Az alkotás létezéséről egy könyvből értesültem, de az Artportal cikkében is szerepel: "János vitéz (színes mázas kerámiafal, 1966, Budapest, XIV. ker., Nagyothallók Intézete)" Nagyothallók Intézete? Ki tudja azóta hány átszervezésen ment keresztül, megtalálható-e? Igen, sikerült! Egy integrált intézmény bázis iskolája, valóban a XIV. kerületben (ld. a kapcsolódó infóknál), ahol kedvesen fogadtak. Büszkék és féltik a alkotás, ami nagyon jó állapotban van. A falat betöltő mű szinte lépésről-lépésre idézi fel a "meseeposz" történetét. Bár ez picit "botlik", mert a jelenetek mégsem teljesen szorosan követik egymást. A keretet a rémséges sárkánykígyó adja, Tündérország harmadik kapujának őrzője, aminek szájába ugorva a vitéz egyik furfangos hőstettét véghezvitte. Az ő testén belül kígyózik a történet. Az elején János vitéz teljes alakja lovon, huszár-ruhában indul harcának megküzdésére, de aztán láthatjuk a kiinduló epizódot is: Kukoricza Jancsi a nyájat őrzi, furulyáját fújja, álmodozva gondol Iluskára.
Ingyenes online előadással ünnepel a színházi világnapon a Budapesti Operettszínház. Március 27-én, szombaton 19:30-tól a Bozsik Yvette rendezte János vitéz című produkciót láthatja a közönség. Budapesti Operettszínház János vitéz előadása (Fotó: Budapesti Operettszínház/Gordon Eszter) Az operettszínház hétfői közleményében emlékeztetnek arra, hogy a színházi világnapot már második alkalommal tartják meg járványügyi zárás idején. Az operettszínház ezzel az online előadással (János vitéz) szeretné mégis közel hozni nézőihez a színházi élményt ezen a különleges napon. Mint írják, Bozsik Yvette rendezésében egy igazi Petőfi-mesevilág tárul a közönség elé. A színház YouTube-csatornáján megtekinthető előadás közben a nézők akár élő chatben is üzenetet küldhetnek a művészeknek. A Budapesti Operettszínház YouTube-csatornája János vitéz "A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte.
Alatta viszont már az elkóborolt bárány, ami miatt később Jancsi fogadott apja elkergeti a fiút. Az epizódok innen valóban a kígyó gyűrűző testét követik: Jancsi hőstettei, kalandjai, küzdelme az óriással, útja Tündérországig. Ott találkozik újból Iluskával, akit az élet vizével teli tó ad vissza neki, amikor az otthonról hozott rózsát beledobja. Iluska a tündérlányok királynéja, János a tündérfiak királya lesz. "A tündérnemzetség gyönyörű körében S kedves Iluskája szerető ölében Mai napig János vitéz őkegyelme Szép Tündérországnak boldog fejedelme" Források: János vitéz (teljes): Ismertető:
Tanítóképző Főiskola Esztergom) Vitéz János műveltségeszménye; szerk. Pál Lenke; Esztergomi Tanítóképző Főiskola, Esztergom, 1989 Vitéz János emlékkönyv; szerkbiz. Bárdos István et al. ; Balassa Társaság, Esztergom, 1990 Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása, 2008. március 14–június 15. ; kurátor, szerk.