A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ez a szócikk témája miatt a Közlekedésműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Magyarországon elsőként hidrogén meghajtású busz áll üzembe Vecsés és Kőbánya között. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Közlekedéssel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index A lap eredeti címe: " (Eger)&oldid=24650362 " Kategória: Besorolatlan közlekedéssel kapcsolatos szócikkek
Összeütközött egy busz és egy motorkerékpár Veszkénynél Karambolozott egy autóbusz és egy motorkerékpár Veszkény határában, a Fő utca és a 85-ös főút kereszteződésében. A balesetnél a kapuvári hivatásos tűzoltók végzik a műszaki mentést. Az egység eltávolította az úttestről a motorkerékpárt, és felitatja a kifolyt üzemanyagot, valamint hűtővizet. A helyszínen vannak a mentők is. Az érintett… Összeütközött egy busz és egy motorkerékpár Veszkénynél Karambolozott egy autóbusz és egy motorkerékpár Veszkény határában, a Fő utca és a 85-ös főút kereszteződésében. A férfiak 86%-a ezt a nőtípust találja a legvonzóbbnak. Az érintett…
Október 23-án a BKK a sűrűbben közlekedő M1-es, M2-es és M4-es metrókat, valamint a szintén gyakrabban induló 2-es, 4-es és 6-os villamosokat ajánlja a fővárosban közlekedőknek. Pénteken 9 órától a Lehel tér felé közlekedő M3-as metrópótlóra a Deák Ferenc téren a Király utcánál, a 9-es busz megállójában lehet felszállni. A Szent Gellért tér és a rakpart lezárásának idején, várhatóan 16 és 17 óra között az 56-os villamos a Széll Kálmán tér és a Móricz Zsigmond körtér között az Alkotás utcán és a Villányi úton, a 61-es villamos vonalán és megállóhelyeit érintve közlekedik. A 19-es és a 41-es villamosok két szakaszon közlekednek. ORIGO CÍMKÉK - 99-es busz. A 47-es és a 49-es villamosok csak a budai oldalon járnak, a 7-es és a 133E buszok a Szabadság hídon és a Kiskörúton közlekednek. A 11-es és a 111-es buszok módosított útvonalon, a Batthyány tér helyett a Széll Kálmán térre közlekednek, míg a 39-es busz rövidített útvonalon, a Batthyány tér helyett csak a Fazekas utcáig jár. Szombaton Szombaton a Kossuth Lajos téri ünnepélyes zászlófelvonás ideje alatt, várhatóan 8 és 9:30 között a 2-es és a 2M villamosok rövidített útvonalon, a Jászai Mari tér helyett csak a Kossuth Lajos tér megállóig közlekednek.
29 (BKK) Az első megállója a 29 autóbusz útvonalnak Hűvösvölgy és az utolsó megállója Szentlélek Tér H. 29 (Szentlélek Tér H) üzemel minden nap napokon. További információ: 29 28 megállója van megállók megállóhelyen és a teljes utazási idő ehhez az útvonalhoz megközelítőleg 28 perc. Épp úton vagy? Nézd meg, hogy miért több mint 930 millió felhasználó bízik meg a Moovit-ban, mint a legjobb tömegközlekedési alkalmazásban. A Moovit biztosítja neked a BKK szolgáltató által ajánlott útvonalakat autóbusz nyomonkövetésével, élő útirányokkal, vonal útvonal térképekkel a Budapest városban, és segít megtalálni a legközelebbi 29 autóbusz megállók a közeledben. Nincs internet elérhetőséged? 9 es busz megállói na. Tölts le egy offline PDF térképet és magaddal viheted a autóbusz menetrendjét a 29 autóbusz vonalhoz. 29 közel van hozzám
Képes a fa törzsének és ágainak belsejében károsító hernyókat is kiszedni, többek között ezért nevezik a "fák doktorának". Télen csonthéjas gyümölcsöket és makkokat is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik. Ahol költésre alkalmas fát talál, a nagy fakopáncs, ott hosszú évekre jó szomszédunkként üdvözölhetjük Az egyesével kihelyezett cinkegolyókra és kisebb, zárt madáretetőkhöz nem jön, mert ezekből nagy mérete miatt nem tud táplálkozni, viszont közvetlenül a fák törzséhez illesztett, nyitott harkályetetőket előszeretettel látogatja. Nagyobb magvakat, diót, zsíros eledelt fogyaszt szívesen. Közép fakopáncs A közép fakopáncs ( Dendrocoptes medius) a ritkább hazai harkályfajainkhoz tartozik. Közép- és Dél-Európában fordul elő gyakrabban. Hazánkban a középhegységekben és a Duna ártéri erdeiben találkozhatunk vele elsősorban, ritkábban városi parkokban is feltűnhet. Más fakopáncsfajokhoz képest jobban kötődik az erdőkhöz. Állandó madarunk, de télen kóborolhat. Testhossza 20-22 cm, fejtetője vörös, nyaka és háta fekete.
