De akkor mégis miért a bizakodás, hogy egyéni szinten az omikron jóval kevesebb bajt okoz, mint az eddigi változatok? A kutatók mindezt számokkal bizonyítják. Mint a lap egészségügyi szerkesztői írják: a brit adatok (az országban mostanra a domináns változat az omikron lett) azt mutatják, hogy míg a tavaly januári hullám csúcsán 33 regisztrált betegből egy az életét vesztette (vagyis a halálozás nagyjából 3 százalékos volt), addig ez az arány most 670 regisztrált covid-betegből egy - ez pedig azt jelenti, hogy a mortalitás nem nagyobb, mint nagyjából 0, 15 százalék. Ez az érték a szezonális influenzánál 0, 1 százalék, azaz átlagosan 1000 betegből 1 veszti életét a betegség szövődményei miatt. ( A legfrissebb hírek itt) Mielőtt azonban ünnepelni kezdenénk, elhajigálnánk a maszkokat és nemet mondanánk az oltásokra: figyeljünk oda az alábbiakra! Halálozási-születési statisztika | Érdekes Világ. A bit kormányzati statisztikákból - írják - nyilvánvalóan kiderül az, hogy a vakcinák bevezetése csökkentette le a korábbi átlagos 1, 25 százalékos halandóságot 0, 25 százalék körülire (vagyis vakcinák nélkül továbbra is száz betegből több mint egy halna meg. )
A 65 évnél fiatalabb magyar nők halandósága szintén kedvezőtlen. A magyar nők az Európai Uniós férfiaknál is gyakrabban veszítik életüket a keringési rendszer megbetegedéseiből kifolyólag, holott az Unió országaiban a férfiak háromszor gyakrabban halnak meg ilyen jellegű megbetegedésekben, mint országuk nőtagjai. Rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halál A daganatok kialakulásának vannak befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezői. Halálozási statisztika a dohányzás okára vezethetően - MEDIATOP. Befolyásolható és általában az életmódra visszavezethető rizikófaktorok, például a dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya, de számolni kell azokkal az egyéb és általunk nem befolyásolhat tényezőkkel is, mint a környezeti és biológiai hatások, genetikai fogékonyság és az ellátórendszer területi egyenlőtlensége. A daganatos betegségekben meghaltak 40 százaléka 65 év alatti, tehát kiemelkedően magas a korai halandóság ebben a betegsé elmúlt harminc évben közel 30 százalékkal nőtt, miközben az Unió országaiban folyamatosan csökkent.
A koronavírus okozta többlethalálozás a szokásos éves adatokhoz képest, százalékban: Világ 3, USA 13, Nagy-Britannia 12, Olaszország 12, Spanyolország 12, Oroszország 10, Magyarország 7, Németország 3, 5, India 1, 5, Kína 0, 05 Oroszországban 1, 8 milliós az átlagos éves szám, és ugyan csak közel 60 ezres Covid-halálozást közöltek, az összes többlethalálozás 230 ezer fő, az orosz statisztikai hivatal volt munkatársa ennek alapján 180-190 ezerre becsüli a tényleges adatot, ami 10 százalékos többlethalálozást jelentene. Kontinensünk Európában a járványban leginkább elhíresült Olaszországban évente 630-640 ezer haláleset van, a járvány miatti halálozások ennek nagyjából 12 százalékát teszik ki eddig, így az amerikaival gyakorlatilag megegyező a helyzet. Nagy-Britanniában és Spanyolországban ugyancsak 12 százalék az adat, míg Németországban csak 3, 5 százalék. STADAT – 1.5. Halálozások a gyakoribb halálokok szerint (1990–). A hazai, magyarországi halálozási adat 7 százalék körüli, ami azért is alacsonyabb a sok országénál, mert a lakosságszámhoz viszonyított éves halálozás nálunk normál években is sajnálatosan magas.
Minden uniós ország különböző protokoll szerint jelenti a haláleseteket, ezért nagyon sok eset van más országokban, amit Magyarországon egyébként koronavírusos halálként tüntetünk fel, máshol pedig nem számít ennek. " Vizsgáljuk meg közelebbről a miniszter kommentárját! Ki számít nálunk COVID-áldozatnak? A protokollok nem változtak a járvány egy éve alatt. Ugyanilyen módszertanok mellett szerepeltünk eleinte a lista végén, majd ugyanilyen módszertanok mellett küzdöttük föl (le) magunkat a második-harmadik hullám idején. Tehát ha a protokollok különböznek is, de időben nem változtak. Halálozási statisztika a világon. Ráadásul sok ország még nálunk is "tágabban" ítéli meg, hogy melyik halálozást teszi a COVID-rubrikába. Már januári cikkünk ben leírtuk, két patológust is megkérdezve, hogy ők mikor írják be a COVID-ot a halál okaként. Akkori cikkünk egyik megkérdezett patológusa hivatkozott az osztrák gyakorlatra is: " ott, ha valaki covidos, azt kell beírni halálokként, függetlenül attól, hogy van-e bármilyen egyéb betegsége is.
Elképesztő statisztika – valós idejű halálozási és születési térkép a Föld lakosságáról Egy amerikai kutató elkészítette nyers statisztikák alapján a Föld első valós idejű halálozási és születési adatokat bemutató térképét. Országokra lebontva láthatók a világ halálozási-születési adatai. A matematikus tavaly már bemutatta a születés-halálozás térképet az USA-ra vonatkoztatva. Számításai szerint 2050-re 44 százalékkal fog nö...
Akkor még igen jól álltunk ebben a világ többi országához képest. " A legrelevánsabb adat tehát, amelyen keresztül megmérhetjük a magyar védekezés sikerességét, a népességarányos halálozási mutató. Hazánkban ez az adat [a százezer főre vetített halálesetek száma] 85, 1, amivel az Európai Unió országai között a 12. helyen állunk" – írta a Magyar Nemzet is Orbán Viktor rádióinterjújáról szólva. Ez az a szám, ami mára 176-ra nőtt, ami a harmadik legrosszabb mutató a világon. A témával kapcsolatban a Blikk a következő kérdésekkel fordult a Miniszterelnökség sajtóosztályához: Arra utalt-e Burány Sándornak adott válaszában Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a járvány tényleges áldozatainak száma nagyjából a halálozási többletnek felel meg? Hogyan kommentálja a Miniszterelnökség azt, hogy Magyarországon lakosságarányosan – forrástól függően – immár a 3-6. legtöbb halálos áldozatot követelte a járvány az egész világon? Mivel magyarázzák az abban rejlő ellentmondást, hogy Magyarország az élen jár a vakcinabeszerzésben, de a sereghajtók közt van a halálozási adatokat nézve?