meg a széles közönség. "Ettől kezdve ő volt a betyár, az ikon, a férfi, akinek titka a teljesség megélésében rejtőzött" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy Oszter Sándor tudta, a teljességhez szakadatlan munka, tanulás, szorgalom és elhivatottság szükséges. Szenvedéllyel élt, dolgozott és szenvedéllyel hit. "Ez a szenvedély emelte őt a legnagyobbak közé, hiszen a művészet nem létezhet e nélkül. Mesterségbeli tudás, szakma iránti alázat, adottságok, igyekezet az építő kövek, de a kötőanyag mind között, a művészet, a szenvedély maga" - hangoztatta. Oszter Sándor odadással állt helyt férfiként, apaként és nagyapaként, boldog, tartalmas és szeretetteli otthon teremtve családja számára. Otthona befogadott mindenkit aki szerette őt - mondta. Hozzátette, hogy a színész nyitott szívvel és bizalommal segítette, bátorította a fiatalokat, a tudását önzetlenül megosztva, nagylelkűen adva magából, mindazt, ami a lényege volt.
Életének 73 évében, október 30-án elhunyt Oszter Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész. A színészt a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra december 11-én. Családja, barátai és kollégái fájó szívvel búcsőztak tőle. Családja, barátai, pályatársai és tisztelői körében végső búcsút vettek Oszter Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésztől szombaton a Farkasréti temetőben. A búcsúztatáson felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök gyászoló családnak írt levelét is. A miniszerelnök levelében hangsúlyozta: sok színész vágyik olyan szerepre, ami miatt már életében legenda lesz. Oszter Sándor számára ez volt Rózsa Sándor figurája, sokak számára ő mindörökké a betyárok királya marad, az elmúlt évtizedek során azonban bebizonyította, hogy messze több annál és színpadon és filmben is bármit el tudott játszani. Mint írta, a színésznek kisujjában volt a tragédia és a komédia, a vers, a próza, az ének és a tánc, ezért éppolyan hitelesen alakította a munkást és hősszerelmest, mint Othellót, a 80 huszár Máté Péterét vagy sok évvel később az Argo Tejesemberét.
Játszotta Balázst (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Othellót (Shakespeare), a Királyt (Anouilh: Becket), Saint-Juste-öt (Büchner: Danton halála), Caesart (Shakespeare: Antonius és Cleopatra). Számos filmben is játszott, hírnevét a Magyar Televízió 12 részes Rózsa Sándor -sorozatának címszerepe alapozta meg. A Szinetár Miklós rendezte sorozat az 1830-as évekbe visz el, amikor a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. A sorozatban olyan híres magyar színészekkel játszott együtt, mint Bessenyei Ferenc, Cserhalmi György, Raksányi Gellért, Muszte Anna és Szirtes Ádám. Láthattuk többek közt a Kitörés (1970), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), 80 huszár (1978), a Jób lázadása (1983), a Vadon (1988) és az Argó (2004) című filmekben, valamint az Ida regénye, a Lili bárónő, a Gyere hozzám feleségül és az Éjjeli menedékhely című tévéjátékokban.
Ez nem tűnik soknak, kombinációikkal azonban több millió szó lejegyzése lehetséges. Használatukra a hangtani homonímia miatt van szükség. Például az, hogy (szenszei): jelentheti azt is, hogy tanár, és azt is, hogy eskü. Így azonban már egyértelmű a különbség: – tanár, – eskü. Ugyanígy az, hogy ( kaeru): lehet "hazamenni", "cserélni" vagy akár "béka" is. Élőbeszédben a megértést megkönnyíti a szituáció és a közös előismeretek, de írásban ez a hangalaki egyezés sok félreértéshez vezethetne. A japán, a magyarhoz hasonlóan, ragozó nyelv. Bár többes szám nincs, de ezen túl az igéket és mellékneveket elég bőségesen ragozzák. Pl. : (tegami o kakanakerebanaranaindesz): Levelet kell írnom. - ahol is az a hosszú izé a ragozott ige, amiből az első, kandzsival jelölt "ka" hordozza magában az írni jelentést. Így hát egy hétköznapi írott japán mondatban a kínai írásjelek mutatják a szó alapjelentését, a hiraganák pedig a mondatban elfoglalt helyét és egyéb grammatikai információkat (időt, módot stb.