Nászidőszakban a hím jellegzetesen dobol a korhadt fákon. A tojó 4-6 tojását az odú alján levő faforgácsra rakja. A kotlás a fészekalj teljessé válásakor vagy közvetlenül előtte kezdődik meg és 14-16 napig tart. Mindkét szülő üli a tojásokat. A tollasodó fiókák a szűk odúban nehezen férnek el. Etetéskor az öregek nem bújnak be az odúba, hanem csak beadják az élelmet a legmagasabbra kapaszkodó fiókának. Ilyenkor a fiókák között nagy harc folyik a "legkedvezőbb helyért". A fiókák a kikelés utáni harmadik héten válnak röpképessé. Kirepülés után – többnyire június közepén – még két-három hétig, sokszor hosszabb ideig is együtt marad a család. Táplálkozása A nagy fakopáncs fiókáit kizárólag rovarokkal eteti. Az öreg madarak táplálékának zöme is rovar, amelyet a fák kérge, korhadék alól zsákmányol. A fák belsejében levő rovarokhoz tölcsér alakú lyukat vág. Különösen a téli időszakban kedvelt táplálékai a csonthéjas gyümölcsök, a makk és egyéb termések. Ezeket ágvillába szorítva töri fel és belsejüket fogyasztja.
Fészkelőhelye A nagy fakopáncs hegy- és sík vidéken, általában erdős területeken költ, de újabban kertekben, parkokban is előfordul. A fafajtól függetlenül minden erdőben megtalálható, de előnyben részesíti azokat, ahol fenyők is vannak. Előszeretettel telepszik meg az erdővel határos gyümölcsösökben is. A nagy fakopáncs odúlakó. Fészke a legkülönbözőbb fafajokban megtalálható. Főleg korhadt, kiszáradt fákat választ költőürege számára. Szaporodása A nagy fakopáncs évente egyszer költ, esetenként pótköltése is lehetséges. Török J. által 1981-1982-ben vizsgált 6 fészekben április 18-25. között rakta le az első tojásokat. Revírjén belül a hím több odút készít (nem mindegyiket fejezi be), míg kiválasztja a legalkalmasab-bat. Többnyire minden évben új odút váj vagy egy korábban megkezdettet fejez be. Az odú földtől mért magassága 1-12 m, rendszerint 1-3 m, mélysége 20-25 cm, alja felé jellegzetesen kiöblösödik. Bejárata 45-49 mm átmérőjű. Ritkán elfoglalja a mesterséges odút is, amelynek nyílását megfelelő méretűre tágítja.
A szajkó síksági, hegy- és dombvidéki lomberdőkben, elegyes erdőkben, erdőszegélyekben, ritkábban fenyvesekben fészkel A szajkó a legtöbb galambfajhoz hasonlóan mindenevő madár: a költési időszakban főként rovarokat, kisemlősöket, más madarak (pl. : rigófélék) tojásait és fiókáit is fogyasztja. A fiókákat hernyókkal (pl. : a kártevő kis téli-araszoló, bagolylepkék), pókokkal és bogarakkal (futóbogarak, pattanóbogarak, májusi cserebogár, ormányosbogarak) etetik a szülők. A felnőtt egyedek gabona- és gyommagvakat, sőt gyümölcsöket is esznek. Télen a bükk- és tölgymakk is jelentős tápláléka, melyeket elrejt, de mivel a mókushoz hasonlóan elfelejtheti egyes raktárkészleteit, ezért szerepet játszik az erdők felújulásában. A kertünkben egy facsoport mellé kihelyezett madáretetőt látogathat. Dióféléket, bogyókat, nagyobb magvakat, gabonát és faggyút fogyaszt a kirakott eleségek közül. Igen óvatos madár, de ha megjelenik az etetőnél, a többi madár kissé visszahúzódik. A szajkó dióféléket, bogyókat, nagyobb magvakat, gabonát és faggyút fogyaszt az etető eleségei közül Fakopáncsfajok Nagy fakopáncs Hazánk leggyakoribb harkályféléje, a nagy fakopáncs ( Dendrocopos major) egész Európában, Észak-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában is megtalálható.
