1600. december 31. Szerző: Tarján M. Tamás "Nem maradt bennem semmi kétség afelől, hogy a nyomorúság, amit a britek Hindusztánban okoztak, teljesen eltérő és sokkal súlyosabb, mint amit az ottaniak valaha is elszenvedtek. Nem is beszélve a Brit Kelet-indiai Társaság ázsiaiba ültetett európai despotizmusáról, mely borzasztóbb kombinációt ad bármelyik isteni szörnynél, amelyik a Salsette-i templomban ijesztgethet minket. " (Karl Marx) 1600. december 31-én állította ki I. Erzsébet angol királynő (ur. 1558-1603) György, Cumberland earlje, valamint 215 lovag, elöljáró és polgár számára azt a kiváltságlevelet, melyben engedélyezte a Brit – akkor még Angol – Kelet-indiai Társaság megalapítását. A szervezet a távol-keleti kereskedelemből származó nyereség révén évtizedeken belül óriási tőkére tett szert, megvetette lábát az indiai szubkontinensen, idővel pedig az ázsiai brit gyarmatosítás egyik legfőbb zászlóvivője lett. A 16. Fordítás 'Brit Kelet-indiai Társaság' – Szótár angol-Magyar | Glosbe. századi földrajzi felfedezések megindulása, a hajózási technika fejlődése rövid időn belül odáig vezetett, hogy az addig indiai, arab és levantei közvetítéssel megkapott drága keleti fűszereket Európa közvetlenül is meg tudta szerezni magának.
A kiváltságlevél megszerzését követő esztendőben, 1601-ben aztán Sir James
Ennek a változásnak a mérhetetlen hasznát először a spanyol és portugál gyarmatosítók fölözték le, miután azonban II. Fülöp (ur. 1556-1598) Armadája 1588-ban megsemmisült a brit partoknál, a helyzet egyszeriben megváltozott. Az ibériai hajók után az angolok és a hollandok is a fűszertermő szigetek környékére "merészkedtek", és hamar versenyre keltek annak érdekében, hogy minél nagyobb részt szerezzenek maguknak a felszabaduló piacokból. A befektetési lehetőségek nyomán Angliában az 1590-es évektől egyre több kereskedő, mind nagyobb tőke egyesült Kelet-India meghódítására: 1600-ban, a Társaság megalapítása előtt már 72 000 font és 5 hajó állt a vállalkozók rendelkezésére, ami hatalmas vagyonnak számított, ám a jövő ismeretében mégis azt kell mondanunk, hogy szerény kezdet volt. Brit kelet indiai társaság ne. Az érdekszövetségbe tömörülő kereskedők aztán ebben az évben I. Erzsébet királynőhöz folyamodtak, aki a Távol-Keleten kecsegtető mérhetetlen haszon bűvöletében 1600. december 31-én számos kedvezményt és 21 esztendőre szóló monopóliumot adott a "Kelet-Indiával kereskedő londoni kormányzó és kereskedők" számára, ami a Magellán-szorostól nyugatra és a Jóreménység fokától keletre bírt érvénnyel.