Hetven évvel ezelőtt, 1933. január 30-án - Hindenburg köztársasági elnöktől kapott megbízással - jutott hatalomra Adolf Hitler. Az évforduló számtalanszor adott alkalmat a borzalom születésének elemzésére, talán minden fontos dolgot meg is írtak már róla. Mégis - nyilván a múlt és az aktualitások gyakran homályos, de óhatatlan összefüggései okán - az ember emlékezésre kötelezettnek érzi magát. Kult: Megvan a film, ami először figyelmeztetett a Hitler jelentette veszélyre | hvg.hu. Ezúttal Székely Gábor egyetemi tanárral, a Hitler hatalomra jutása című, 1983-ban megjelent, százezer példányban elkelt monográfia szerzőjével beszélgettünk. - Adolf Hitler szerette szülővárosát - kezdte válaszát a történész arra a fölvetésre, hogy érdekes lehet: vajon miképpen viszonyul ma Braunau Hitlerhez? - Szülőháza az interneten is megtekinthető, mondhatni virtuális emlékhely. Neve is van: "A felelősség háza". A városban évente történeti emléknapokat tartanak. Tavaly a rendezvénysorozat címe ez volt: "Kevés az igaz ember? " E kérdés rímel a jeruzsálemi Jad Vasem-emlékhely által a zsidókat mentő más vallásúak számára alapított "Világ igaza" érem elnevezésére.
2003 szeptemberében hunyt el. Ő volt a náci birodalom legmagasabb rangú asszonya Bár a náci birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. A Harmadik Birodalom: áttekintés - Történelmi filmfelvétel | Holokauszt Enciklopédia. Közéjük tartozott a náci birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is. Bár hatalma leginkább csak látszólagos volt, igen komolyan vette feladatát, és a nőnevelést tűzte ki céljául: engedelmességre, alázatra biztatta őket, arra, hogy egész életükben szolgálják férjüket, és persze minél több gyermeket szüljenek neki, valamint a náci Németországnak.
A korszakkal foglalkozó történészek legtöbbje örül a produkciónak. Ian Kershaw, a Harmadik Birodalom történetének egyik legelismertebb kutatója szerint a film kétségtelenül segíthet felhívni a figyelmet a Hitler elleni német ellenállásra. Hitler hatalomra jutása film na. Szerinte azonban nem biztos, hogy erre egy hollywoodi film lehet erre a leginkább megfelelő eszköz. Peter Hoffmann történész szerint a háború utáni Németországban a merénylőket árulóként kezelték, mert ők is a náci katonai gépezet tagjai voltak, és egy generáció-váltásnak kellett megtörténnie, hogy a képet átértékeljék. Ő épp azért nem érti a német hatóságok filmmel szembeni ellenérzéseit, mert egy ilyen alkotás végre megcáfolhatja a világháborús Németországról élő, még ma is nagyon sztereotipikus képet.
A "kisemmizett kisemberek", a háborút alacsony rendfokozatban végigszolgálók kora csak egy évtizeddel később jött el.
Bajorországban sorozták be, ahova 1913-ban költözött át, 1914 decemberében pedig már ki is tüntették a Vaskereszt második fokozatával. Két súlyos sérülés is érte a harctéren – az első 1916 őszén a lábán, a második a háború vége előtt egy hónappal. Utóbbi – egy gáztámadás – olyan súlyos traumával járt, hogy időlegesen a látását is elvesztette. Az addigra már a Vaskereszt első fokozatával is kitüntettet Hitler tehát kórházban lábadozva tudta meg, hogy a háborút elvesztették, így különösen erős lehetett benne az a hadsereg tisztjei körében mind jobban felerősödő és a belső propaganda révén sulykolt nézet, hogy a hátország szúrta hátba a fronton vérüket áldozókat. Ez a tőrdöfés-elmélet nem 1918 novemberében született, már 1916-ban is téma volt a hátország árulása, igaz, akkor még csak a nehézségek magyarázataként. Az FBI megszállottan kereste Hitlert » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A film úgy ábrázolja Hitlert, mint aki előtt reális választási lehetőség nyílt 1919 táján: folytatja megtört és megszakított művészi útkeresését, vagy politikusnak áll. Utóbbira a hadsereg valós alternatívát kínált Németországban: a háború utáni rendszerváltás, a novemberi forradalom még évekig nem tudott stabil rendet teremteni.
A filmért végül senki nem jelentkezett, a tekercs viszont talán épp ennek köszönhetően a belga vámhivatalban átvészelte a második világháborút és a német megszállást. Az 1970-es években aztán átvitték a hozzávetőleg 70 ezer filmet - 80 százalékban külföldi alkotást - őrző archívumba, ahol a kurátorok csak két évvel ezelőtt jöttek rá arra, hogy a film egyetlen még meglévő kópiája van a birtokukban. Az alkotást azóta restaurálták és októberben bemutatják a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA). Hitler hatalomra jutása film 1. A Hitler-ellenes mű leginkább egy filmhíradóhoz hasonlít, Cornelius Vanderbilt a narrátor. Saját felvételeit más forrásokból származó képsorokkal egészítette ki. Vanderbiltnek "sikerült néhány látványos felvételt csinálnia, de csak néhány percnyi anyaga volt" - szolgált magyarázattal Bruno Mestdagh arra, hogy a készítők miért kényszerültek más képkockák beemelésére. Megjegyezte, hogy a filmet nem profik készítették, így helyenként amatőrnek tűnik. Ilyen az a rész is, amikor eljátsszák azt a rövidke beszélgetést, amelyet Cornelius Vanderbilt folytatott Hitlerrel, mielőtt a politikus felszólalt volna az 1933-as választási győzelme utáni berlini nagygyűlésen.