Jutott eszembe először, amikor az Oltáskritikus Életvédők Szövetségével és annak elnökével összefutottam. Miután ezt többen is kimondtuk, beindult a gőzhenger és repültek az emberek; hogy az ellenvéleményeket így kiirtani okos dolog-e, azt mindenki döntse el maga. Ennek nyomán indult fricskaként ez az oldal és eleinte tényleg csak annyi volt a szándékom, hogy amikor lódításon kapom az oltáselleneseket -tehát elég gyakran-, vitriolba mártom kritikusi töltőtollam. Azonban Paramama hozzászólása rávilágított arra, hogy ide olyan szülők is betévedhetnek, akik a csipkelődős hangvételű recenzióknál többet akarnak. Sajnálatos tény, de a legtöbb magyar oltásellenes/oltáspárti oldalon egymástól másolgatják a -gyakran igen felületes- cikkeket, a hivatalok oldalain meg kínszenvedés bármit megtalálni; így tényleg nehéz a döntés, hogy melyik oldalnak is van igaza. Oltáskritikus életvédők szövetsége videa. Megpróbálom tehát úgy bővíteni az oldalt, hogy a hozzá hasonlók igényeit is kiszolgáljuk. Más. A megjelent felhívás kapcsán írt bejegyzésem ment a kukába.
Posztjáról azonban nem távolították el - bár nem könnyítették munkáját -, mivel szakmai állásfoglalása, megalapozott véleménye mindenkor nélkülözhetetlen volt a védõoltásokkal kapcsolatos felelõsségteljes döntések meghozatalakor. 1976-ban a Magyar Mikrobiológiai Társaság Manninger Rezsõ Emlékérmét, 1978-ban, nyugállományba vonulásakor a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést, 1979-ben a Magyar Higiénikus Társaság Fodor József Emlékérmét kapta meg. Oltáskritikus Életvédők Szövetsége - 2. oldal - Szkeptikus Fórum. Tudományos eredményeirõl 72 közleményben és 152 elõadásban számolt be. Dr. Lontai Imre OEK Oltóanyagellenõrzõ Fõosztály nyugalmazott fõosztályvezetõ (Forrás:)
dr. Novák Hunor Kapcsolódó cikk: Ezért ne higgye el, amit az oltásellenesek mondanak Kik azok, akik le akarják leplezni a vakcinalobbit? Parlagfűzabálás, netkábelen keresztül terjedő nemi betegség, gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúja miatti nyomozás a palettán. (Címlapkép: Wikipedia - Angie vite ©, CC BY-SA 4. 0
Az osztály 1937-tõl megkezdte a területnek az 1936-tól ott elõállított, - a Calmette féle, gümõkor ellenes vakcinálásra alkalmas - oltóanyaggal történõ ellátását. (Ez nem más, mint a BCG vakcina, mely 77 gyermek halálát okozta a németországi Lübeckben, 1936-ban! Óriási közfelháborodást keltett, a németek csak tíz évvel késõbb merték elõvenni ezt a vakcinát... Erdõs nyilván nem hallott róla... ) Intenzív munkát végzett Erdõs doktor ebben az idõben a szamárköhögés, valamint a vörheny megelõzésére szolgáló oltóanyagok elõállításában és minõsítésében, valamint a himlõ oltóanyag és a tuberculin készítmény ellenõrzésében is. Oltáskritikus életvédők szövetsége 1873. 1938-ban megjelent a 245. 300/1938 BM rendelet, amely az embergyógyászatban használt szérumok, oltóanyagok és diagnosztikumok termelését és ellenõrzését, valamint azok forgalomba hozatalát szabályozta. A rendelet elkészítése döntõen Erdõs doktor munkája volt. (Érdekes egy beosztás, ritka, hogy ugyanaz a személy dolgozza ki a rendeletet, akinek a munkáját az majd szabályozza... ) 1939-tõl a Szerológiai osztályon belül önálló alosztályként létrehozták az Oltóanyagellenõrzõ alosztályt, melynek 1940-tõl - már mint Oltóanyagellenõrzõ osztálynak - Erdõs doktor lett a vezetõje.
