Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Labdamenet A labdamenet szabályait a nemzetközi szövetség által kiadott szabálykönyv az alábbiak szerint rögzíti: A labdamenetet az adogató kezdeményezi, aki saját térfelén az alapvonal mögül bal vagy jobb oldalról szervál. Adogatás közben nem változtathatja meg a helyét lépésekkel, és a labda elütésének pillanatáig nem léphet rá az alapvonalra, valamint nem lépheti át. A szerva akkor szabályos, ha a labda lepattanás nélkül átrepül a hálón, majd az ellenfél térfelén a megfelelő (az adogató pozíciójával átellenes oldalon található) adogatóudvarban pattan le (a T vonal és a középvonal által behatárolt rész). Ha a labda elütése előtt a játékos rálép vagy átlépi az alapvonalat, ha a szerva saját térfélen lepattan, a hálóban megakad vagy az ellenfél térfelén a megfelelő adogatóudvaron kívülre esik (out, azaz hosszú vagy széles), szabálytalan. Szabályok – Tenisz. Ebben az esetben az adogató egy alkalommal ugyanarról az oldalról megismételheti a szervát (második szerva). Ha az adogató a második szervát is elrontja, az kettőshiba: vagyis a labdamenetet automatikusan az ellenfél nyeri.
Ha a szerva hálót ér, de átesik az ellenfél oldalára, két eset lehetséges: vagy beesik a megfelelő adogatóudvarba (a szerva "necces"): ekkor az adogató újra első szervát üthet, vagy – ha már a második szervája volt necces – megismételheti a második szervát is. Ha azonban a labda megcsúszik a hálón és nem esik be a megfelelő adogatóudvarba: a szerva rontottnak minősül. Ha az adogató sikeres szervát üt, az ellenfélnek vissza kell adnia. Az nincs meghatározva, hogy pontosan hol kell fogadni az adogatást, általában az alapvonal közelében szokták – attól függően, milyen erősségű az ellenfél szervája. Viszont a fogadó azt nem teheti meg, hogy a szerva lepattanása előtt – röptével – beleér a labdába. Tenisz: Szabályok és Felszerelés | Enciklopédia 2022. Ha a fogadónak nem sikerül visszaadnia a szervát, az ász (a fogadó bele sem ér a labdába) vagy ász értékű (beleér, de nem tudja pályán tartani). Mindkét esetben az adogatóé a pont. Ha a fogadó megfelelően vissza tudja adni a szervát, folytatódik a labdamenet. A szervafogadást más néven returnnek is nevezik.
De honnan jön a különcködő pontozás, a 15-30-40? Talán ez is egyfajta sznob urizálás, nehogy kicsit is hasonlítson más pórias labdajátékok földhözragadt szabályaihoz, ahol banális módon egy találat egy pontot ér? A tenisz pontozása igazi rejtély. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy ezek a számok (15, 30, 40) már a középkori tenyeres játékban (jeu de paume) is feltűntek az 1400-as években. Térfélfoglalás? Egyes teóriák szerint a különös pontozás a jeu de paume szervarendszeréből jön, ahol 45 láb hosszú volt egy térfél. Ha valaki pontot szerzett, 15 lábnyit előbbre ment. Ha újra, akkor még egyszer 15 lábnyit közelített ellenfélhez, harmadik nyert pont után pedig nyerte a szettet. [origo] Hírmondó. Azaz 13 és fél méterről egy jó széria után elérte ellenfele térfelét. Óraállítgatás? Más elképzelések szerint a 15 többszörösei az óra szakaszaira utaltak. A középkorban terjedt el az egy óra hatvan percre osztása. Egy hatalmas óralapot akasztottak a falra, és a nagymutatóval jelezték a labdamenetek alakulását, a kicsivel pedig a játékok állását.
Eldőlt, vége a maratoni meccseknek a Roland Garroson is 2022 lesz az első olyan tenisz szezon, amikor mind a négy Grand Slam-tornán rövidítés zárja a döntő szettes meccseket, miután a Roland Garroson is bevezetik a 10 pontos tie-breaket az utolsó játszmákban. Emellett Wimbledon és a US Open is átáll a 10 pontos döntő tie-breakre. Eldőlt: Novak Djokovic oltatlanul is indulhat a Roland Garroson A 20-szoros Grand Slam-győztes Djokovics januárban nem védhette meg címét az Australian Openen, miután kiutasították az országból. Franciaország hétfőtől feloldotta a koronavírus-járvány miatt bevezetett legtöbb korlátozást, így a szervezők szerint elvi akadálya nincs annak, hogy a koronavírus elleni védőoltást nem felvevő Novak Djokovics is…