A világ leghíresebb festményeinek megszerzéséért nap mint nap megy a harc, hiszen minden múzeum és műgyűjtő be szeretné szerezni az eredeti, klasszikus darabokat. A legdrágább festmények viszont nem feltétlenül a legnépszerűbbek a világon, hiszen a híres festményeket múzeumok őrzik, tehát a leghíresebb festmények nem eladók. A legismertebb festmények tehát szétszórva tekinthetőek meg a világon, a leghíresebb és legnagyobb presztízzsel rendelkező múzeumokban. A leghíresebb festmény a világon kétségkívül a Mona Lisa, amit Leonardo da Vinci festett Firenzében, méghozzá a reneszánsz idejében. A 100 leghíresebb festmény 2020. A festményt da Vinci 1503-1504-ben kezdte el festeni, és röviddel halála előtt sikerült is befejeznie. A festő a Mona Lisát egy firenzei gazdag család egyik tagjáról nevezte el, Lisa del Giocondo-ról. 1911-ben a festményt ellopták, a Louvre múzeum egyik alkalmazotta tudta rátenni a kezét azzal a céllal, hogy a festmény visszakerülhessen Olaszországba. A Csillagos éj nevű festményt Vincent van Gogh készítette, és a festmény a New York Művészeti Múzeumában tekinthető meg 1941 óta.
1664-ben Regensburgban találjuk, 1668-től 1672-ig pedig udvari festőként III. Frigyes dán király szolgálatában állt. 1674-ben Stockholmban, 1675-ben pedig Bruggében tartózkodott. Az itt látható festmény az első valódi levéltartó, más néven "porte lettres" – vagy "quod libet" ábrázolás a művész életművében. A téma iránt később leginkább a holland festők érdeklődtek. Az 1650-es években Cornelis Brisé, Wallerant Vaillant és főként Samuel van Hoogstraten festett levéltartókat, míg más németalföldi művészek vadászzsákmányt és a vadászat eszközeit megjelenítő trompe l'oeil képekre specializálódtak. A kép Cornelis Gijsbrechts illuzionizmusának legkiválóbb példája. Csak egészen közelről szemlélve győződhetünk meg arról, hogy festményt látunk, nem pedig egy keretbe foglalt, simára esztergált fatáblát, amelyen vörös szalagok futnak keresztül. Ezek alatt, részben súlyos zöld függönnyel takarva, levelek és más használati tárgyak láthatók. Könyv: 100 híres festőművész (Charlotte Gerlings). Az irattartó szekrénynek ezt az ősét számos XVII. századi hivatalban használták okiratok tárolására; az iratokat az ügyintézés után kötegekben félrerakták, vagy nehéz kötetekbe összefűzték őket.