A kormánypárti többség a petíciójuk ellenére épp most veszi el az utcáik nevét a kátyúk, illetve a járdákat feltörő gaz helyett – mondta a képviselő. Ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a fejlesztés nem hitelből történik. – Számos önkormányzat vett fel hitelt úgynevezett közérzetjavító vagy presztízsberuházásokra. Az ő tartozásuk jelentős részét most az állam mindannyiunk pénzéből "vállalja át". Kerületünk ezt nagyon helyesen elkerüli. A projekt finanszírozása mindazonáltal érdekes nagyságrendi egybeesést mutat a fővárosi tulajdonú FTSZV Kft. telekadó-tartozásának évek óta húzódó megfizetésével. Ennek behajtásával nagyobb összeggel rendelkezhetnénk szabadon, korlátozások nélkül, s azt talán fontosabb, jövedelmezőbb dolgokra költhetnénk, mint a Béke tér megújítása. Most célzottan kapunk 590 millió forintot egy olyan projektre, amelynek lényeges elemeiben, így tervezőjének és kivitelezőjének a kiválasztásában a főváros megtartja domináns szerepét, miközben cége tartozásának ügye a bíróságok és a jog útvesztőjében "elveszve" csúszik át egy teljes önkormányzati cikluson.
Ellenzéki képviselők beszélnek a Béke tér megújítását célzó fővárosi beruházásról. A Béke tér fejlesztéséhez 590 millió forintot szavazott meg saját költségvetéséből a Fővárosi Közgyűlés, a XVIII. kerületi önkormányzat célja pedig az, hogy a terület mind közlekedési csomópontként, mind közösségi térként jobban szolgálja a lakosokat. Az önkormányzati képviselő-testület ellenzéki képviselőit arról kérdeztük, hogy mit tartanak a legfontosabbnak a leendő beruházás kapcsán. Változó korok, változó igények Petrovai László független képviselő rámutatott, hogy a Béke tér fejlesztése már több évtizede foglalkoztatja a kerület aktuális vezetőségét. – Nehéz elfogulatlanság nélkül nyilatkozni a Béke tér fejlesztése kapcsán, hiszen iskoláskoromban naponta szálltam le itt az akkor még 35-ös számú buszról, s mentem a Kassa utcai iskolába – emlékezett vissza az önkormányzati képviselő. – A tér a lényegét tekintve keveset változott, holott a fejlesztése már akkor foglalkoztatta a kerület vezetőit. Emlékszem, hogy rajzórán papírmakettet kellett készítenünk arról, milyennek képzeljük el a Béke teret 25-30 év múlva.
Metrómegállót, az Üllői útról a Ferihegyi repülőtér felé kanyarodó felüljárót terveztünk. Az idevezető metró alagútja a Határ úti elágazásnál betemetve várja a fejlesztést, talán mindörökre, a repülőtér bezárt 1. terminálja irányába pedig már miért is fordulna a forgalom? Azóta sok idő eltelt, és az igények is változtak. Petrovai László szerint talán jobb is, hogy az akkori gyermeki elképzeléseikből semmi sem lett. – Ennek tükrében leginkább azt tartom fontosnak, hogy a helyiek és fiatal szakemberek ötletei is beépülhetnek a tervezett fejlesztésbe. Fellelhető a korábbi vezetőség által is meghonosítani szándékozott közösségi tervezés kísérlete, és teret nyitunk a fiatal tehetségek előtt, hogy ötleteikkel hozzájárulhassanak egy élhetőbb kerület kialakításához. A képviselő ugyanakkor örül annak, hogy a tér neve változatlan marad. – Talán kevesen tudják, de pár éve még felmerült egy ellenzéki javaslatban, hogy a Béke tér és a Haladás utca neve is a rendszerváltozás előtti időkre utaljon. A kerület néhány más utcájának a lakosai nem ennyire szerencsések.