Ismét a nagyobb testű, etetőt látogató madaraké a szerep! Ismerkedjünk meg közelebbről a kiváló utánzóművész szajkóval, a fák doktorával, a nagy fakopánccsal, az erdőkhöz hűséges közép fakopánccsal és a vékony ágakon is táplálkozó kis fakopánccsal! Fontos tudni! A szajkó hazánkban nem védett madár, sőt augusztustól februárig vadászható is. A kis fakopáncs állománya ugyan csökken, de nem veszélyeztetett faj. A nagy fakopáncs ezzel szemben 1901 óta védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. A közép fakopáncs szintén védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Szajkó A szajkó ( Garrulus glandarius) a verébalakúak ( Passeriformes) rendjébe tartozik, azon belül is a varjúfélék ( Corvidae) családjába. Népies neve a mátyásszajkó, matyimadár, mátyás vagy mátyásmadár, ahogy azt Fekete István Derengő hajnal -ában is nevezték. A szajkó Eurázsia és Észak-Afrika síksági, hegy- és dombvidéki lomberdeiben, elegyes erdőiben, erdőszegélyeiben, ritkábban fenyveseiben fészkel, leggyakrabban azonban tölgyesekben és bükkerdőkben költ.
A költésben mindkét szülő kiveszi a részét. Kicsiny termetének köszönhetően a fa vékony ágain is képes táplálkozni. Nyáron főként a lombkoronában élő rovarokkal, hernyókkal, levéltetvekkel, pókokkal és kétszárnyúakkal táplálkozik. Télen többet láthatjuk a fa törzsén, ahol a kéreg alatt keres táplálékot. A hideg hónapokban a madáretetőkön is találkozhatunk vele. A harkályetetőkben, de kisebb énekesmadaraknak kihelyezett etetőkben is felbukkanhat, ha éppen nincsenek sokan az asztalnál. Ez az óvatos kismadár is magvakat, faggyút, kisebb darabokra tört diót "rendel". Érdekességek A szajkó kitűnő hangutánzó: élethűen tudja utánozni más madarak hangját, úgymint az egerészölyv kiáltását, a varjak károgását és a fácánkakast is. Az embereket is megtévesztve képes utánozni a szekérnyikorgást és a kutyaugatást is. Képességéből adódik a "szajkóz" kifejezés is. Természetes élőhelyén kiváló riasztó: éles, figyelmeztető hangjára az erdő minden vadja felfigyel. A szajkó – a legtöbb galambfajhoz hasonlóan – mindenevő madár Másik érdekesség a szajkóról, hogy fészekrabló, ezért természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontokból is ellentmondásos a megítélése.
Madáretető Madarak a környezetünkben Madarakkal mindenfelé, még városi kertekben, parkokban is találkozhatunk. Budapest terein például mindig láthatunk galambokat. Ha kertes házban élsz, akkor biztosan jól ismered a cinegéket, a zöldikét és a tengelicet is. Sőt, valószínűleg rozsdafarkúkat, verebeket és fekete rigót is láttál már. Azokat az állatokat, amelyeknek két lába és két szárnya van, tojásokkal szaporodnak, valamint testüket toll borítja, madárnak nevezzük. Széncinege A széncinege a legismertebb cinegénk. Csőre erős, hegyes, étlapján főleg rovarok szerepelnek. Az ősz közeledtével nem költözik melegebb tájakra, nálunk telel. Széncinege Fácán A majdnem házityúk nagyságú fácán csőre és lába egyaránt erős. Tápláléka gyommagvakból, rovarokból áll. Fészkét a földre rakja. Mivel fiókái fészekhagyók, a csibék kikelés után azonnal követik anyjukat. Állandó madarunk, a telet is nálunk tölti. Fácán Fácán élőhelye Erdei fülesbagoly Az erdei fülesbagolyra hosszú tollacskákból álló "tollfüle" igen jellemző.