Források [ szerkesztés] Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 115. o. ISBN 963-05-6410-6 Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Bartók Béla út témájú kategóriát. A 4-es metró oldala a Bartók Béla út és környékének felújításáról Részletes beszámoló az út felújításáról, képekkel: 1–7., 8–10., 11–13., 14–15., 16–21. (angolul) Bartók Béla út (2009. májusi blogbejegyzés az út nevezetességeinek áttekintésével) Jegyzetek [ szerkesztés] m v sz Budapest XI.
Azokat a környékeket, ahol pezsgő kulturális élet van, izgalmas a gasztronómiai kínálat, és nincsenek még "elturistásodva", tehát a külföldi is helyiként érezheti itt magát. A 41. helyre került fel a Bartók Béla út – na de mit tud a budai környék nyújtani a magazin szerint? 2019. május. 17. 10:48 Kult Egy időre átalakul a Bartók Béla út utcaképe Igazi szellemi közösséggé nőtte ki magát az elmúlt években a Kosztolányi és Karinthy által is kedvelt Bartók Béla út. Május utolsó hétvégéjén pedig igazán zsúfolt lesz, de ez jó hír. 2018. 06:52 Elgázolt egy nőt a villamos a Bartók Béla úton A nő súlyos sérüléseket szenvedett. 2018. 08:15 Kiutálták mostani helyéről a Magyar Hang szerkesztőségét A lakók arra panaszkodtak, hogy a lap munkatársai este nyolc után is hangosan nevetnek, illetve néha dőlt a cigifüst a lakásból. György Zsombor főszerkesztő szerint ez nem igaz, de nem akarnak konfliktust, elmennek. 2018. 13:46 Villamossal ütközött egy autó a Bartók Béla úton Elsődleges információink szerint a balesetben két ember megsérült.
A gépházat Telefongyári hangleadókészülékkel szerelte fel. Az egyenirányító berendezés Kemény István, a Philips magyarországi vezérképviselőjének munkája volt. A gépház elektromos szerelési munkáit a Meitner Mór cég készítette. A csillárokat és világítási effektusokat Seiler Jenő villamossági és műszaki vállalata, az egyéb gépi berendezéseket pedig Schilling Gyula műszerész szállította, akusztikai burkolása Székely Sándor tervei szerint készült. Gyárfás Gyula azonban 1934-ben szintén a Horthy Miklós úton nagyszabású építkezésbe kezdett és az épület aljában megnyitotta korábbi mozija, a Simplon újratervezett mását, nagyobb nézőterén, 630 ülőhellyel – ez később, 1947-től Szabadság, 1961–2001 között pedig Bartók mozi néven üzemelt. [1] 1935-ben a Horthy Miklós út 148. alatti filmszínházat már mint Hunnia mozi hirdették. [2] 1945 decemberétől címe Bartók Béla út 130-ra, [3] [4] majd később az intézmény neve is Haladás ra változott. 1988-ban a XI. kerületi tanács felajánlotta a mozi helységét a Hököm Színpadnak, ami december 12-én nyitott meg és felvette a Karinthy Színház nevet.
Villamos közlekedés [ szerkesztés] A Bartókon 1898 -ban járt először villamos, ez a Kelenföldi pályaudvarral kötötte össze a Móricz Zsigmond körteret. Egy évvel később, 1899 -ben megindult a Dél-Budai HÉV a Szent Gellért tértől a Fehérvári úton át, Albertfalva után kétfelé ágazva ( Budaörsöt érintve) Törökbálint, valamint Budafokon át Nagytétény felé. 1942-ben a körtéren felépült gombaépületig rövidült. [1] [2] A ma is közlekedő 19-es és 49-es villamosjárat 1910-ben indult meg. Az út Szent Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszán a két viszonylat a 41-es, a 47-es az 56-os és az 56A jelzésű villamosokkal osztozkodik a 2016-ben felújított villamospályán. A eredetileg bazaltkocka burkolatú úttest, középen a villamos vágányaival a Szent Gellért tér és a Tétényi út között 2002-ben kapott komolyabb, faltól-falig felújítást. [3] Ezt 2005-ben a Kelenföld vasútállomásig tartó szakasz rekonstrukciója követte. [4] A Csóka utcai megálló után található Kelenföld kocsiszín 1912-óta üzemel.
További információk [ szerkesztés] Budapest az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: I. kerület Magyarság 11. évfolyam 244. szám - 1930. október 26. (online:) Budapest az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: I. évfolyam 284. december 14. (online:) Margalit Andor és Szirmai József: Bérház a Horthy Miklós úton, Tér és forma 6. évfolyam 4–5. szám 1933 (online:) Nagy Gabriella: A hét csodája – Ház a kelenföldi pampákon, - 2019. november 7.
Interjú Gaylen Ross rendezőnővel a Kasztner meggyilkolása című film készítőjével. Barátság, 2009/3. sz. 6074-6076. A dokumentumfilmről (angolul): (a dokumentumfilmről készített kritikák); The Detractors of Kasztner: An interview with documentarian Gaylen Ross (); Killing Kasztner: The Jew Who Dealt With Nazis Kasztner's list? A filmmaker's quest (The Boston Globe) További irodalom: Kasztner Rezső () *Randolph L. Braham: Mentőakciók Magyarországon. Mítoszok és valóság. Századok, 2004/6. Kasztner meggyilkolása. 1393-1416. Szita Szabolcs: Aki egy embert megment – a világot menti meg. Mentőbizottság, Kasztner Rezső, SS-embervásár, 1944–1945. Budapest, 2005. Végső István: Hol áll most a Kasztner-vonat? Rubicon, 2007/1-2. 100-107. Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról (ÉS, 2008) Pelle János: Amikor a cionisták a Sátánnal szövetkeztek (, 2008) Pelle János: A Holokauszt, mint erkölcsi dilemma (, 2008) Ladislaus Löb: Megvásárolt életek. Kasztner Rezső vakmerő mentőakciója. Egy túlélő története. Budapest, 2009.
