A legvégső költői kérdés nyitva hagyja a verset, a választ mindenkinek magában kell megfogalmaznia. Az elmúlás gondolata sok költőt foglalkoztatott a világirodalomban. Már az ókorban is a "carpe diem" filozófiáját hirdették a földi lét rövidsége miatt. Egészen a kortárs irodalomig "kitolható" ez a téma, hiszen mindenkit foglalkoztat az a kérdés, hogy mi végre vagyunk itt a Földön? Arany János Petőfi Sándor személyében nagyon jó barátját vesztette el, ezért is érintette érzékenyen a halál gondolata. Ez a veszteség nagyon sok művében megjelenik, szerepet kap például A walesi bárdokban is. A Walesi Bárdok 1: Wales - Echo of Dalriada – dalszöveg, lyrics, video. "Emléke sír a lanton még-" illetve Az ősszel című művében. "Emlékhalom a harc fián, " Arany Jánosnak legjobban az fáj, hogy temetetlenül maradt a harctéren Petőfi. A negatív emberi tulajdonságok egyike is megjelenik az Epilógusban, az irigység. Valószínűleg ez a legnegatívabbnak tekinthető dolog Arany szemében: "Kik hiúnak és kevélynek- Tudom, boldognak is vélnek: S boldogságot Irigy nélkül még ki látott? "
"Előre hát", "Átok reá" stb. ). Érzelmileg ugyancsak hatásos eszköz, amikor a költő a versépítés során a mondatok összekapcsolásának módjai közötti viszonnyal játszik. Ez a viszony lehet párhuzamos és ellentétes is. A mondatpárhuzam rokon tartalmú, hasonló szerkezetű mondatok sorjáztatását jelenti. Ezzel az eszközzel a költő nagyon mély benyomást tud tenni az olvasóra, mivel erős érzelmi megindultságot ébreszt és feszültségfokozó hatása is van. Ráadásul a gondolatok ritmikus ismétlődése fokozza a zenei hatást és segíti a vers megértését, a fő gondolatok rögzülését az olvasó emlékezetében. Petőfi az 5. A walesi bárdok verselése by Csilla Nagy-Szabó. versszakban használta ezt az eszközt, ahol a "Ha majd" szókapcsolat ismétlődik háromszor, de találkozhatunk vele pl. Vörösmarty Országháza című versében is (ahol a "Neve" szó ismétlődik négy alkalommal), s találunk rá példát Arany Jánosnál is ( A walesi bárdok című versben a gondolatpárhuzamok nagyobb távolságban követik egymást, az "Edward király angol király" sor ismétlődik). Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
A vers keletkezésének történelmi háttere A XIX. század költői című művében követelt magatartásformára Petőfi saját korában láthatott példákat külföldön. A 19. század első felében ugyanis szinte minden nemzetről elmondható, hogy nagy költői bizony harcos egyéniségek voltak: nemcsak költők, hanem politikusok is egyben. Franciaországban Victor Hugo nemcsak megtestesítője, hanem megalkotója is volt a népet vezető költő-apostol eszményének. De politizált Lamartine is és Petőfi egyik személyes mintaképe, Béranger is. Petőfi Sándor: A XIX. század költői (elemzés) - Oldal 2 a 8-ből - verselemzes.hu. Németországban Heine, a cári Oroszországban Puskin és Lermontov képviselték ezt a költőtípust. Elmondható tehát, hogy a 19. század költői valóban a közösség harcosai voltak és a társadalmi és nemzeti haladás ügyét képviselték. Petőfi ezt jól látta, és nem véletlen, hogy éppen 1847-ben érezte szükségét annak, hogy elveit ars poeticaként megfogalmazza, hiszen az ország a szabadságharc küszöbén állt, és ő azt akarta, hogy költőtársai döntsék el, melyik oldalon állnak, és aki a néppel akar tartani, az vállalja fel a harcos népvezér-költő szerepét.
A vers műfaja, hangulata, stílusa, költői eszközei A XIX. század költői típusa szerint az érvelő versek közé tartozik, stílusát kevert vagy átmeneti jellegű nek szokás nevezni, mivel romantikus, realista és klasszicista jegyek is találhatók benne. Műfaja óda, mivel emelkedett témáról szól, magasztos eszméket hirdet. A logikusan felépített mű teli van indulattal és szenvedéllyel. A lírai én szenvedélyesen érvel, mert meg akarja győzni költőtársait, így aztán a vers érzelmileg túlfűtött, felfokozott, lelkes, szenvedélyes, indulatos, mozgalmas és lendületes. Hangneme dühös és türelmetlen, csak az utolsó versszakban válik lágyabbá és szelídebbé, és sugároz megnyugvást. Az intenzív érzelmi hatást számos szónoki fogás idézi elő, egyenesen azt lehet mondani, a versben alapvetően nem a képi kifejezésmód dominál: Petőfi a retorika eszközkészletével dolgozik. Ilyen retorikus eszközök pl. a felszólító és felkiáltó mondatok, a kérdés ek, a szó ismétlés ek (pl. "hazugság, szemtelen hazugság"), ellentét ek ("tűzön-vízen át"), halmozás ok ("küzd, fárad, izzad"), anaforá k, vagyis azonos szerkezetek ismétlődése ("Ha majd…"), magyarázatok, hasonlat ok, megszemélyesítés ek és a beszélő személyes reakciói (pl.
Nézték gyermekek halálát, És csak sírtak tehetetlen. A Halál öle 19608 Echo of Dalriada: Szondi Két Apródja 2. rész Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, Pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. "Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt 15563 Echo of Dalriada: A rab gólya (részlet) Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában, Felrepülne, messze szállna, Messze messze, Tengerekre, Csakhogy el van metszve szárnya. Tűnődik, féllábon állván, El-elunja egyi 15257 Echo of Dalriada: Szabad madár Hidegen fújnak a szelek, Azok nem jót jelentenek! Szabad ének, szabad madár, Szabad 14281 Echo of Dalriada: Védj meg Láng 1. Felszállóban a hajnali dér. Ne sírj, Lelkem, űz a vér! Szép Vitézem, lóra ne ülj! Ellenség most nem menekül! Elment a harcba a Kedvesem, Nélküle mit sem ér életem. Bátor 14131 Echo of Dalriada: Galamb Látom a szép eget fölöttünk fényleni, Békesség csillagát rajtunk lengedezni. Talán vérmezőben háromszínű zászló, A Seregek Ura legyen oltalmazóm!