Az Mt. megfogalmazása miatt leginkább hónap(ok)ban érdemes meghatározni a próbaidő hosszát, sok munkaszerződésben szerepel azonban az a fordulat, hogy "a próbaidő tartalma 90 nap". Amennyiben a próbaidőt nem 3 hónapban, hanem 90 napban határozzák meg a felek, ez a megállapodás a kezdőnap függvényében lehet érvényes vagy részben érvénytelen is. Például egy május 1-jei kezdőnap esetén a 3 hónap pontosan 92 napot tesz ki, ezért ebbe a 90 nap is belefér, így akár a 90 napos meghatározás is megfelel az Mt-nek. Egy szökőév február 1-jén kezdődő próbaidejének 3 hónapja azonban csak 89 napot tesz ki, így amennyiben ehelyett 90 napot kötnek ki a felek, ez a megállapodásuk nem fog megfelelni az Mt-nek, és a 89. napon véget ér a próbaidő. A próbaidő lejáratát figyelmesen kell kiszámolni, mivel a tévedésből a próbaidő lejárata után közölt indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás jogellenes lesz, akkor is, ha csak egyetlen nappal számolta el magát a felmondó fél. Például a 2016. május 1-jén kezdődött munkaviszony esetén a három hónapos próbaidő első napja 2016. május 1. utolsó napja pedig a naptár szerinti harmadik hónap utolsó napja, azaz 2016. július 31.
Így ha ilyen helyzetbe kerülsz, jogosan mondhatsz nemet az igazságtalan bánásmódra. Az időszak során a munkavállalónak és a munkáltatónak is jogában áll a viszonyt bármilyen indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondani. Ez a döntés egyoldalú, tehát a hatályba lépéséhez nincs szükség a másik fél beleegyezésére. A próbaidő alatti felmondás látszólag egyszerű, ezzel együtt érdemes áttekinteni a tudnivalókat és esetleges csapdákat. A próbaidő alatti felmondás változatai A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás legfontosabb jellegzetessége, hogy bármikor megtehető, és a hagyományos felmondással ellentétben indoklásra sincs benne szükség. Sőt, ha ilyen esetben magyarázkodásba kezdünk, azzal általában csak ronthatjuk a helyzetünket. A próbaidő alatti felmondás a munkavállaló részéről és a munkáltató részéről egyaránt megtörténhet. A döntés mindkét esetben indoklás nélküli, azonnali hatályú és megfellebbezhetetlen. Amit tehát tudnod kell: ha az interjú alatt kapott cukormáz mögött nincs valódi érték, esetleg van jobb lehetőséged, nem kötelező kivárnod a szerződésben megszabott hónapokat.
2020. 04. 17. Azonnali hatályú munkavállalói felmondás határideje Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm pár napja állásidőt rendelt el. Szerinte "vis maior" miatt nem kell bért fizetnie állásidő alatt, és ez akár 4 hónapig, vagy tovább is eltarthat. Én ezt jogtalannak tartom. Azonnali hatályú felmondáshoz és munkaügyi perhez csak végső esetben folyamodnék, viszont az azonnali hatályú felmondáshoz kapcsolódó határidőből sem akarok kifutni. Ebben az esetben mit kell figyelembe venni, hogy ne csússzak ki a 15 napos határidőből? Az állásidő bejelentését? A fizetés utalásának határidejét? Folyamatos törvényszegés esetén (például az általam jogosnak tartott bér nem utalása, vagy csak egy részének az utalása) is figyelembe kell venni a 15 napos határidőt? Megtehetem, hogy a nem teljes bérfizetés észlelése után egy hónappal mondok fel, azonnali hatállyal? (Addig is megpróbálnám érvekkel meggyőzni a munkáltatómat. ) Köszönettel: Tas Próbaidő-problémák járvány idején A kijárási korlátozások, illetve a járvány következtében előálló gazdasági lassulás valamennyi munkáltató tevékenységét érinti.
Jogellenessé válhat a próbaidő alatti megszüntetés, ha a munkavállaló a munkáltató nyilatkozatát a próbaidő letelte után veszi át, vagy éppen a kézbesítés valamilyen akadályba ütközik, így az az Mt. 24. §-ának a kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint csak később minősül közöltnek. Célszerű tehát a munkavállalóval inkább személyesen, legkésőbb a próbaidő utolsó napján közölni a munkáltatói nyilatkozatot. A munkáltató a munkavégzés alóli felmentés esetén is jogosult a munkavállaló megjelenését kérni az azonnali hatályú felmondás átvétele, és a munkaviszony megszűntetésével kapcsolatos elszámolás érdekében. Dr. Czirók Andrea Munkajogi szakértő *** A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel.
