Az Eszjtv. 1. melléklete szerinti várakozási idő elteltét követően – a Kjt. szabályaihoz hasonlóan – a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt. 64/2022. (II. 28.) Korm. rendelet - Adózóna.hu. Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést a munkáltató egyoldalúan módosítja a magasabb fizetési fokozatba történő besorolás és a minősítés alapján történő legfeljebb 20%-os mértékű illetményeltérítés esetén. A módosított egészségügyi szolgálati munkaszerződés egy példányát a módosítást követő 5 munkanapon belül kell átadni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére. A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa – az országos kórház-főigazgató javaslatának figyelembevételével – állapítja meg az illetményen felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét különösen a) kötelezően elrendelt ügyelet, b) készenlét, c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés, d) helyettesítés, valamint e) kirendelés esetén.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások adhatók. Ezek feltételeit és mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg. Ezeket a támogatásokat az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben is rögzíteni kell. A rendelet 2. Magyar Közlöny 2016/138 – A Budapesti Ügyvédi Kamara Könyvtára. melléklete tartalmazza az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg. A végkielégítés mértékét is a rendelet határozza meg. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egyhavi, b) öt év: kéthavi, c) nyolc év: háromhavi, d) tíz év: négyhavi, e) tizenhárom év: öthavi, a) tizenhat év: hathavi, f) húsz év: nyolchavi távolléti díjának megfelelő összeg jár végkielégítésként az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek. Ez az összeg négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a jogviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Pl. : "A Munkavállaló havi összes bruttó személyi juttatása a következő elemekből áll össze: törzsbér és jövedelemkiegészítés. A jövedelemkiegészítés addig jár a Munkavállalónak, amíg a Munkáltató a NEAK által a szolgálati idő számítása alapján meghatározott szakdolgozói bértámogatást megkapja, illetve arra jogosult. A munkavállaló számára megállapított havi összes bruttó személyi juttatás "X", - Ft, ebből a bérkiegészítés összege "Y" Ft. " Mire kell még figyelni? 43/1999. (III. 3. ) és a 256/2013. ) kormányrendeletek táblázataiban megállapított összegek a heti 40 órában foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó összegek. Az ennél kisebb óraszámban történő foglalkoztatás esetén a háziorvosi szolgáltató időarányos díjazásra jogosult. (6) fontos figyelni, hogy a szakdolgozó egészségügyben eltöltött ideje alapján mikor "ugrik" a következő fizetési csoportba. Ezt a NEAK-tól havonta kapott társadalombiztosítási naplóban lehet nyomon követni. a NEAK által küldött bértámogatási összeg a béren kívül valamennyi járulékot (nemcsak a munkavállalótól levonandó, hanem a munkaadó által megfizetendő járulékot is) tartalmazza ("szuperbruttó"), míg az bértáblázatban az "E" kategóriánál szereplő bér csak a munkavállalótól levonandó járulékokat tartalmazza ("bruttó"), így a két összeg egymással közvetlenül nem összevethető.
Kétszeres összegű végkielégítés jár, ha a jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy általi azonnali hatályú felmondása folytán szűnt meg. Minősítés Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkateljesítményét a munkáltató írásban értékeli. A minősítéssel kapcsolatos részletszabályokat a rendelet határozza meg. A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa kijelölt személy végzi. A minősítést a tárgyév végéig kell elvégezni, de a rendelet alapján az értékelő vezető figyelemmel kíséri az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy évközbeni teljesítményét, és indokolt esetben írásban felszólítja teljesítményének javítására. Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá egyéb nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a rendelet 3. melléklete szerinti legalább 5, legfeljebb 10 minősítési követelmény alapján kell elvégezni, a vezető besorolású értékelt részére pedig ezen felül legalább 1, legfeljebb 4 további minősítési követelményt határozhat meg az értékelő vezető.