Nem beszélve arról, hogy a kerületi emberek munkája még nagyobb kötődést hozna létre a tér és az itt élők között. Sőt Pestszentimrén élőként elmondhatom, hogy aki Lőrincről Imrére tart, annak szinte mindennap erre vezet az útja, így nekünk sem közömbös, hogy néz majd ki a tér, milyen lesz a hangulata, és mennyire tudjuk kihasználni. A képviselő nem ért egyet azokkal, akik a tér nevének a megváltoztatását szorgalmazzák, szerinte ez egyáltalán nem időszerű gondolat, és érthetetlen is. – Nem helyeslem az effajta erős túlkapást, mert abban egyetérthetünk, hogy a békével sem nekem, sem más politikai irányzatok képviselőinek nincs bajuk. Maradjon csak a Béke tér elnevezés. Az értelmes ember mindig is tudta, hogy mit jelent a béke, ezt nem sajátította ki senki. Vannak helyek, ahol szükséges a névváltoztatás, de ez a tér nem ilyen. Ha megengednek egy kissé cinikus megjegyzést, azt gondolom, hogy akinek baja van a békével, az legfeljebb nem áll majd meg, hanem átszalad a téren – mondta Gönczöl András.
[1] Harminc éve, 1990. március 12. és 1991. június 16. között hagyták el hazánkat az itt állomásozó szovjet csapatok. A katonák és a fegyverek elmentek, de a kiszolgálásukra létesített infrastruktúra itt maradt, [2] vitákat szülve azok hasznosításáról. [3] 1. kép: Katonák a Béke téren 1954-ben. (forrás: fortepan/Tóth Tibor) A XVIII. kerületi laktanyák a Halomi út [4] és a Vörös Hadsereg útja (Üllői út) [5] mentén eredetileg a magyar honvédség számára épültek a hidegháború legsötétebb éveiben. [6] Az itt állomásozó tüzérek (az 55. honi légvédelmi tüzérhadosztály parancsnoksága és alárendeltségében a 73., 77. és 135. légvédelmi tüzérezred) a Ferihegyi repülőtér védelmét és a fontos közlekedési utak ellenőrzését látták el. A Sztálin halálát követő enyhülés időszakában, 1953-tól az itt lévő katonaság létszámát csökkentették. 1956-ban a helyi magyar katonák nem léptek fel egységesen, de voltak, akik részt vettek a harcokban és a felkelők által használt fegyverek is innen származtak. A magyar csapatok 1956. november elején elhagyták a laktanyákat – 1957 elején a honvédelmi miniszter az 55. honi légvédelmi tüzérhadosztályt feloszlatta –, helyüket szovjet egységek foglalták el.
[7] 2. kép: A Halomi úti laktanya 1965-ben (forrás:) 3. kép: A Halomi úti laktanya 1990-ben (forrás:) A Halomi úti Beloiannisz laktanya területén a szovjetek az ideiglenes itt tartózkodásuk 30 éve alatt több új épületet is emeltek, köztük három ötszintes tiszti lakóházat a Halomi út mentén. [8] Budapesten elsőként ezt a laktanyát hagyták el lakói, így már 1990. október elején – ugyanekkor adták át a szomszédos Flór Ferenc utca első lakóházait – felmerült, hogy ide költöztetnék a fővárosi hajléktalanokat. A környékbeli lakosok féltek a közbiztonság romlásától, így azonnal tiltakozni kezdtek, röplapoztak, aláírásokat gyűjtöttek. [9] Az ügy rögtön a helyi önkormányzat alakuló ülésén, 1990. október 24-én téma volt, a kerület vezetése nem támogatta a Fővárosi Tanács döntését, helyette a 150 tiszti lakást fiatal házaspároknak, a többi épületet pedig oktatási célokra szánták. Demszky Gábor főpolgármester megválasztása után azonnal megígérte, hogy nem költöztetnek ide hajléktalanokat. Érdekesség, hogy itt forgatták a Pa-dö-dö "Bye-Bye Szása" című klipjét és 1990. november 7-én a duó itt tartotta a második nagylemezüket bemutató sajtótájékoztatót.