Tehát, ha a munkáltató indokolást ad elő, és az nem tényszerű, vagy az egyébként tényszerűen fennálló indok nem áll okszerűségben a munkavállaló képességével, magatartásával, a munkáltató működésével, akkor a felmondás jogellenes lehet. Ilyenkor a munkavállalónak a felmondás kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül van arra lehetősége, hogy a munkáltatói felmondást végső soron munkaügyi bíróság előtt támadja meg. Ha ezt a határidőt a munkavállaló elmulasztja, akkor a továbbiakban, az esetleges jogellenesség nem vizsgálható. Ha azonban perre kerül sor, akkor – főszabály szerint – a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a felmondása megalapozott volt. A próbaidő egy hosszabb-rövidebb időtartam a munkaviszony kezdetén, amely lehetőséget teremt a munkáltatónak és a munkavállalónak is, hogy meggyőződjenek arról, jól választottak-e, alkalmas-e a munkavállaló az adott munkakörre, megfelelőek-e a munkakörülmények stb. Ha a fenti kérdésekre nemleges a válasz, a próbaidő alatt bármely fél azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, indokolás nélkül.
2019. október 22. 16:33 Megjelent a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény egyes juttatásainak az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11. ) Korm. rendelet 15. melléklete szerinti rovatrend megfeleltetését bemutató táblázat A mai naptól elérhető a kormányzati igazgatásról szóló 2018. melléklete szerinti rovatrend megfeleltetését bemutató táblázat
jog közigazgatás: magyar törvények, határozatok Szerző: redaktor 2019. január 1. No Comments Forrás: 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról; Nemzeti Jogszabálytár 2018. törvény a kormányzati igazgatásról; Magyar Közlöny; 2018. évi 208. szám; 2018. december 21. ; 35913-36038. oldalak (PDF) Tags: közigazgatási személyzeti ügyek központi kormányzat Magyarország szabályozás redaktor Előző 270/2018. (XII. 20. ) Korm. rendelet az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások elektronikus információbiztonságának felügyeletéről és a biztonsági eseményekkel kapcsolatos eljárásrendről Következő 1743/2018. határozat Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentéséről E-mail cím: Tel. : +36 20 411 1668 Cím: 1054 Budapest, Zoltán u. 8., félemelet 1. Adatvédelmi tájékoztató Ügyvezető: Kleinheinz Gábor Cégjegyzékszám: Cg. 01-09-707490 Adószám: 12870491-2-41 Leiratkozás az eGov Hírlevélről © 2022 eGov Hírlevél. Főoldal Heti hírlevél Feliratkozás Címkék Téma kategóriák – egészségügy energia Európai Unió fenntartható fejlődés gazdaság hírközlés információ röviden informatika Internet jog környezetvédelem közigazgatás: külföldön közigazgatás: magyar közigazgatási informatika média művelődés politika politikai informatika szakirodalom szervezet társadalom távközlés technika területfejlesztés történelem törvények, határozatok tudomány Névjegy
Az Oktatási Hivatal a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. tv. 83. § (1) bek. alapján pályázatot hirdet a Belső Ellenőrzési Főosztály belső ellenőrzési vezető - főosztályvezető álláshely betöltésére. A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama: határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozatlan időre szól. A munkavégzés helye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Ellátandó feladatok: A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31. ) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása. Az álláshelyhez tartozó főbb tevékenységi körök: A vonatkozó jogszabályok, nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a módszertani útmutatók és a Belső Ellenőrzési Kézikönyv alapján az éves ellenőrzési tervben meghatározott, valamint a terven felüli és a soron kívüli belső ellenőrzési feladatok elvégzése, ellenőrzési jelentések készítése. A belső kontrollrendszer működésének, jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelés vizsgálata, elemzés és értékelés, ajánlások megtétele, tanácsadások elvégzése, szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény ellenőrzések, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi vizsgálatok elvégzése.
§ 5 10. § 6 64/A. § A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2020. május 1. napjáig – nyilvántartásba vételtől függetlenül – elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja. " 5. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2018. december 31-én lép hatályba. (2) Az 1. § és a 2. § 2020. január 1-jén lép hatályba. 13. § A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. törvény 2020. január 1-jén lép hatályba.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi szám: +36 (1) 432-9000 postacím: 1441 Budapest, Pf. : 60. cím: 1083 Budapest, Ludovika tér 2. e-mail: Impresszum
a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról 1 2019. 01. 01. 1. § 2 2. § 3 "(5) Ha az 5/B. § szerinti büntetőeljárás befejezésekor a (4) bekezdés szerinti elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a büntetőeljárás befejezésétől számított egy évig alkalmazhat közigazgatási szankciót. " 4. § A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény I. Fejezete a következő 4/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba: "4/A. A közigazgatási szankciók alkalmazásának különös szabályai 5/A. § Ha a bíróság a jogsértő magatartást megvalósító természetes személyt ugyanazon tényállás alapján jogerős ügydöntő határozatban a) elítélte és vele szemben büntetést szabott ki, illetve intézkedést alkalmazott, vagy b) arra hivatkozással, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, felmentette, 5/B. § Ha a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság tudomására jut, hogy az eljárása alapjául szolgáló jogsértő magatartás miatt büntetőeljárás van folyamatban és a közigazgatási szankció alkalmazása – összhangban az 5/A.