Szent László uralkodása: Szent László ( 1077-1095) testvére, I. Géza király ( 1074-1077) halála után került a trónra. A korábban kettejük által a trónról letaszított Salamon nal ( 1063-1074) rövid ideig békében éltek, majd miután Salamon összeesküvést szervezett, I. László elfogatta, és Visegrád on bezáratta. Törvénykezése 3 törvénykönyvét ismerjük: Az első az 1092 -es szabolcsi zsinat határozatait tartalmazza (ünnepek számának a meghatározása, a tizedfizetés szabályozása, elítélte a nőrablást, a házasságtörést). A másik kettő középpontjában a magántulajdon szigorú védelme és a vándormozgalmak korlátozása állt. A tolvajokat tettenérés, vagy egy tyúknál nagyobb értékű lopás esetén megcsonkítással, kéz- vagy orrlevágással, nyelvkitépéssel büntették. Törekedett a lecsúszás, függésbe kerülés elől vándorlással, kóborlással menekülő szabadok elfogására, letelepítésére. Egyházpolitikája: A reformpapság törekvéseinek (pl. cölibátus) megvalósítása, továbbá a papság iskoláztatása és hivatali feladatainak ellátása ( hiteleshelyek) érdekében támogatta a káptalani szervezet (világi papokból álló, szabályozott közösségi életet élő testület) kialakítását.
Védte az egyház vagyonát, rendeletet hozott a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről és felszereléséről, valamint erélyesen fellépett a pogány áldozás és istenek imádása ellen. Szent Lászlótól tízféle pénzveret maradt fenn, ez azt bizonyítja, hogy úgy kétévenként bocsátott ki új pénzt, az érmék mindegyikén a szent király látható koronával a fején. Az 1054-ben bekövetkezett nagy egyházszakadás érzékenyen érintette az akkori trónviszályok korát élő Magyarországot, de László ügyes diplomáciájának köszönhetően a keresztény egyházban végbement változások nem érintették különösebben a magyar történéseket. László elődjéhez, Szent Istvánhoz hasonlóan az egész magyar egyház vezetőjének tekintette magát. Mindössze 18 évig uralkodott Az időközben kitört cseh trónviszály arra késztette, hogy rokona és szövetségese, Ottó herceg fiának, Konrád morva herceg pártján hadba induljon Csehország fejedelme ellen. Morvaországba (történelmi régió a mai Csehország keleti részén) érve, viszont súlyosan megbetegedett.
1046. június 27. Szerző: Tarján M. Tamás 1046. június 27-én született Szent László magyar király (ur. 1077-1095), a középkori lovagi eszményt megtestesítő uralkodó, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is. László még a Vazultól származó hercegek lengyelországi száműzetése idején született, a későbbi I. Béla király (ur. 1060-1063) és Richeza hercegnő második gyermekeként. Családja csak András (ur. 1046-1060) trónra lépése után két esztendővel, 1048-ban tért haza Magyarországra. László fiatalkora apja és testvére hatalmi harcainak fényében alakult: 1057-ben – Bélával együtt – elismerte Salamon herceg – András fia – öröklési jogát, két évvel később aztán mégis apja pártjára állt a trónviszály során. I. Béla 1063-ban bekövetkező halála után testvérével, Gézával együtt Lengyelországba menekültek, majd II. Boleszláv király (ur. 1058-1079) segítségével visszatértek és megegyeztek a trónt birtokló Salamonnal (ur. 1063-1074). Géza és László a kompromisszum eredményeként dukátust – az ország területének egyharmadát – kapott a fiatal királytól.
1095. júl. 29-én hunyt el. Somogyvárott temették el, majd 1113 után testét átvitték Váradra. Sírja igazságot szolgáltató fórum és zarándokhely lett. – Az európai hírű lovagkirályt III. Celesztin pápa avatta szentté 1192-ben. A fejereklyéjét őrző hermát a győri székesegyházban őrzik. Szent Lászlót a székelyek saját védőszentjüknek tartják. A magyar katonák századokon át Jézus és Szent László nevével rohantak a hazánkat fenyegető ellenségre. – Ünnepe: jún. 27.
