A fenntartó ugyanis figyelmen kívül hagyta a jogi szabályozást és egy olyan személyt bízott meg a másodfokú döntés meghozatalával, aki arra nem rendelkezik hatáskörrel, és nem is észlelte a fegyelmi eljárás során elkövetett nyilvánvaló, súlyos jogsértéseket. A jelentés felhívja a figyelmet emellett arra is, hogy az egyedi ügyben feltárt jogsérelmek egy része már a jogalkotás szintjén megelőzhető lett volna. Szükséges lenne az ombudsman szerint a törvényi előírásokkal összhangba hozni a fegyelmi határozat kihirdetése jogintézményét, meg kellene alkotni a diákönkormányzat véleményezési jogával kapcsolatos szabályozást. A tényállás megfelelő tisztázása érdekében pótolni kellene a sértettek, a tanúk meghallgatására vonatkozó külön szabályokat is. A biztos az emberi erőforrások miniszterétől kérte mindezek alapján, hogy kezdeményezze a fegyelmi eljárás további garanciáit biztosító jogi szabályozás kiegészítését, az iskolapszichológusok kötelező létszámának megállapítására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, a tanulók magatartási problémáinak kezelésével kapcsolatos kurzus elvégzésének kötelező beillesztését a pedagógusok képzésébe, továbbképzésébe.
Elmondása szerint több tanuló, köztük a gyermeke, papírgalacsinokat dobált az órán. Meglátása szerint ez nem olyan súlyú tett, amely megalapozná a fegyelmi eljárás megindítását. Tájékoztattuk a szülőt, hogy fegyelmi eljárás akkor indítható, ha a tanuló a kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi. A tanuló által elkövetett cselekmény súlyát azonban az iskola ítéli meg a szervezeti és működési szabályzatában lefektetett magatartási szabályok alapján. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a sérelmezett eljárásra a jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor, így a panaszos gyermekének oktatási jogai nem sérültek. (K-OJOG-319/2002. )
Két szülő a gyermekeikkel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás, valamint gyermekeik tanulói jogviszonya megszüntetésének jogszerűtlenségét kifogásolva fordult hivatalunkhoz. A tanulók egy budapesti szakképző iskolában tanultak, ahol egy adományok gyűjtésére rendszeresített tárolót valaki feltört és tartalmát eltulajdonította. Az iskolavezetés közvetett bizonyítékok alapján a két tanulót tartotta felelősnek az esetért, így fegyelmi eljárást indított ellenük. A hivatalunk részére elküldött jegyzőkönyv alapján megállapítottuk, hogy a fegyelmi tárgyalás során a bizonyítási eszközök közül a tanulók nyilatkozatát és a tanúvallomásokat felhasználva kísérelték meg feltárni a tényállást. A meghallgatott tanúk vallomásuk során csupán azt tudták kijelenteni, hogy az eljárás alá vont tanulók a kérdéses időpontban a tároló közelében tartózkodtak, azt azonban nem tudták megerősíteni, hogy azt ők törték volna fel. Az érintett tanulók ugyanakkor egybehangzóan azt nyilatkozták, hogy a tárolót nem ők törték fel.
[1] [1] AJB-860/2017. számú ügy