nyilvánvaló, hogy megrendezett eseményről van szó. Pénteken összesen 72 embert engedtek ki a kórházból. A kínai országos egészségügyi tanács közlése szerint a koronavírus-fertőzéssel kezelt beteg akkor hagyhatja el a kórházat, ha minden tünete elmúlt, és három teljes napon keresztül láztalan volt. Illetve az elbocsátáshoz az is szükséges, hogy a vírus örökítőanyagát kereső DNS-teszt kétszer is negatív eredményt hoz. Kína valóban hatalmas egészségügyi kapacitást mozgósított, hogy a Vuhanból kiindult, mára azonban az összes kínai tartományba eljutott fertőzéseknek gátat szabjon. Koronavírus: egy évvel később is látszik a tüdőn - HáziPatika. Több mint 6000 orvost, ápolót, illetve egészségügyi kisegítő személyzetet irányítottak Vuhanba és Hupej tartományba, illetve pillanatok alatt felhúztak három kórházat, amelyet speciálisan a koronavírus-fertőzöttek kezelésére alakítottak ki. A kiengedett betegeknek ugyanakkor bizalmatlansággal és elutasítással kell szembenézniük. Nyilvánvalóan kevesek hiszik ugyanis, hogy valóban nem fertőznek már a továbbiakban, így veszélytelen a jelenlétük az egészségesek között.
Baktériumok és vírusok egyaránt okozhatnak tüdőgyulladást, és bár a két típus tüneteiben nem sok jelentős eltérést figyelhetünk meg, kezelésük nagyon különböző módon történhet. Miért különösen veszélyes a koronavírus okozta tüdőgyulladás? Pataky Attila fizikailag már jól van a koronavírus után, de lelkileg közel sem - Blikk Rúzs. Kattintson, és kiderül! További kérdéseket vetnek fel az eredmények "Jó hír, hogy a súlyos COVID-19-en átesett betegek többsége teljesen meggyógyult, noha maga a felépülés egyeseknél több hónapig is eltarthat. Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy a női fertőzötteknél a vírus tartósan képes csökkenteni a tüdőfunkciókat, ám azt egyelőre nem tudjuk, hogy ennek a nemspecifikus különbségnek mi lehet a hátterében. További vizsgálatokra van szükség, hogy részletesebben is megismerhessük a koronavírus okozta tüdőgyulladás utáni gyógyulás folyamatát, emellett azzal kapcsolatosan is szeretnénk még kutatásokat folytatni, hogy milyen változások figyelhetők meg egy évnél is hosszabb távon a fertőzöttek tüdejében" - fejtette ki dr. Mark Jones, az egyetem légzőszervi orvostudományi docense, a szóban forgó tanulmány vezetője.
Néha az orvosok "atipikus" tüdőgyulladásnak hívják. A tünetek annyira enyhék lehetnek, hogy a beteg nem is tud róluk. Elég jól érzi magát ahhoz, hogy elvégezze a szokásos tevékenységeit, innen származik a névben szereplő " lábon kihordott " jelző. Ez a változat leginkább egy súlyos megfázásra hasonlít. Vírusos tüdőgyulladás A vírusok állnak a második helyen a tüdőgyulladás kórokozói között. Index - Tech-Tudomány - Koronavírus: kell félni a meggyógyult betegektől?. Sokféle betegség okozói juttathatják el a fertőzöttet a tüdőgyulladásig. Ide tartoznak azok a vírusok, amelyek a megfázást és az influenzát okozzák, de a koronavírusok is, köztük a SARS-CoV-2, a COVID-19 kórokozója. A vírusos tüdőgyulladás tünetei hasonlóak az influenzáéhoz, amelyek az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Gombás tüdőgyulladás A gombák ritkábban okoznak tüdőgyulladást, és nem valószínű, hogy valaki gombás tüdőgyulladást kap, ha egészséges. De megnő egy gombás tüdőfertőzés esélye, ha a beteg immunrendszere legyengült. Ennek oka lehet például szervátültetés miatti kezelés, rák elleni kemoterápia, valamint olyan autoimmun betegségek gyógyszeres kezelése, mint a rheumatoid arthritis, illetve a HIV.
