A zarándoklás és a pálos lelkiség közel áll egymáshoz: mindkettőben jelen van a csendes elmélkedés, vezeklés, az Istennel való találkozás vágya. A Magyar Pálos Rend szeretettel vár mindenkit Szent Jakab ünnepére az egykori pálos kolostorhoz a Pécshez közeli Jakab-hegyre július 23-án, vasárnap. A hagyományosan Szent Jakab ünnepéhez kapcsolódó búcsú napján minden évben 10. 30-kor gyalogos zarándoklat indul a 24-es jelzésű pécsi busz szentkúti végállomásától a Jakab-hegyi pálos romokhoz. (Ehhez az időponthoz a Kertvárosból 9:50-kor induló 24-es busz körülbelül 10. Szent jakab kolostor 2. 10 és 10. 15 között érkezik az uránvárosi buszvégállomásra, ahonnan rögtön tovább is indul Szentkút felé. ) A zarándokok rózsafüzért imádkozva, énekelve teszik meg az utat, amelyet a romoknál ünnepi szentmise követ. A 12. 30-kor kezdődő szentmisét Csóka János pálos tartományfőnök mutatja be, szentbeszédet mond Zajácz Gábor pécsi görögkatolikus parókus. A szentmise után agapé várja a résztvevőket, amely alkalmat teremt ismerkedésére, az élmények megosztására.
Sebestyén Ottó csíkzsögödi plébános és Kalot-elnök elmondta: Mirk László kezdeményezésére állították a Ferencz Imre építőmester előtt tisztelgő márványtáblát. "Két okból volt motivált erre: egyrészt azért, mert családjához tartozik, másrészt pedig azért, mert szellemi örököse is. Mi is szeretnénk szellemi utódok lenni, és ezen értékek mellett köteleződni el" – fejezte be gondolatmenetét a plébános, átadva a szót Mirk László tanárnak. Jakab-hegyi pálos kolostor: „Menjetek föl a hegyre, hozzatok fát és építsétek újjá a templomot!”. "Ez a kőből, fából és elszánt cselekvésből felépült ház, amelyet Kós Károly és a csíkpálfalvi Ferencz Imre álmodott meg, a tudásé, mely célul tűzte ki azt a négy karizmát, amit egykor, és most is magáénak vall a Kalot: Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetes magyart. Ezeket mélyen a szívünkbe vésve megőrizzük, miként a tervező és építő el nem múló emlékét is őrzi ez a márványtábla" – fogalmazott Mirk László. "Ami igazán fontos ebben az épületegyüttesben, az az emberek fejlődése, élete és az életadás" – nyilatkozta beszédében Fejes Ildikó, a Kalot ügyvezetője.
A Győr nemzetség tagjai 1329-ben megegyeztek, hogy a jövedelem harmada a kolostoré, a többi egyenlően oszlik meg a család két ága között. Későbbiekben állandó súrlódás volt a kegyúri jogokat gyakorló Győr nembéliek és a monostor apátjai között.
Gospe van grada templom A középkori temető és az 1452-ben épített Szent Kozma és Damján templom helyére építették a "Gospe van grada" templomot, amelynek elnevezése "Városon kívüli Szűzanya-templom"-ot jelent. A Varoš-i egyházközséget 1604-ben alapították meg és ezt követően elkezdték a templom átépítését is. A kőtemplom építésének munkálatai 1740-ben lettek készen. A templom mellé egy harangtornyot is építettek amelyet egy kis híd kötött össze a templommal. A régi temetőben amely a templom körül van 1828 nem volt temetkezés. Szent Kersován templom Az egyik legrégebbi vallási emléke Sibeniknek a XII. században készült Szent Kersován vagy Grisogonus templom. Bakancslistás helyek a Balaton körül - Szent Jakab-kolostor, Sáska - balaton.hu. A román stílusban épült templom a Második Világháborúig az eredeti formájában állt, de a háború alatt sajnos súlyosan megsérült. A helyreállítási munkálatokat követően a Sibeniki Múzeum galériájává alakították át, amely a mai napig Szent Kersován galériaként működik. A templom mellet állították ki Horvátország legrégebbi harangját amelyet még 1226-ban készítettek.
Az ereklye a Középnémetiben állt Szent László kápolnából került át a regéci pálosokhoz. 1348-ban Upor István a kolostornak ajándékozott egy szőlőt Tolcsva Chreteber nevű szőlőhegyén, és ugyanott egy Katpataka melletti jobbágytelket két, szántás alá való földdel, és egy Tolcsva patakon lévő malmot. A fennmaradt oklevelek alapján még számos adományt kapott a pálos kolostor. 1384-ben Erzsébet királyné felmentést adott részükre a vár – nyilván Regéc – területén lévő szőlőik utáni kilenced fizetése alól. 1411-ben Zsigmond király vámkötelezettség alól adott felmentést, majd 1465-ben Szapolyai Imre Horváth faluban szabad udvarhelyet adott a pálosoknak, amelyet Szapolyai János 1509-ben megerősített. Szent jakab kolostor ii. 1466-ban, 1469-ben és 1526-ban malmot kaptak az óhutai szerzetesek. 1547-ben Serédy Gáspár, Ferdinánd hadmestere felgyújtotta a kolostort, amiért a rend a Királyi Tábla elé idézte. 1560-ban hasonló idézést kaphatott Alaghy János, aki "Horváthi falu határában, a pálosok Hernád vizén lévő malmát, házaikat és nemes udvarhelyét bitorolja. "
Lehetséges, hogy középkori eredetű a kerengő délnyugati sarkánál lévő falazott kút is. Az bizonyos, hogy a középkorban nem épült ki a templom mellett szabályos kolostornégyszög. A szerzetesek legkésőbb 1543-ban, feltételezhetően a törökök elől menekülve hagyták el rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott. A sekrestye és a torony alapjáig elpusztult, a templom nyugati bővítésének falai ledőltek, csak az északi fal és az északnyugati sarok egy kis csonkja állhattak még. Épségben maradtak a románkori templomból megmaradt oldalfalak és a késő gótikus szentély, a boltozatával együtt. 1736-ban Fonyó Sándor nagyprépost a remeték számára helyreállíttatta az épületet. A régi falak még meglévő csonkjait felhasználva a templom nyugati részét felújították. A déli és az északi oldalra kapukat nyitottak. Spaso Yakovlevsky Szent Jakab Kolostor Vízforrása Feletti Kápolna Szent Jakab — Stock Fotó © antmos #354528104. A déli fal alsó részén egy fülkét, felső részén pedig három nagy ablakot képeztek ki. A sekrestyét a régi alapokon újjáépítették, és mellé egy konyhát, és két szobából álló lakást is csatoltak.