Miért nem figyelmeztette a zsidókat, hogy Auschwitzban megsemmisítő táborokba viszik a többieket? Minek köszönhették, hogy ők kapták meg a bevándorlási engedélyeket? Milyen elvek alapján szervezték a zsidómentést, és kik? Talán a film választ ad ezekre a kérdésekre is. " () I. rész II. rész III. rész A dokumentumfilmről: Gorácz Anikó: Túlélők földje (Titanic: Filmdokk). Filmvilág, 2009/6. sz. 49-50. További irodalom: Kasztner Rezső () *Randolph L. Braham: Mentőakciók Magyarországon. Mítoszok és valóság. Századok, 2004/6. 1393-1416. Szita Szabolcs: Aki egy embert megment – a világot menti meg. Mentőbizottság, Kasztner Rezső, SS-embervásár, 1944–1945. Budapest, 2005. Végső István: Hol áll most a Kasztner-vonat? Gaylen Ross: Kasztner meggyilkolása / Killing Kasztner: The Jew Who Dealt With Nazis (2008) – Dokumentumfilmek a 20. századi magyar történelemről online. Rubicon, 2007/1-2. 100-107. Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról (ÉS, 2008) Pelle János: Amikor a cionisták a Sátánnal szövetkeztek (, 2008) Pelle János: A Holokauszt, mint erkölcsi dilemma (, 2008) Ladislaus Löb: Megvásárolt életek. Kasztner Rezső vakmerő mentőakciója.
Kifejezőbb lett volna a cím, ha így szól: Kaszner gyilkosa: Zev Eckstein? Kasztner Dezső valóban a holokauszt hősének tekinthető. Szerepe, tetteinek tanulságát illene végre helyére tenni! A becsapottság érzete kerekedett felül a moziban a vetítés végeztével bennem, 129 perc után úgy álltam fel, hogy átvertek!
Értékelés: 12 szavazatból Kasztner Rezsőt sokan hősként tisztelik, amiért 1944-ben több mint 1600 magyar zsidót mentett meg. A náciknak készpénzre és készletekre volt szükségük, Kasztner pedig tárgyalt Eichmann-nal, hogy csempészáruval váltsa ki az emberi életet. Erőfeszítéseinek hála ezreket szállítottak Svájcba az ún. "Kasztner-vonaton". Miután Izraelbe települt, új honfitársai azzal vádolták meg, hogy összejátszott az ellenséggel. 88 éves korában elhunyt Kasztner Rezső gyilkosa, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat ügynöke. Kasztner a rosszindulatú rágalmazások ellen becsületét egy tárgyaláson próbálta megvédeni, ahol úgy állították be őt, mint "aki eladta a lelkét az ördögnek". 1957-ben Tel Avivban gyilkosság áldozata lett. "Ross dokumentumfilmjében Kasztner történetének mai lenyomatát vizsgálja: látjuk Izraelben élő családját, például lányát, Zsuzsit és unokáját, Meravot, akik megpróbálják őt rehabilitálni. Megszólalnak Kasztner politikai ellenfelei, sőt - most először - kamera elé áll Ze'ev Eckstein, a férfi gyilkosa is. A film a múlt feltárásával segít feltámasztani Kasztner emlékét. "
Kasztner Meggyilkolása című dokumentumfilm véleményem szerint rendkívül amatőr módon, átlagon aluli felkészültséggel és hiányos történelmi ismerettel, koncepció nélkül készült el! Gaylen Ross sem rehabilitálja egyértelműen Kasztner Rezsőt, de el sem ítéli! Ránk bízza nézőkre. Ez még rendben is lenne, de nem kapunk igazából segítséget, hiszen ez a film sem törekszik arra, hogy megkísérelje tisztázni az alapvető kételyeket, tévedéseket, alantas, kicsinyes rosszindulatú rágalmazásokat Kaszner Rezső tevékenysége körül! Killing kasztner film online. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság 1958 januárjában, halála után posztumusz rehabilitálta Kasztnert. Ennek részleteit, pl. jó lett volna megtudni a filmből – ezt vajon mire alapozták? Ugyanakkor a film Kasztner gyilkosát (Zev Eckstein) felmenti, miután Zev Eckstein elbeszélése nyomán az akkori izraeli szélsőséges csoportok tevékenységébe is betekintést nyerhetünk totálisan megértjük a kor szellemét és magát a gyilkos motivációját! Eckstein aránytalanul sokat szerepel a produkcióban, tulajdonképpen róla szól a film (egyértelműen hatásvadászatnak érzem)!!!
Egy túlélő története. Budapest, 2009. Heller Ágnes: Lehet-e ábrázolni a holokausztot? Múlt és Jövő, 2016/1. 23-26. Veszprémy László Bernát: "Istenjátszás", embermentés – kiket és miért mentett meg Kasztner Rezső? (, 2017) Lukács Anikó: Budapest – Bergen-Belsen – Svájc. A Kasztner-vonat fővárosi utasai. Budapest, 2020. A *-gal jelölt írások megtekintéséhez előfizetés szükséges.