Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus Max Planck néhai német fizikus szobra mellett Berlinben 2020. október 7-én. Charpentier a mai napon Jennifer A. Doudna amerikai biokémikussal megosztva kapta az idei kémiai Nobel-díjat. Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós génszerkesztésben elért úttörő eredményeik miatt érdemelték ki az elismerést. MTI/EPA/Clemens Bilan Mindkét intézményben, majd a New York-i Rockefeller Egyetemen is oktatott és kutatott. Visszatérve Európába a Bécsi Egyetem Mikrobiológiai és Genetikai Intézetének vendégprofesszora és laboratóriumának vezetője volt. A 2010-es évek elején a svédországi Umea Egyetem molekuláris fertőzések gyógyítását kutató laboratóriumának vezetőjeként dolgozott, 2015-ben lett a német Max Planck Társaság tagja, a berlini Fertőzésbiológiai Intézet igazgatója. 2018-ban alapította meg a társaság patogéntudományi egységét. Jennifer Doudna amerikai biokémikus a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének (Berkeley) professzora. 1964-en született Washingtonban, tanulmányait a kaliforniai Pomona Főiskolán, a Harvard Egyetemen és a Coloradói Egyetemen végezte.
Nem csak az alaptudományt forradalmasította, hanem innovatív terméseket is szült és úttörő új orvosi kezelésekhez fog vezetni" - emelte ki Claes Gustaffson, a kémiai Nobel-bizottság elnöke. Mint oly gyakran a tudományban, a genetikai olló feltalálása is váratlan volt. Az ember számára egyik legártalmasabb baktériumot, a Streptococcus pyogenest tanulmányozva felfedezett egy korábban ismeretlen molekulát, a tracrRNA-t. Kimutatta, hogy a tracrRNA része a baktérium immunrendszerének (CRISPR/Cas), amely úgy ártalmatlanítja a vírusokat, hogy széthasítja a DNS-üket. Emmanuelle Charpentier 2011-ben tette közzé eredményeit. Ugyanabban az évben kezdeményezte a közös munkát a tapasztalt biokémikus Jennifer Doudnával, aki kiterjedt ismeretekkel rendelkezett a DNS-hez hasonló polimer óriásmolekuláról, a ribonukleinsavról (RNS). Együtt sikerült kémcsőben újraalkotniuk a baktérium genetikai ollóját és egyszerűsíteniük az olló molekuláris komponenseit, hogy könnyebb legyen a használata. Ezután egy korszakalkotó kísérletben újraprogramozták a molekuláris ollót.
Jelenleg az amerikai Binghamton Egyetem professzora. 16 szabadalom fűződik nevéhez, 2010-ben a zöld technológiák terén a világ 40 innovátora közé sorolta a GreentechMedia. A Global Energy Prize szentpétervári díjátadóján készített kép Josino Akira japán tudósról. Forrás: MTI/AP/Dmitrij Loveckij Josino Akira 1948-ban született Szuitában, a Tokiói és az Oszakai Egyetemen diplomázott. 1972-től a Kawasaki cég kutatólaboratóriumában dolgozott, ahol 1983-ban kifejlesztette a lítiumion-akkumulátor újratölthető prototípusát. Jelenleg az Asahi Kasei vállalat kutatója, ahol a jövő technológiáin dolgozik és a nagojai Meidzso Egyetem professzora. A japán kutató elmondta: bízott abban, hogy felfedezéseik előbb-utóbb kiérdemlik a Nobel-díjat, de nem számított arra, hogy ez ennyire "hamar" bekövetkezik. A lítiumionos akkumulátorok 1991-ben kerültek piacra. A lítíumion-akkumulátorok előnyeivel kapcsolatban Josino Akira szólt a klímaváltozásról is, amely szerinte jelentős kihívás az emberiség számára. A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 111. alkalommal ítélték oda, összesen 184 tudósnak, de a díjazottak száma csak 183, mert az angol Frederick Sanger – eddig egyedüliként – két alkalommal is megkapta a kitüntetést.
2015. 12:08 Instant tudomány Hárman kaptak kémiai Nobel-díjat a DNS-javító kutatásokért Megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat Tomas Lindahl, Paul Modrich és Aziz Sancar a Svéd Királyi Akadémia szerdai bejelentése szerint a DNS-javításhoz kapcsolódó kutatásokért. 2015. június. 07:52 Elhunyt a 2004-es kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje Nyolcvannyolc éves korában kedden az egyesült államokbeli Deerfieldben elhunyt a 2004-es kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje, Irwin Rose - közölte a Kalifornia Egyetem, ahol a tudós az elmúlt években dolgozott. 2014. 08. 14:07 Alig hitte el, hogy megkapta az idei kémiai Nobelt Az idei kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje, a német Stefan Hell csak azért hitte el, hogy valóban megkapja a díjat, mert felismerte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia illetékesének hangját a telefonban. 2014. 12:17 Nanoszkópiáért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat Nanoszkópiáért két amerikai és egy német tudós, Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan Hell kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
2013. 09. 17:37 "Először azt hittem, téves hívás" – éjjel szóltak a friss Nobel-díjasnak Michael Levitt azt hitte, álmodik, amikor az éjszaka közepén Stockholmból felhívták, hogy közöljék vele, kémiai Nobel-díjat kap, Arieh Warshel nagyon boldog volt, hogy ezzel a hírrel ébresztették. A harmadik díjazott, Martin Karplus szép meglepetésnek nevezte a díjat. 2013. 11:55 Komplexkémiai modellezésért járt idén kémiai Nobel-díj Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel kapott idén kémiai Nobel-díjat megosztva a komplex kémiai rendszerek többszintű modelljének kifejlesztéséért – jelentették be szerdán 12 óra előtt nem sokkal Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. 2012. 10. 11:53 Amerikai kutatók kapták idén a kémiai Nobel-díjat Az amerikai Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka kapta idén fehérjekutatásokért a kémiai Nobel-díjat – jelentették be magyar idő szerint szerdán 12 óra előtt nem sokkal Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.
Meghatározás kémiával kapcsolatos linkgyűjtemény, reakciók, kötések, fémek, nemfémek, pH, szerves, szervetlen kémia, atomszerkezeti ismeretek, érettségi, felvételi feladatok, kísérletek,