A korábbi próbálkozásokhoz képest óriási áttörést jelent, hogy a szerkezet az agy működési elvét követi: épp ezért az emberi képzeletről készült felvételeket több rétegből állítja össze. A japán találmányt tavaly 10 hónapon keresztül tesztelték, méghozzá a következő módon: az alanyoknak először megmutattak 25 képet. A geometrikus formák és az ABC betűi mellett állatokról és emberekről készült fotókat is tettek az önkéntesek elé. Ezután megkérték őket, hogy a látottakból válasszanak ki valamit és próbálják meg elképzelni. Mialatt az alanyok koncentráltak az agyi tevékenységüket egy speciális MR készülék a gépi intelligencia segítségével igyekezett dekódolni. A valódi képek és a gondolatok alapján összerakott rekonstrukciók között egyelőre komoly eltérések vannak, de bizonyos jellegzetes formákat a fejlesztés már vissza tud adni. A geometriai alakzatokkal már egész könnyen megbirkózik. Mindehhez tudni kell, hogy az agyunk nem jegyez meg minden részletet: ha valamit fel akarunk idézni akkor a lelki szemeink előtt egy elnagyolt kép jelenik meg.
Többféle japán ábécé is létezik; a kanákat az ún. 50 hangos tábla rendszerezi a leglogikusabban. Ez a táblázat tartalmazza a japán hangkészlet leírásához szükséges összes jelet. Önmagában csak az öt magánhangzó és egyetlen mássalhangzó, az [n] állhat. A többi mássalhangzó csak valamelyik magánhangzóval szótagot alkotva írható le. Tehát nincs "k" betűjük, csupán "ka", "ki", "ku", "ke" és "ko". A zöngés szótagokat a kana jobb felső sarkába írt macskakörömszerű izével, a [p]-s szótagokat pedig karikával jelölik. A hiragana és a katakana ugyanazokat a hangokat fedi le, különbség csupán a használatukban van. A katakanát ma már jóformán csak a jövevényszavak és külföldi tulajdonnevek lejegyzésére használják: (kóhí): kávé, (paszupóto): útlevél, (Buraddo Pitto): Brad Pitt. A hiragana használata sokkal összetettebb. Bár az egész nyelvet lejegyezhetjük vele teljes hangterjedelmében, csak kanával egyedül a kisiskolások írnak. Egy átlagosan művelt japánnak közel kétezer kínai írásjegy használatával is tisztában kell lennie egy újság elolvasásához.
). (vatasi va me ga aoi desz): Az én szemem kék. - ahol a "va" és a "ga" a mondat témáját és alanyát jelöli, ezért ezeket hiraganával írják, továbbá az "aoi" ("kék") szó változatlan "ao-" szótővéhez járuló "i" ragozódó részt is, ami azt mutatja, hogy itt egy jelen idejű melléknévről van szó (az mi a fene?? ). A kandzsik és összetételeik jelölhetnek teljes szavakat is, például: (inu): kutya, (kuruma): kocsi, (csikara): erő, (densa): vonat, (tegami): levél, (csikatecu): metró. Váltakozva fordulnak elő bennük a jelek kínai és japán olvasatai, ami egy kezdő nyelvtanulónak megnehezítheti az írást/olvasást. Sokszor próbálták már a japán írásrendszert megreformálni, de gyakorlatilag lehetetlen lenne áttérniük a latin betűs írásmódra. Emellett a történelmük és kultúrájuk szerves részei ezek a különös, szép írásjelek. Vélhetően még jó ideig kellemes, szótárazással eltöltött napokat fognak nyújtani a japán nyelv szerelmeseinek.
Kéki Béla: Az írás története (Gondolat, 1971) - ABC Grafikus Lektor Kiadó: Gondolat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1971 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 159 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér, színes fotókat, illusztrációkat tartalmaz.