2016. márc 3. 11:25 Szulejmánt mostanában így ismerik a magyar tévénézők/ Fotó: Youtube Tudtam, hogy el fog jönni a nap, mikor az RTL Klubon magyar szinkronnal vetített török szappanopera, a történelmi alapokon nyugvó Szulejmán történetéből kiírják a kedvenc karakteremet, Ibrahim pasát. Teljesen biztos voltam benne, anélkül, hogy az eredeti, török nyelvű sorozatot láttam volna. Onnan tudtam, hogy az igazi Pargali Ibrahimot is kivégezték, mégpedig 1536 március 15-én. Olyan ez, mint mikor az ember tudja, hogy a kocsijából ki fog fogyni a benzin, de azért csak hajtja, hátha kibírja még a következő benzinkútig. Szulejmán. A héten szerdán eljött ez a pillanat, Ibrahim meghalt, mire én dühösen dobtam az ágy mellé a chipses zacskót... Azt azért elmondom, hogy általában nem nézek szappanoperát, de érdekelt, hogy is néz ki egy török, történelminek beállított sorozat, már csak az esetleges magyar vonatkozások miatt is. És aztán ez a Szulejmán valami megmagyarázhatatlan okból ott marasztalt a tévé előtt. Arra gondoltam, ha a sorozatban korábban megjelent magyar királyunkat sem olyan fiatalnak ábrázolják, mint a valóságban volt, talán más eltérések is lesznek és esetleg megkímélik Ibrahimot is.
Mihrimah és Rüsztem pasa leendő esküvője nem tetszik mindenkinek, ezért sokan meg akarják azt akadályozni. Mihrimah szultána hamarosan megházasodik, ami mindenkit megdöbbent az udvarban. A dívánban újra szóba kerül Musztafa herceg ellenszegülése, és az uralkodót mélyen felháborítják az újabb részletek. Hürrem mégis támogatja Rüsztem pasa és Mihrimah házasságát sőt, tesz is annak érdekében. Hürrem nem hajlandó elhagyni a palotát, hiába próbálják a járvány miatt elköltöztetni. Hürrem kétségbeesésében hozzájárul Mihrimah házasságához, majd sikeresen eljuttat egy levelet az uralkodóhoz. A tomboló pestis közepette a szultán és a családja a palotában reked, miközben Hürrem a visszatérésén ügyködik. Hatidzse a végsőkig elszánt, és inkább meghal, minthogy férjhez menjen. Szulejmán 104 rész. Şah szultána megvádolja Hürremet és bizonyítani is tudja a vádakat a Szultán előtt. Hürremet nagy meglepetés éri, amikor megtudja, hogy kifizették adósságait. Szulejmán uralkodása során először érzi meg hadjárataiban a sikertelenség ízét.
Hürrem eltűnése miatt Bali bég kihallgatja az uralkodó családot, s ezúttal, a szultán külön kérésére... Szulejmán török sorozat adatlapja: műfaj, korhatár, országos tévépremier időpontja, epizód lista, szereplők.
Az agyával és a stílusával vette le a lábáról Szulejmánt... 3 felhasználónak tetszik: Corby, JadeB, Riley13
Szulejmán 102 rész - YouTube
A? Támadó tűz voltunk?? Magyar írók és költők az 1956-os forradalomról című kötetet Mezey Katalin író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az Irodalmi Tagozat vezetője mutatta be, aki kiemelte:? az Irodalmi Tagozat határozta el, hogy megjelentet egy olyan olvasókönyvet, mely az? 56-os eseményekhez kapcsolódik? és olyan alkotók műveit sorakoztatja fel, akik átélték? 56-ot. Ez a könyv végigvezet minket a forradalom 12 napján és bizonyítja,? mennyi kiváló írónk, költőnk szólalt meg akkor?? hangsúlyozta Mezey Katalin. Az antológiában olyan neves költők és írók? Az 1956-os forradalomról emlékeztek meg Párizsban | Híradó. 56-hoz kötődő műveit olvashatjuk, mint Füst Milán, Déry Tibor, Tamási Áron, Márai Sándor, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Örkény István vagy Weöres Sándor. A válogatáskötet emellett elbeszéléseket és verseket tartalmaz Albert Gábor, Dobai Péter, Ferdinandy György, Jókai Anna, Kovács István, Kiss Anna, Kiss Benedek, Mezey Katalin, Oravecz Imre, Serfőző Simon, Tamás Menyhért, Temesi Ferenc, Vathy Zsuzsa és más kortárs írók, költők tollából is.
Ezenkívül 100–150-re tehető az 1957-ig még nem exhumált és be nem jelentett halálozások száma. A halálozások közül 1945, vagyis a forradalmi eseményekkel kapcsolatba hozható összes halálozás 78 százaléka Budapesten történt. Az október 23-ai és az azt követő eseményekkel kapcsolatba hozható halálesetek Budapest valamennyi kerületében előfordultak, de a legtöbb halálozás a VIII. (435 fő), a IX. (234 fő), valamint a VII. kerületben (176 fő) történt. Jelentős volt a halálozások száma az V., a XXI. Index - Belföld - Áder János lerótta tiszteletét Nagy Imre és az ’56-os forradalom áldozatai előtt. és a XX. kerületekben is, 218 meghalt személyről pedig nem lehet eldönteni, hogy hol veszítette életét. Rengeteg sérült Az állami egészségügyi szolgálat 1956. október 23-tól az év végéig közel 20 000, a harci eseményekkel kapcsolatba hozható sérülést látott el. A sebesülések több mint háromnegyedét géppisztoly, puska, egynegyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás okozta, és a sérülések nagy része a végtagokat érte. A sebesültek csaknem fele 19–30 éves volt, közel egynegyede pedig 18 éven aluli.