A 26 hektáros területet megfelezték Pestszentlőrinc és Vecsés között. [19] Lőrinchez került a háromemeletes főépület és kettőből az egyik háromemeletes legénységi épület, valamint több egyemeletes épület is. Kezdetben ide is egyetemet terveztek, a kezelést a Mátyás Király Alapítvány kapta meg. [20] A szándék ellenére azonban sokáig nem történt semmi. 1999-ben határozták el, hogy a területen a két település (Vecsés és a XVIII. kerület) közös ipari parkot hoz létre. 2009-ig a volt laktanyaépületeket mindegyszálig elbontották és 2009-től az ipari park meg is valósult – a vecsési oldalon. A pestszentlőrinci részen azonban csupán 2018-2019-ben épült fel – a határt jelző út mentén – a Wizz Air tréningcentere. 8. kép: Az ikonikus csempekép 1997-ben. (fotó: Tomory Lajos Múzeum / Tasnádiné Ferencz Ágnes) Pápai Tamás László Tomory Lajos Múzeum november 14-15. [1] BFL XXXVI. 741. a 1. 1-3. doboz [2] És még valaki: a Halomi úti laktanyában egy Gorbi (Gorbacsova) névre hallgató 12 éves lánykutya, akit az épületek rendbe hozására érkező munkások, majd a lakók gondoztak.
A Shelly 1L a Shelly (2020. november végén megjelent) WiFi-s okosreléje, a Shelly 1 reléhez hasonlóan egy áramkör vezérlésére szolgál, de ez képes csak fázisvezetékkel, nullvezeték nélkül is működni. A Shelly 1-el ellentétben ez a relé a (110-230V AC) tápfeszültségét kapcsolja tovább, így ez feszültségmentes szárazkontakt kapcsolásra NEM alkalmas. Fogyasztásmérő funkció nincs benne. A többi Shelly reléhez hasonlóan ez is a piacon elérhető legkisebb méretű WiFi-s eszközök közé tartozik, és kapcsolások okosvezérlésére szolgál. Apró mérete lehetővé teszi, hogy akár egy szabványos villanykapcsoló mögé a kapcsolóaljzatba vagy egy villamossági kötődobozba beszereljük, akár utólag is. Meglévő kapcsolók vagy konnektorok mögé a fali aljzatba elhelyezett Shelly 1L segítségével a meglévő kapcsolóink megtartásával tudjuk távvezérelni világításunkat vagy egyéb fogyasztókat, illetve követni ki/be kapcsolt státuszukat, így a termék ideális utólagos "okosításra" is. A Shelly 1L kifejezetten ajánlják egy gombos hagyományos villanykapcsolók mögé szerelelve azok vezérlésére, ha nincs a kapcsolóaljzatban nullavezeték, mely a régebben épült ingatlanok esetén elég általános.
Na, ennek nekifutok még egyszer egy példával illusztrálva, mert ez elég érthetetlen lett. Mit csinálunk? Mi történik (2)-es beállítás esetén? Mi történik (3)-as beállítás esetén? Felkapcsoljuk a lámpát a kapcsolóval A lámpa világítani kezd majd lekapcsoljuk a lámpát az app-ból A lámpa elsötétül majd a kapcsolót átbillentjük (lekapcsolt állásba, hiszen eddig a gomb fel volt kapcsolva) A lámpa sötét marad a kapcsolás ellenére, hiszen a gomb lekapcsolt állapotban van. A lámpa világítani kezd, mivel a gombnyomás státuszt vált. Azaz, a (3) esetben a kapcsoló és az app úgy viselkedik, mint ha virtuális alternatív kapcsolói lennének egymásnak: nem a kapcsoló állása határozza meg, hogy fel vagy le van kapcsolva a villany, hiszen a másik kapcsolóval (történetesen az app-pal) is kapcsolhatjuk a villanyt. Némi használat alapján nekem a hagyományos kapcsoló+Shelly 1 páros esetén a (3). beállítás jön be, mivel így nem fordul elő, hogy a fali kapcsoló "nem reagál" a kapcsolásra, és a fenti esetben kétszer kell a kapcsolóhoz nyúlnom, ha közben app-ból lett lekapcsolva.
