Ezért nevezzük ezt a továbbra is abszolutikus rendszert felvilágosult abszolutizmusnak. Európa kevésbé fejlett területein érvényesült: Poroszország (I. Nagy Frigyes, I. Frigyes Vilmos, II. Frigyes), Habsburg Birodalom, Portugália, Spanyolország, Dánia, Svédország, valamint a felvilágosult despotizmus formájában, a cári Oroszország (II. Katalin). Magyarországon a legjellegzetesebb abszolutista uralkodónak II. DABAS.HU Dabas Város Önkormányzatának weboldala - Dabasi Halász Zsigmond (1717-1792) katonai pályája. József tekinthető, de a reformokra való törekvés már Mária Terézia uralkodás alatt is megfigyelhető. Mária Terézia (1740-1780), a mérsékelt reformer III. Károly halálával kihalt a Habsburg ház férfiága, de az uralkodó elismertette a rendekkel a nőági trónutódlást az 1723-ban kiadott Pragmatica Sanctió rendeletben. Ebben ezen kívül a törvény rögzítette azt is, hogy az örökös osztrák tartományok és Magyarország csak együttesen örökíthető, tehát a birodalom két részre oszthatatlan. Az okmány a közös védelem kötelezettségét is tartalmazta. Mária Terézia rögtön trónra lépése után nehéz helyzettel találta szemben magát: II.
Archívum Mária Teréziáról a hagyomány azt tartja, hogy nemcsak uralkodónak volt kiváló, hanem családanyának is. Kétségtelen, hogy ami őt magát illeti, minden tőle telhetőt megtett azért, hogy kiérdemelje ezt a véleményt. Mária Teréziáról a hagyomány azt tartja, hogy nemcsak uralkodónak volt kiváló, hanem családanyának is. Kétségtelen, hogy ami őt magát illeti, minden tőle telhetőt megtett azért, hogy kiérdemelje ezt a véleményt. Nem csak rajta múlott, hogy igyekezetét nem mindig koronázta siker. Mária terézia trónra lépése. Tizenkilenc év alatt tizenhat gyermeket hozott világra, de csak tíz érte meg a felnőttkort. Az elsőt, az 1737-ben született Mária Erzsébetet 1740-ben, trónra lépése évében veszítette el. Mária Erzsébet halálának évében jött világra Mária Karolina, aki abban az évben halt meg, amikor megérkezett József, a várva várt fiú, a későbbi kalapos király. De közben, 1738-ban is született egy kislány, Mária Anna. Kissé nehezen követhető, egymást éri születés és halál, de ezek ilyen mozgalmas évek voltak, a legdrámaiabbak az uralkodónő életében.
Harangöntő Béla 1913. évi írása szerint végül 1791-ben II. Lipót király igazságot, rezolúciót szolgáltatott az ügyben, de annak végrehajtását Halász Zsigmond már nem érte meg, 1792. december 15-én, Gyónon örökre lehunyta szemét. Hamvai Gyónon, a családi sírkertben találtak örök nyugalomra. Jánoska Antal: Báró Orczy Lőrinc. A halála utáni rezolúció végrehajtásából pör keletkezett a Nemes és a Halász család között, mert a fiskus a Halász család képviseletében eljáró Nemes Zsigmondnak adta át előbb ellentételként 1800-ban a Krassó vármegyei birtoktesteket, majd 1808-ban még az érték különbözet miatti készpénzt is. Katonai pályafutását Vay Sándor így összegezte 1899-ben: "A vörös huszár ezredben szolgált Halász Zsigmond is, aki 1743-ban már kapitány volt, s akinek oroszláni bátorságáról valóságos regéket tudtak mesélni sötét éjszakák vérfényű tábori tüzei mellett. Minden újabb csata újabb babért fűzött Halász homlokára, és a bécsi udvarba is híre ment nagy vitézségének. Mind a mellett nem emelkedett, és egyetlen egy érdemrend se ékesítette még a sujtásos, gimbes-gombos huszár dókát.
A kocsmák és kávéházak vasárnap csak délután 3 órakor nyithattak ki, nehogy a férfiak a templom helyett a kocsmába menjenek. Tisztségviselőinek és katonáinak a vasárnapi misehallgatást kötelezővé tette, udvarának minden egyes tagjától elvárta a rendszeres gyónást és áldozást. Az egyházkormányzat célszerűsítése érdekében Magyarországon újabb egyházmegyéket hozott létre. Tette ezt "apostoli" méltóságára hivatkozva (1758-ban XIII. Kelemen pápa engedélyével fölvette az apostoli király címet) és a Szentszék mérsékelt örömére. A szerémi és a boszniai püspökséget 1773-ban Diakovár (ma: Đakovo, Horvátország) központtal egyesítette, mert hívők hiányában a két püspökség külön-külön életképtelen volt. Az esztergomi érsekség területéből 1776-ban kiszakította a besztercebányai, rozsnyói és szepesi, egy évvel később a dunántúli egyházmegyékből a székesfehérvári és a szombathelyi püspökségeket. A görög katolikusok részére előbb Munkácson, majd Nagyváradon és Kőrösön (ma: Križevci, Horvátország) alapított új püspökségeket.