Béla fiai az első években számos alkalommal nyújtottak segítséget a királynak a kunok, besenyők és a bizánciak ellen folytatott háborúk során, az 1068-as, Kerlés mellett vívott ütközet nyomán született meg például a legenda László és a kun vitéz párviadaláról. Salamon király azonban később – tanácsadói befolyására – Gézáék ellen fordult, és többször is életükre tört, ami újabb belharcokhoz vezetett. László bátyja mellé állt a trónért vívott küzdelemben, és az 1074-es háború során döntő szerepet vitt a győztes mogyoródi ütközetben. A csata után Salamon elmenekült, és Géza (ur. 1074-1077) hároméves uralma következett, az ő halálát követően pedig az ország főnemesei és VII. Gergely pápa javaslatára 1077-ben Lászlót koronázták Magyarország királyává. Az új uralkodó állítólag nem vágyott a trónra, hanem – a krónika szavai szerint – az "égi dicsőségre" pályázott, de hosszas rábeszélésére végül elfogadta a koronát. Regnálása első időszakát aztán a Salamon ellen folytatott küzdelem határozta meg, aki – IV.
Évszámok Szent István uralkodása: 997-1000-1038 Vértesnél német támadás: 1051 Pozsonynál Búvár Kund meghiúsítja a német támadást: 1052 I. (Szent) László uralkodása: 1077-1095 I. (Könyves) Kálmán uralkodása: 1095-1116 II. András uralkodása: 1205-1235 Aranybulla kiadása: 1222 IV. Béla uralkodása: 1235-1270 tatárjárás: 1241-2 muhi csata: 1241 III. András halála, Árpád-ház kihalása: 1301 Mondák korona és kard tordai hasadék Vértes-hegység Búvár Kund Esszé Szent István, az államalapító keresztény egyház megerősítése 10 falunként templom tized püspökségek és érsekségek (8 +2) államszervezés vármegyék létrehozása ispán a vezetője feladata törvény kihirdetése adószedés bíráskodás IV. Béla, a második honalapító tatárjárás előtt Julianus barát Magna Hungáriából hazatér és hírt hoz a tatárokról Béla felkészül a támadásra tatárok a megtámadják az országot április 11. – Muhi – súlyos vereség, Béla elmenekül DE: 1242-ben kivonulnak az országból Béla hozzálát az ország megerősítéséhez nem osztogat földet mint apja földeket adományoz, csak ha rajta kővárat építenek korábbi városokat is buzdítja a városfal építésére > szabad királyi város hospeseket telepít le visszahívja a kunokat Igaz vagy hamis seniorátus, primogenitúra III.
Béla király és az esztergomi vár | online játék forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma Ki volt az a magyar uralkodó, akinek jövedelme azonos volt a francia és az angol királyéval? És két évnyi tárgyalás kellett ahhoz, hogy elvehesse második feleségét? Tudáspróba III. Béla királyról, aki Esztergomban született, újjászervezte az ország bel- és külpolitikáját és teljesen átépíttette Szent István esztergomi várát is. Az Árpád-ház eredete – III. Béla király csontjainak tanulsága Mit csinál egy antropológus? 1967 januárjában megvizsgálták III. Béla és Antiochiai Anna 1848. decemberében, Székesfehérvárott feltárt csontmaradványait. Az Árpád-ház eredete – III. Béla király és Antiochiai Anna csontmaradványainak vizsgálata 1967-ben. Hogy nézhetett ki III. Béla királyunk? Az antropológusok és újabban a genetikával foglalkozó szakemberek egyaránt nagy figyelmet fordítottak az egyetlen hiteles Árpád-házi király, III. Béla maradványainak vizsgálatára, és rekonstruálták arcvonásait. A székesfehérvári királyi bazilika a középkorban Bizony elég nagy fantázia kell ahhoz, hogy a székesfehérvári Középkori Romkertre pillantva megelevenedjen előttünk az egykori Szűz Mária-prépostság temploma, ahol 37 királyunkat koronázták meg és 15-öt temettek el.