A költő szobája; Múz… Nagyszalonta, Szalonta Köépületek: Közkórház. Internátus. Kaszárnya. Villanytel… Nagyszalonta Vöröskereszt kórház Nagyszalonta Nagyszalonta Artézi kút Nagyszalonta. Országzászló Nagyszalonta Új városháza Nagyszalonta Látkép Nagyszalonta Magyar királyi állami főgimnázium Nagyszalonta Kossuth utca Nagyszalonta Látkép 1899-ben Nagyszalonta Főgimnázium Nagyszalonta Csonka torony Nagyszalonta Csonka torony, Arany János emlékszobák Nagyszalonta Régi csonkatorony Nagyszalonta Csonkatorony Nagyszalonta Csonkatorony, Arany János emlékmúzeum Nagyszalonta Toldy tér Nagyszalonta Toldi Miklós tér Nagyszalonta Rákóczi út Nagyszalonta Piactéri részlet Nagyszalonta Csonkatorony. Váradi út Nagyszalonta Vasút út Nagyszalonta Kossuth tér Nagyszalonta Piac részlet Nagyszalonta Gimnázium Nagyszalonta Városháza Nagyszalonta Főszolgabírói lak és hivatal Nagyszalonta Villa Szepessy-Sokoll Nagyszalonta Erzsébet kert. Ipartestület Nagyszalonta Nemzeti szálloda Nagyszalonta Arany János múzeum Nagyszalonta Római katolikus templom Nagyszalonta Református templom Nagyszalonta Református templom.
Ekkor került a bejárat fölé Arany János szobra, amelyet Stróbl Alajos tervei alapján Szeszák Ferenc készített. A felújított Csonkatorony, az Arany János Emlékmúzeum Petőfi 1847-ben készült rajza a toronyról A Csonkatorony bejárata Szeszák Ferenc Arany szobrával A Stróbl Alajos által tervezett bejárat A torony öt szintjén található a múzeum kiállítási anyaga. A földszinti teremben a látogatók a város és a torony történetével ismerkedhetnek meg. A négy emeleti teremben Arany János személyes emlékei kaptak helyet. Bár a múzeum eredeti anyagát megtizedelték a háborús évek, ma is itt található a nagy költő legteljesebb személyes tárgyi gyűjteménye, megmaradt könyvtárának legnagyobb része, kéziratai. Dolgozószobája bútorait is itt állították ki, melyek Budapestről kerültek Nagyszalontára. A kiállításon megtekinthető képzőművészeti alkotások között szerepel Barabás Miklós Arany portréja, Éder Gyula festményei Aranyról és Bocskai Istvánról, valamint Szervátiusz Jenő, Puskás Sándor és Izsó Miklós kisplasztikái, illetve számtalan illusztráció Arany irodalmi munkásságához kapcsolódóan.
1658-ban a török veszedelem olyan közel volt, hogy II. Rákóczi György fejedelem elrendelte minden település elpusztítását és felégetését – név szerint Szalontát is megnevezve – hogy ezeket a törökök el ne foglalhassák és a fejedelem ellen fel ne használhassák. Miután lakosai ezt megtették, a várost elhagyták, és csak 1695 táján kezdett újra benépesülni a település. Magyar hajdúk Mivel Szalonta és környéke elveszítette katonai jelentőségét, nem került sor várának újjáépítésére sem. Lakosai a vár omladozó falait széthurcolták, csak a torony maradt meg belőle. A vár szerepét átvette a vártemplom, amit 1777-ben kőfallal vettek körül. Támadást ez nem vészelt át, így a múlt század közepén a kőfalat lebontották. I. Lipót Szalontát Esterházy Pál nádornak adományozta, a hajdúk nemesi kiváltságait pedig megszüntette. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy a 48-as szabadságharc alatt a város a Habsburgokkal szembefordult. A cári csapatok 1849. augusztus 10-én elfoglalták, ekkor megindult a politikai üldözés is, Szalonta pedig osztrák helyőrséget kapott.
Ez a terem olyan hatalmas, hogy 3-4 tízemeletes panelház is elférne benne! Remek akusztikája révén hangversenyek rendezésére is alkalmas lenne. Az egyik tárnában még állnak a bányaművelés régi gépei, szerszámai, melyeket az elmúlt idő lassan sóval borított be. (A szerző felvételei)