Na, ez nekem nem sikerült, mivel az app ugyan megtalálta a frissen bekötött Shelly 1-et a hálózaton, de nem tudta csatlakoztatni, hibaüzenetet dobott. Következett a felhasználói útmutató szerinti másik lehetőség (ami iOS-es készüléken is működik, mert az automatizmus a jelek szerint – vélhetően az OS miatt csak Android-on elérhető): csatlakozni a telefonnal a Shelly WiFi-s relé SSID-jéhez, majd böngészőben a URL-en belépni a készülék admin felületére, és ott elvégezni a WiFi-re csatlakoztatás beállításait. A csatlakoztatáshoz csak meg kell adni az otthoni WiFi router SSID-jét és a csatlakoztatáshoz szükséges jelszót, és a CONNECT gombot megérinteni. (Lehetőség van fix IP címet is használni, ha nem akarunk DHCP-vel automatikusan kiosztott IP címet adni a relének. ) Ez gond nélkül sikerült is, és a router-en láttam is, hogy a Shelly készülék a helyi hálózaton IP címet kapott, azaz sikeresen csatlakozott a Wi-Fi router-re. A Shelly App azonban továbbra sem volt hajlandó felvenni a készüléket, ugyanazt a hibaüzenetet dobta, mint korábban.
Auto-off funkciójával beállítható impulzuskapcsolási üzemmódra is. A Shelly 1L relé a (110-230V AC) tápellátást igényel, és max 4, 1A (940W) vezérlésére alkalmas, de rövid ideig akár max. 1200W terhelést is kezelni tud 230V AC bekötés esetén. Ha 4, 1A-nél (kb 940W-nál) nagyobb teljesítmény kapcsolására van szükség, akkor a fázissal és nullával működő Shelly 1 a megfelelő választás. Beépített túlmelegedés elleni védelme lekapcsolja a relét, ha az túlhevülne. Csak fázissal (de Shelly Bypass kiegészítő nélküli) bekötés esetén a rákötött fogyasztó minimális teljesítménye 20W kell, hogy legyen. Ennél kisebb teljesítmény esetén Shelly ByPass szükséges a működéséhez. Fázis- és nullvezetékkel való bekötése esetén nincs min. teljesítmény előírás. Vezérelhető eszközök (akár nullvezeték nélküli bekötéssel is): Rezisztív fogyasztók (lámpák, elektromos melegítők) Induktív fogyasztók (LED lámpák, transzformátorok, ventilátorok, motorok) Kapacitív fogyasztók (motorindító kondenzátorok, generátorok és szinkron motorok) Minimális terhelés (nullvezeték nélkül, bypass nélkül): 20W rezisztív terhelés Minimális terhelés (nullvezeték nélkül de bypass -tal): Nincs Minimális terhelés (nullvezetékkel): Nincs Támogatott lámpa típusok: Izzólámpák Fénycsövek.
