A Birodalom talán minden idők egyik legstabilabb államalakulata volt. A Bizánci Biroddalom 1400 körül A 4. század végén, 395-ben I. Theodosius, az ortodox kereszténység élharcosa két fia közt osztotta fel a Római Birodalmat, mely többé már nem egyesült: nyugaton a Stilicho befolyása alatt álló Honorius, keleten pedig a különféle udvaroncok által irányított Arcadius lett az uralkodó. Arcadius országát az 5. században még általában Keletrómai Birodalomnak szokás nevezni. A birodalom fővárosa Konstantinápoly, hivatalos nevén Új Róma (görögül Nea Rómé, latinul Nova Roma) volt. A Bizánci Birodalom a Makedón-dinasztia uralkodása alatt ért el hatalma csúcsára a 9. század végén, 10. században és a 11. század elején. A 11. Római kori sírok kerültek elő Pécs belvárosában - Tudás.hu. és 12. században a keresztesek és az itáliai normannok folyamatosan zaklatták a bizánci területeket, melyek lakossága hamarosan nyugatellenes lett. A legsúlyosabb csapást a negyedik keresztes hadjárat mérte a császárságra. Bár az expedíció célja Egyiptom elfoglalása volt, a lovagokat pénzelő velenceiek hatására azok egy belviszályba beavatkozva Konstantinápolyt vették be.
Az utolsó nagy mekedón császár II. (Bolgárölõ) Bazileiosz (976-1025) volt. Õ volt az, aki megsemmisítette a bolgár hadakat 1014, és elfoglalta az egész Balkánt 1018 -ra. Reader Interactions
A Római Birodalom vége megértése A " Római bukás " kifejezés azt sugallja, hogy valami kataklizmikus esemény befejezte a Római Birodalmat, amely a Brit-szigetekről Egyiptomra és Irakra nyúlt. De a végén nem volt feszültség a kapu, nem barbár horda, amely elküldte a Római Birodalmat egy csapásra. Inkább a Római Birodalom lassan esett, a kihívásoknak köszönhetően belülről és kívülről, és több száz éven át változott, amíg formája felismerhetetlenné vált. Római birodalom - A birodalom bukása. A hosszú folyamat miatt a különböző történészek a folytonosság különböző pontjain helyezkednek el. Talán a Római bukás leginkább úgy értendő, mint a különböző betegségek szindrómája, amely sok száz év alatt megváltoztatta az emberi lakóhely nagy részét. Mikor esett Róma? "A Római Birodalom visszaesése és bukása" című munkásságában Edward Gibbon történész 476 CE-t választott, a történészek által leggyakrabban említett dátumot. Ez a dátum volt, amikor a Torcilingi Odoacer német királya Romulus Augustulust, az utolsó római császárt letették, hogy uralkodjon a Római Birodalom nyugati részén.
Támogatott mellékleteink Nyomtatott magazinjaink
Örkény a brüsszeli vendégjátékot szerette a legjobban. 5. A Pesti Színházban Sulyok Mária, Simor Erzsi és Halász Judit vitte sikerre, 1977-ben Székely Gábor az ő főszereplésükkel készített a drámából tévéjátékot. 6. A történetet Makk Károly is feldolgozta 1972-ben, ő a kisregényt vette alapul a film készítésekor. jelenet a Pesti Színház Macskajátékából (Fotó/Forrás:) 7. A darab egyben történelmi korkép is, az 1910-es évektől mutatja be a magyarországi viszonyokat, egészen az 1960-as évekig. Késsel támadtak a Fidesz aktivistáira Miskolcon | Vadhajtások. A két idős nő alakjában a szerző két világrendet ütköztet: a szabad nyugatit és a kelet szocialista diktatúráját. 8. A tragikus hős "tejcsarnoki mérete" a korabeli magyar valóság abszurd világára utal. 9. Más Örkény-művekhez hasonlóan a szerző a Macskajáték ban is mottóként használ egy vezérgondolatot, amely egyúttal a fiatalok és idősek életszemléletének ellentmondásaira is rávilágít: "Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk. "
1912. április 5-én született Örkény István, aki 1969-ben megírta a Macskajátékot, a 20. század legismertebb és legtöbbet játszott tragikomédiáját. Összegyűjtöttünk 10 érdekességet a 110 éve született drámaíró művéről: 1. Örkény István 1969-ben, a Tóték sikerét látva, a szolnoki Szigligeti Színháznak ígérte következő művét, ennek ellenére a Macskajáték ot valószínűleg eredetileg mégsem oda, hanem a 25. Színház színpadára szánta. 2. A Tóték hoz hasonlóan a dráma alapja Örkény István kisregénye, amely önálló könyvként csak a színpadi bemutató után, 1972-ben jelent meg, a Magvető Kiadó gondozásában. Előtte a Jeruzsálem hercegnője című kötetben találkozhattak vele az olvasók. Örkény István és Radnóti Zsuzsa (Fotó/Forrás: petőfi irodalmi múzeum) 3. A mű első színpadi átiratát Örkény "oratorikus jellegűnek" minősítette, és végül nem engedte, hogy műsorra tűzzék. Könyvek olcsón, minden mennyiségben! – Ismét raktárvásárt hirdet a Líra - Fidelio.hu. Később felesége, Radnóti Zsuzsa dramaturg segített az átdolgozásban. 4. Az ősbemutatón Székely Gábor rendezésében volt látható a mű, és a nemzetközi színpadokon is nagy sikert aratott.