Azt látni kell, hogy a koronavírus-fertőzés esetében messze komolyabb óvintézkedéseket tesznek a hatóságok, illetve az egészségügyi ellátószemélyzet annak érdekében, hogy tényleg csak a veszélyt másokra már nem jelentős személyek jöhessenek ki a karantént jelentő kórházból, mint más, "hagyományos" betegségek esetén. Általában kevés orvosnak jutna eszébe többszörös DNS-tesztet csináltatni, hogy megbizonyosodjon afelől, hogy a vírus tökéletesen eltűnt a beteg szervezetéből. Természetesen előfordulhatnak hibák vagy szerencsétlen véletlenek, de akit többször leteszteltek, és negatívnak bizonyult, az sokkal kisebb eséllyel fertőz, mint aki sose ment orvoshoz, sose végeztek rajta vizsgálatot, hiszen "csak" prüszköl és köhög egy kicsit. (Borítókép: Egy gyógyult koronavírus-beteg kap virágcsokrot, amikor elhagyja a Kína Anhuj tartományában lévő Bozhou város kórházát 2020. január 29-én. Fotó: STR / AFP)
A koronavírus-fertőzöttek öt százalékánál alakul ki különböző súlyosságú tüdőgyulladás - közölte Madurka Ildikó tüdőgyógyász. A beteg tüdő nagyon változatos, ezért fontos, hogy egyénre szabható legyen a lélegeztetési megoldás - emelte ki a szakember. Figyelmeztetett azonban, hogy ha a tüdő meggyógyul, és le tudják venni a koronavírusos beteget a lélegeztetőgépről, az jó hír, ám ilyenkor még csak egy csatát nyernek meg, a háborút nem. A koronavírus-fertőzöttek 5 százaléka intenzív ellátásra szorul. Fotó: Getty Images Hosszú rehabilitáció szükséges A koronavírusos betegeknek a tüdő gyógyulása után korai rehabilitációra van szükségük az intenzív osztályon, majd más osztályon, később pedig az otthonukban is rehabilitációra szorulnak. Hogy mindez mennyi időt vesz igénybe, az függ attól is, hogy az adott páciens eredetileg milyen állapotban volt - ismertette az orvos. A teljes regenerálódás egy sportos fiatalnál is hetekbe telik, míg egy idősebb, eleve beteg szervezet esetében hónapokig is elhúzódhat a felépülés - tette hozzá.
Az eredményekről a szakemberek a The Lancet Respiratory Medicine nevű folyóiratában is beszámoltak. A kutatócsapat kiemelte, hogy eredményeik kis létszámú betegcsoport vizsgálatával születtek, így egyelőre nem lehet általános következtetéseket levonni belőlük. "Kutatásunk azonban bizonyítékként szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 okozta tüdőgyulladással kórházban kezelt betegeknél fontos az állapotuk hosszú távú monitorozása. Emellett a fertőzés kezelésének stratégiáját is érdemes lehet úgy alakítani a jövőben, hogy elkerülhetők legyenek a hosszú távon jelentkező tüdőelváltozások" - mondta el dr. Yihua Wang, az egyetem biomedicina tudományok oktatója, a tanulmány egyik szerzője. A koronavírus-járvány nagymértékben befolyásolta a tavalyi év demográfiai folyamatait. Bár nőtt a születések száma, a halálozásoké még nagyobb mértékben emelkedett itthon is. Ide kattintva részletesebben is olvashat erről a témáról.
A makrofágok általában megvédik a tüdőt, de megfertőződhetnek az új koronavírussal, és elősegíthetik a fertőzés terjedését a tüdőn keresztül - fejtették ki a Northwestern Medicine kutatói. Az év elején végzett klinikai vizsgálatok során a kutatók egy olyan kísérleti gyógyszer tesztelését tervezik, amely ezeket az immunsejteket célozza meg COVID-19 következtében tüdőgyulladást kapó betegeknél. A gyógyszer ezeknek az immunsejteknek a gyulladásos válaszát csökkenti. "Az a célunk, hogy a COVID-19-et enyhévé tegyük, és egy súlyos náthával legyen összehasonlítható" - közölte Scott Budinger, a tanulmány társszerzője, az egyetemi kórház tüdő- és kritikus ellátási részlegének egészségügyi vezetője. A tanulmány társszerzője, Richard Wunderink, a Northwestern Medicine intenzívterápiás részlegének orvosigazgatója szerint, ha az erőfeszítéseik eredménnyel járnak, annak olyan jelentősége lenne a COVID-19-kutatásban, mint a holdraszállásnak.