Az indítás után a kondenzátort nem szabad az áramkörbe hagyni, csakis a motor elindítására szolgál, jóval nagyobb indítónyomatékot érhetünk el de csak az indítás ideje alatt. Ezt áramrelével szokták megoldani. A relé tekercsét a főfázis tekercselésével sorosan kell csatlakoztatni, mikor indulás után a motor forgórésze felpörög, lecsökken a főfázis árama, és kikapcsolja a relé a segédfázis kondenzátort. Az aszinkron motorokról. Ha egy háromfázisú motort egy fázisról üzemeltetünk, a névleges teljesítmény 70-80%-a is kivehető, optimális kondenzátor esetén. Két ökölszabály létezik, a kondenzátor értékének kiszámításához: folyamatos üzemi kondenzátor esetén 5μF 100W-hoz, illetve indítókondenzátor esetén 20μF 100W-hoz. Mivel ezek az értékek csak egy névleges teljesítményhez adottak, nem érdemes pontosan kiszámolni, csak akkor, ha a motor egyetlen munkaponton üzemel, azaz állandó a tengelyteljesítmény. A motorban a fluxusvektor ideális esetben körpályán mozog, ez csak egy állandó terhelésre vonatkozik kondenzátoros motorok esetében.
A hűtőlevegó származhat a villanymotor környezetéből vagy érkezhet csővezetéken, a villanymotor terén kívülről. Ez utóbbi módszer akkor használatos, ha a gép kömyezetében lévő levegő túl meleg, szennyeze... Motorok megrendelése – Szükséges adatok A villanymotorok megrendelése "A villanymotorok megrendelésekor a következő adatokat célszerű megadni: a villanymotor fajtáját (szinkron-, aszinkron-, egyenáramú stb. ), a villanymotor névleges teljesítményét a névleges fordulatszámon, változó terhelés esetén a teljesítmény, ill. nyomaték időbeni változását, a gép névleges feszültségét, váltakozó áramú gép esetén a névleges frekvenciát és fázisszámot, a névleges fordulatszámot, az esetleges ford... A villanymotor működésekor felvett teljesítmény legnagyobb részét mechanikai munkává alakítja, azonban a teljesítmény egy része hővé alakul, ez a veszteség. A hatásfok megmutatja, hogy a felvett hasznos teljesítmény mekkora részét képes a villanymotor üzemi körülmények között mechanikai munkává alakítani.
A motor nyomatékát a fordulatszám függvényében szokták ábrázolni. Két jellegzetes pontja van, az indítónyomaték, mikor a fordulatszám nulla, illetve a billenőnyomaték. A billenőnyomaték az a nyomaték érték melynél a terhelés minden képen alacsonyabb kell, hogy legyen, hiszen a motor nem lesz képes felpörögni. A motor paramétereit legegyszerűbben grafikus úton tudjuk ábrázolni, ezt kördiagramnak hívjuk. A kördiagramon leolvasható minden jellegzetes pont, bármilyen terhelés esetén. A kördiagram szerkeszthető is, a motor paramétereit méréssel kell felvenni különböző üzemállapotokban. Általában ha egy villanymotort vásárolunk, a gépkönyvében megtalálható minden olyan adat, mely lényeges a motor biztonságos üzemeltetéséhez. Ha ezeket az előírásokat betartjuk, nem lesz gond a motor működtetése során. Ledneczki László