"A televízió tegnap esti egyik műsorszámában Szepesi György beszélgetett Sarlós Istvánnal, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága elnökével, aki bejelentette, hogy lebontják a Nemzeti Színházat" – írja az Esti Hírlap 1964-es februári 14-i száma az előző esti tévés bejelentésről. Pontosabban egy évvel később, 1965 április 23-án robbantják majd azt a színházat, ahol az ország vezető társulata 56 évig játszott. Az első színház 1837-ben az Astoriánál épült, de 71 éves működés után tűzveszélyesnek nyilvánították, lebontották, így 1908-ban onnan költözött át "ideiglenesen" a társulat a mostani Blaha Lujza téren álló díszesebb és nagyobb Népszínházba, hogy ott ragadjanak fél évszázadra egészen a metró építéséig. (A második épületet végül az első világháború kitörése miatt nem húzták fel. ) Az 1964-es februári bejelentéskor a lapok egyébként ezt az utasítást kapták: "Nem gyászolni. Nem írni, minél kevesebb hírt adni. " Kattintson a romért! "Mint mondotta, az épület útjában áll a városrendezési tervek megvalósításának - folytatta az Esti Hírlap.
Kézikönyvtár Magyar irodalomtörténet KÉPES MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET BEÖTHY ZSOLT AZ IRODALMI MEGÚJHODÁS KORA 59. A nezeti játékszín története 1837-ig. Bayer József A kolozsvári nemzeti színház Teljes szövegű keresés Az erdélyi színészet aranykora letűnt ugyan Wesselényi elhalálozásával, de viszont az állandó színház ügye annyira bevégzett dolog volt, és Erdély főúri világa annyira lelkén hordta a színészet érdekeit, hogy a föloszlás kilátásai nem fenyegették. A háborús világ inséges érvei, a pénz értékének devalvációja, itt is eléggé késleltették a kivitelt; a német színészet kolozsvári előadásai »napot váltva« még mindig azt bizonyították, hogy a germanizáció hatásai nem szűntek meg végkép ott sem; de 1821. március 11-én mégis megnyithatták hazánk első állandó színházát azon »főbb nemzetiségű ifjak s honi nyelvünket igazán szerető főszületésű honleányok«, kik Körner Zrinyi ét P. Horváth D. fordítása szerint adták elő. Erdély színészetének három nagy dolgot köszönhetünk: 1. hogy első adott állandó lakást a vándoroknak; 2. hogy Bánk bán létre jöhetett 3. hogy színészi nemzedéket nevelt.
1965 tavaszán, a főváros rendezése, a metróépítkezés miatt a színház Blaha Lujza téri épületét felrobbantották, lebontották. A társulat a mai Thália Nagymező utcai színházépületében, majd 1966-ban a Hevesi Sándor téren, a volt Magyar Színház épületében lelt otthonra. Többszöri pályázat-kiírás, gyűjtőakció és hosszú vita után 2000 őszén megkezdődött az új Nemzeti Színház építése, amely 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával nyitotta meg kapuit. A megnyitón jelen voltak a nemzet színészei, a Nemzeti Színház örökös tagjai, számos színházigazgató és neves közéleti személyiség is.