Kérjük értékeljen minket... 5. Kötelező gépjármű biztosítás kalkulátor. 00 of 5 - 4 votes Thank you for rating this article. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási törvény előírja, hogy ezzel a fajta biztosítással minden egyes gépjármű tulajdonosnak, illetve üzembentartónak a saját nevére kiállított szerződés formájában rendelkeznie kell, amennyiben a jármű Magyarországon bejegyzett telephellyel van nyilvántartva és e szerződést a rendszeres díjfizetéssel hatályban is kell tartani. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ez az egyetlen olyan biztosítási forma, ami az üzemeltetés ideje alatt másoknak okozott kár tekintetében fedezetet biztosít. Minden járművezető tisztában van azzal, hogy a kötelező biztosítás hiányában nem vehet részt a közúti forgalomban, ráadásul azt is tudjuk, hogy egy káresemény során, ha nincs élő kötelezőnk, a különféle büntető szankciók mellett még anyagi szempontból is nagyon rosszul járhatunk, mert például nem lehet megúszni ekkor a fedezetlenségi díj megfizetését. Számolja ki itt a kötelező biztosítását!
Konkrét biztosítási, vagy egyéb befektetési elképzelés esetén előzetesen mindenképpen konzultálj szakemberrel annak érdekében, hogy a személyes körülményeid és lehetőségeid alapján a lehető legjobb döntést hozhasd meg.
- 11 biztosító díjából választhat. A vonatkozó törvény persze nem csak az ügyfél, hanem a biztosító magatartását és kötelezettségeit is szabályok keretei közé foglalja, így meg van határozva az az összeg, melyet az előírásoknak megfelelő körülmények között a biztosítók ki kell, hogy fizessenek. Egy adott biztosítási káresemény során – függetlenül attól, hogy a balesetnek hány károsultja van – dologi károk vonatkozásában káreseményenként a biztosító ki kell fizesse a kárösszeget 500 millió forint összegig, ha pedig személyi sérüléssel is járt a káreset, akkor ez a felső limit 1600 ezer forint, tehát e határig fennáll a társaság kockázatviselési kötelezettsége. A kötelező biztosítás alapjai és feltételei szabályozottak, e szerint jogszabály írja le a szerződéskötésre vonatkozóan betartandó rendelkezéseket, a kgfb szerint alkalmazandó gépjárműkategóriákat, rendelkezik a bonus malus rendszerről és a díjak mértékére vonatkozóan is tartalmaz szabályokat. A kötelező biztosításra vonatkozó jogszabályok 2011-ben módosultak, ennek köszönhetően ma már a díjak kalkulusának alapja az adott jármű teljesítménye kW-ban.
A kötelező biztosítás története A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás világviszonylatban hazánkban igen korán megjelent, és az elmúlt időszak alatt pedig komoly változásokon és fejlődésen ment keresztül a rendelet. Magyarország már 1961-ben már csatlakozott az európai Zöldkártya rendszerhez, a biztosítási hálózat pedig kilenc évvel később már teljesen kiépült. Sőt, itthon vezették be azt az újítást is, hogy a kötelező felelősségbiztosítási díjakat az üzemanyagárba építették be, így nem volt szükség hagyományos értelemben vett díjfizetésre. Ezt az 1982 óta működő megoldást 1991. július 1-jétől váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája, amelyet ma is ismerünk. Nem véletlen szerepel benne a "kötelező" szó! Az MNB tájékoztatása alapján a hatályos szabályozás szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója (kivéve a külön jogszabály alapján mentesített gépjárműveket) köteles az autó üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, ezt pedig a folyamatos díjfizetés mellett hatályban tartani.
Kötelező biztosítást lehetséges határozatlan és határozott időre is kötni, azonban bizonyos esetekben a törvény szerint, mint például az állandó forgalmira kötelezett gépjárművekre csak határozatlan időtartamra lehet szerződni, ami egy éves biztosítási időszakot takar. Alapvető feltétel egy okozott káresemény bekövetkezésekor, hogy azt a szerződés tulajdonosa az eseményt követő öt napon belül biztosítója felé bejelentse, mégpedig írásos úton, e mellett meg kell adnia a kár rendezésekor szükségessé váló adatokat, az esemény lehető legpontosabb leírását és meg kell jelölni azt a szervet, mely a károkozáskor a hatósági eljárást lefolytatta. A vétlen félnek is van bejelentési kötelezettsége a károkozó kötelező biztosítója felé, mégpedig harminc napos határidőn belül ahhoz képest, mely időpontban az eseményről értesült. Nagyon lényeges feltétele a kötelező biztosítási szerződésnek, hogy nem lehet szerződő fél olyan személy, aki átmenetileg, mint bérlő, vagy használó vezeti a járművet és nincs a forgalmi engedélyben a neve feltüntetve.
Ez a jármű vásárlásának időpontjától függően történhet év közben vagy év végén. Értelemszerűen járművásárlás esetén is szükség lehet új biztosításra. Ha az autó eddig még nem volt forgalomban, azelőtt kell megkötni a szerződést, hogy kihajtanánk vele az útra, máskülönben könnyen lehet, hogy bírságot kell fizetnünk, valamint fedezetlenségi díjjal is számolhatunk. Használtjármű-vásárlás esetén is lehetőség van biztosítást váltani, nem kell az előző tulajdonosét fizetnünk tovább. Továbbá abban az esetben is lehetőség van a váltásra, ha az adott jármű üzembentartót cserél, tehát ha az autót más névre iratjuk át, akár családon belül. Miért érdemes váltani? Egyrészt előfordulhat, hogy a pénzintézetek kedvezőbb ajánlattal állnak elő, mint a jelenlegi biztosítónk, így jelentős összeget spórolhatunk a váltással. A spóroláshoz írtunk pár jótanácsot: Spórolási TIPPEK kezdőknek. Másrészt az újonnan szerződött feleknek a pénzintézetek bónuszokkal is kedveskednek, amikkel szintén jelentős összeget takaríthatunk meg.