Szlovákiában 2015 és 2020 között 43%-kal emelkedte az ingatlanárak. Az európai átlag +23, 0%, amelynél magasabb volt például még Lengyelországban (31, 7%), Romániában (29, 6%), de Németországban és Ausztriában is (előzőnél 33, 1% volt, míg utóbbiban 31, 8%). Olaszország az egyetlen olyan Európai Uniós tagország, ahol csökkentek a lakáspiaci árak (0, 6%-kal). Több mint egy éve tartósan emelkednek a bérleti díjak - adatok - Infostart.hu. A magyarországi és az Európia Uniós összevont lakáspiaci árindex változását mutatja be a következő ábra: A 2015-ös év előtti időszakban (2007 és 2015 között) az Európai Unió lakáspiaci átlagárai nem változtak érdemben, míg Magyarországon a 2007-2009-es periódus után 2014-ig egy 15-18%- os lakáspiaci árcsökkenés figyelhető meg. 2015 után egy erőteljes dinamika látható a magyar árindex változásában, míg az uniós átlag egy jóval visszafogottabb, de folyamatosan növekvő tendenciát rajzol. 3. A V4-es országok fogyasztói kosarának összehasonlítása Ahogyan az a bevezetőből kiderült, minden ország a saját fogyasztói szokásainak megfelelően alakítja ki a fogyasztói kosarat, amely alapján az egyes tételek inflációjának és a súlyozásnak megfelelően számítja ki a fogyasztói-árindexet.
Bár ijesztőnek tűnt minden résztvevőnek – még az ingatlant vásárolni nem akaró külső szemlélőnek is – az ingatlanárak emelkedése, a piaci helyzet tankönyvbe illő módon reagálta le a kialakult állapotokat. Mi volt a helyzet korábban? A megtakarítások folyamatosan növekedtek, a vásárlási feltételek javultak (kedvező hitelkonstrukciók, CS. O. K) és az emberek elkezdtek lakásokat vásárolni, már nemcsak saját használatra, hanem befektetési céllal is. A megnövekedett kereslet eredményeként az építőipari cégek alig bírják kapacitással, sőt, a fejlesztések 50%-át azok a nem szakmai fejlesztők birtokolják, amelyek csak a gyors profitszerzés miatt jöttek létre. Mélyrepülésben az albérletárak, öt éve nem történt hasonló - Napi.hu. Az általuk elvégzett munka minőségi és teljesítési szempontból igen kockázatos, viszont nélkülük nem kerülne átadásra csak Budapesten mintegy 8 ezer új lakás. A rohamtempó azonban csak egy ideig tartható fenn, és 2018 tavaszán már tapasztalható volt némi megtorpanás. Napjainkban a kereslet nem csökken, hiszen az emberek szeretnének lakást vásárolni, lehetőleg újat, a fiatalok szeretnének leválni a szülőkről, saját életüket élni, a tehetősebbek befektetési hajlandósága pedig szinte semmit sem változott az elmúlt évekhez képest.
Ugyanígy látványosan visszaesett a hazánkban dolgozó, itt rövidebb-hosszabb ideig lakást bérlő külföldi munkavállalók száma is. A bérleti piacon jelentős számban képviseltetik magukat a felsőoktatásban tanuló diákok, akik a távoktatás bevezetésével szintén eltűntek a keresleti oldalról. A turizmus megszűnésével az Airbnb céljára hasznosított ingatlanok iránti kereslet is a minimálisra csökkent. Az otthonteremtési támogatások megjelenése megkönnyítette az ingatlanvásárlás feltételeit, ami szintén a bérleti piacról terelheti az érdeklődőket az ingatlanvásárlás irányába. Összefoglalva, a hazai bérleti piac eleve magas árszínvonala és a kereslet csökkenése miatt nem valószínűsíthető, hogy rövid távon jelentős áremelkedés következne be az ingatlanbérleti piacon, noha nagy valószínűséggel emelkedő tendencia várható. Bérleti díjak változása budapest city. Mit hozhat a jövő? A koronavírus járvány enyhülése és a szeptemberben induló tanév ugyanakkor új lökést adhat a bérleti piacnak, főleg akkor, ha a távoktatás helyébe ismét visszatér a korábban megszokott oktatási rend.
Valkó Dávid (OTP Ingatlanpont / OTP Jelzálogbank) szerint az olcsó(bb) üdülőterületek, például a Tisza-tó, egyéb kisebb tavak, hegyvidékek iránt fog növekedni jövőre a kereslet, ahol mind magáncélra (hétvégi háznak), mind fizetővendéglátási célra (a belföldi turizmusra alapozva vagy teljes egészében kiadni, vagy a ház egy részét, pár szobát kialakítva kiadni) alkalmas ingatlanok vannak. Van kerület, ahol 40 ezerrel estek az albérletárak | Forbes.hu. Sápi Zoltán (Budapesti Lakáspiaci Riport / Eltinga) is hasonlóan vélekedik, aki szerint a Balaton és a Tisza-tó környéki települések ingatlanjai mellett a zöld hitellel megvásárolható lakások iránt is erősödni fog a kereslet. Benedikt Károly (Duna House) szerint az elmúlt évben kialakult és tartóssá vált kiköltözési hullám várhatóan nem fordul meg még jövőre, így továbbra is az agglomerációs területek erősödését várja, igaz a 2-3 éve tartó tendencia miatt elképzelhető, hogy a városi és így a fővárosi ingatlanok is újra vonzóvá válnak a kínálati lehetőségek bővülése és a mérsékeltebb áremelkedés miatt. Balogh László () úgy véli, hogy a kertes agglomerációs ingatlanok, azon belül is az új építésűek lesznek jövőre keresettek.