Forrás: -- A halálesetek 78 százaléka Budapesten történt A meghalt emberek közül 1945, vagyis a forradalmmal kapcsolatba hozható összes eset 78%-a Budapesten történt. Az október 23-i és az azt követő eseményekkel kapcsolatba hozható halálesetek Budapest valamennyi kerületében előfordultak, de a legtöbb halálozás a VIII. (435 fő), a IX. (234 fő), valamint a VII. kerületben (176 fő) történt. Sokan haltak meg az V., a XXI. és a XX. kerületekben is, 218 emberről pedig nem lehet eldönteni, hogy hol halt meg. Közel húszezren sérültek meg Az állami egészségügyi szolgálat 1956. október 23-tól az év végéig közel 20 000, a forradalommal kapcsolatba hozható sérülést látott el. Budapesti munkások, katonák és tanulók – kik voltak az 1956-os forradalom áldozatai? - Privátbankár.hu. A sebesülések több mint háromnegyedét géppisztoly, puska, egynegyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás okozta, és a sérülések nagy része a végtagokat érte. A sebesültek csaknem fele 19–30 éves volt, közel egynegyede pedig 18 éven aluli. A sebesülteknek egyhetede volt nő. Vidéken a legtöbb ember Pest (68), Bács-Kiskun (64), Győr-Sopron (62), Komárom (53) és Fejér megyében (50) halt meg.
A fővárosban legtöbben 24-én és 25-én haltak meg A halálozások számát naponként vizsgálva kiderül, hogy Budapesten a legtöbben október 24-én (212 fő) és 25-én (206 fő) haltak meg, de któber 26 án, valamint november 4. és 8. között valamennyi napon is száznál is többen. Az október 23-án éjjel és 24-én az emberek egyharmada (93) a VIII. kerületben halt meg, de ezeken a napokon a VII és a IX. kerületekben is sokan haltak meg. A meghalt emberek c Az október 23-i és azt követő események miatt meghalt emberek 85%-a férfi, 15%-a nő. A meghaltak közel fele 30 éven aluli volt, a legtöbben csupán 23 évesek voltak. A meghalt nők általában idősebbek voltak, mint a férfiak: amíg a férfiaknál a 25 éven aluliak aránya 46%, a legalább 50 éveseké pedig 13% volt, addig a nőknél ugyanez az arány 3 és 28%. Budapesten ez az eltérés még jobban megmutatkozik: itt a meghalt férfiak 45%-a volt 25 éven aluli és 15%-a 50 éves vagy idősebb, ugyanakkor a nőknél ez az arány 30 és 32% volt. Az október 23-i és azt követő események miatt meghaltak közel 60%-a fizikai dolgozó vagy annak eltartottja volt, de jelentősnek mondható a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a tanulók száma is.
Szabó Csaba hangsúlyozta '56 üzenetét: a forradalmárok mertek saját koruk problémáira, kérdéseire határozott és világos választ adni. Fotó: Kerekes-Bíró Éva
Miután Soldatic jugoszláv nagykövet a hajnali órákban arról tájékoztatta Szántó Zoltán államminisztert, hogy a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak, 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György és Szántó Zoltán. A követségen 43-an kaptak menedékjogot. Mindszenty József bíboros az amerikai követségen kapott menedékjogot. Soldatic közvetítette Tito jugoszláv elnök Nagy Imrének és társainak címzett üzenetét, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt, amit ők egyhangúlag elutasítottak. Bibó István, a törvényes magyar kormány az Országgyűlés épületében maradt egyetlen képviselője kiáltványt adott ki. Ebben leszögezte, hogy Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, és visszautasította azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.
2019. október 23., szerda, 21:56 Emberi példát kell mutatnunk a mai kor fiataljainak, soha nem feladni az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméit, a szabadság és igazság tiszteletéért mindig harcolva kell helyt állnunk a mai kor kihívásaival szemben. Ezek voltak a csíkszeredai '56-os megemlékezések szónoki beszédeinek központi gondolatai. Koncepciós perek 1956-ban és napjainkban A Kalász lakónegyedben felállított 1956-os kopjafánál kezdődtek szerdán a csíkszeredai ünnepi megemlékezések. Jelen voltak az erdélyi magyar politikai szervezetek, a város iskoláinak képviselői, diákjai és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének tagjai. Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere sajnálatos történelmi párhuzamról beszélt ünnepi felszólalásában. Az 1956-os eseményeket követő magyarországi és romániai megtorlásokat vetette össze korunk koncepciós pereivel, melynek kiszolgáltatottjai a magyar vezetők, áldozatai az oktatási intézmények és csorbát szenvednek alapvető kisebbségi jogok. Az ünnepség záróakkordjaiként Darvas-Kozma József római katolikus plébános és Solymosi Alpár unitárius lelkész mondtak áldás és vezették a közös imádságot, melyet a kopjafa megkoszorúzása követett.