A Shelly 1 az egyik legkisebb méretű, kapcsolóaljzatba vagy szerelődobozba is beszerelhető WiFi-s eszköz, kapcsolások okosvezérlésére. Leírás A Shelly 1 az egyik legkisebb méretű, nyílt forráskódú, WiFi-s eszköz kapcsolások okosvezérlésére. Apró mérete lehetővé teszi, hogy akár egy szabványos villanykapcsoló, konnektor mögé a kapcsolóaljzatba vagy egy villamossági kötődobozba beszereljük. A meglévő kapcsolók mögé az aljzatba helyezett Shelly 1 segítségével a meglévő kapcsolóink megtartásával tudjuk távvezérelni világításunkat, illetve követni ki/be kapcsolt státuszukat. Alternatív és keresztváltó kapcsolás bekötésére is alkalmas. Időzíthetősége: a hét napjaira beállítható ki/bekapcsolási időzítés támogatja napkeltéhez és napnyugtához kapcsoló időzítéseket is Gyárilag Mongoose OS-alapú, és a Shelly1 okosvezérléshez a gyártó saját okostelefon app-ja és saját Cloud szolgáltatása is elérhető ingyenesen. Beépített webszerverrel rendelkezik, így konfigurálása a helyi hálózatról elérhető webes felületen történik.
(automatizáláshoz) Például, ha a Shelly IP címe 192. 168. 1. 11 lett: JSON formátumú státuszinformációk, relé állapota: Első relé bekapcsolása: Első relé kikapcsolása: Az új firmware-ben az MQTT lehetőség is megjelent, ha a mienk még nem tartalmazza, akkor a Settings->Firmware update menüpont alatt sürgősen frissítsük. Ez után már az Internet&Security->Advanced developer settings alatt meg kell jelennie az " Enable action execution via mqtt" lehetőségnek, amit engedélyezhetünk és egyúttal megadhatjuk az MQTT brókerünk IP címét. A Shelly-nk ez után a "shellies/shelly1-xxxxxx/relay/" MQTT útvonal alatt vezérelhető illetve ugyanott jelzi vissza a státuszát.. sajnos ez inkább általános MQTT, a Domoticz nem tudja natívan, némi levelezgetés után a gyártóval kiderült, hogy nem is tervezik egyéb rendszerek támogatását, így némi utánaolvasás és küzdelem után fabrikáltam egy Domoticz Python plugint a használatához. ( Shelly_MQTT) UPDATE: Itt külön nem tértem ki rá, de ahogy azt már a Domoticz telepítéséről leírtam korábban, természetesen MQTT szerver alkalmazást is kell telepítenünk, ami nem képezi a Domoticz szerves részét, amihez csatlakozni tudunk, ez általában a mosquitto... (aki kihagyta ezt, olvasson vissza) Mielőtt használatba tudnánk venni egy - bármilyen - python plugint, érdemes az alábbi paranccsal feltelepíteni a függőségeket a Domoticz szervergépre: sudo apt-get install python3 libpython3.
Én a gyári firmware-rel és a Shelly app-pal, valamint a gyári cloud szolgáltatással teszteltem egyelőre a készüléket. Az első lépés a Google Play / AppStore áruházakból letölteni a Shelly app-ot az okostelefonunkra, majd regisztrálni egy ingyenes felhasználói fiókot. Az App sajnos még nem elérhető magyar nyelven, csak angolul és a főbb európai nyelveken, de ez remélhetőleg hamarosan változik. Az első Shelly eszköz hozzáadása előtt létre kell hoznunk egy Szobát az app-ban, melybe az első készüléket hozzáadjuk. (A későbbiekben a jobb felső sarokból kinyitható menü "Add devices" menüpontjában adhatunk majd hozzá további Shelly eszközöket a telefonhoz. ) A Shelly app-pal való párosítás Android készüléken a gyári leírás szerint egy gyors és szinte teljesen automatikus folyamat. E szerint a Shelly app letöltése, telepítése és egy Shelly Cloud regisztráció után csak hozzá kell adni a már bekötött Shelly relét az " Add Device " gombbal. Ekkor az app megkeresi a telefon WiFi hatósugarában levő Shelly készülékeket az SSID-jük alapján (mivel a Shelly okosrelék létrehoznak a Sonoff relékhez hasonlóan egy saját SSID-vel egy WiFi Access Point-ot), majd felkínálja az app, hogy melyiket kívánjuk a telefonnal párosítani és a felhasználói fiókunkhoz hozzáadni.