Az összefüggő magyarlakta területeken betelepített szlovákokból telepesfalvakat hoztak létre, hogy megtörjék az egységes magyarságot. A nehézségek ellenére sikerült magyar képviselőket juttatni a prágai parlamentbe. Nehezen, de megszületett a csehszlovákiai magyar irodalom. Trianon gazdasági kovetkezmenyei. (miniszterelnök: Masaryk, Benes) Románia: itt is ugyanúgy, mint Csehszlovákiában elérték, hogy a kisebbségeknek, nem legyen állampolgárság uk, és ezzel együtt választójoguk se. A választóterületeket eleve úgy alakították ki, hogy ahol csak lehetett, a magyar településeket románokkal vegyítették, a választójogi névjegyzékekből pedig rendszeresen kihagyták a magyarok egy részét. A romániai magyarság politikai megszervezésében Kós Károly, Jósika Sámuel báró, Bánffy Miklós gróf, Bethlen György gróf és Krenner Miklós játszottak meghatározó szerepet. 1921-ben alakult a Magyar Szövetség, majd 1922-ben az Országos Magyar Párt, amely 1938-is védte a magyarok érdekeit. Az erdélyi földbirtoktörvén y a magyarokat súlytó, hátrányos megkülönböztetéseket tartalmazott.
Trianon lelki hatásait természetesen a gazdasági sikerek sem feledtethették. A magyar mindig is híres volt arról, hogy veszteségeiből győzelmet tudott faragni. Azért, hogy Trianonnal kapcsolatban is elmondhassuk ezt, fogadjuk meg Bogár László közgazdász gondolatát: "Trianon közelgő századik évfordulója jó alkalom lehet arra, hogy történelmi távlatban szemlélve, szelídséggel, türelemmel megértessük szomszédjainkkal: ma kivétel nélkül valamennyi térségbeli nép méltóbb életet élhetne (anyagi, fizikai / népesedés, egészség / lelki, erkölcsi, szellemi értelemben egyaránt), ha a Szentkorona szakrális történelmi Magyarországa egyben maradt volna. Egyszerűen azért, mert az ütközőzóna‑lét konfliktusainak kezelése mindenféle értelemben sokkal sikeresebb lehetett volna. A térség népei számára az elmúlt ezer év épp elég tanulságul szolgálhat arra, hogy az együttműködés elmaradása tragédiák olyan sorát hozza magával, amelyeknek XXI. Ájékoztatás az orosz-ukrán háború gazdasági következményeivel kapcsolatban : HungarybutBased. századi »újratöltése« akár a térség történelmi‑kulturális értelemben való teljes megsemmisülését is okozhatja. "
A trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül. Az I. világháborút Magyarország vesztes országként fejezte be. 1918. októberében IV. Érettségi 2018, Történelem 14. - A Trianoni békeszerződés gazdasági következményei és a Bethlen-konszolidáció | MédiaKlikk. Károly, az Osztrák-magyar Monarchia uralkodója kísérletet tett az állam területi egységének megőrzésére, a Monarchia helyett föderatív állam kialakítására. Azonban az érintett államok és az antant is önálló nemzetállamokban gondolkodott a térségben, így IV. Károly kísérlete sikertelenné vált. A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a rmain-i békeszerződés is rendelkezik. )
törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe – ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg. A békeszerződés több kitételből állt; tartalmazott gazdasági, társadalmi és területi rendelkezéseket is. Területi rendelkezések: A Trianoni szerződés alapján Magyarország területe az eddigi 283. 000 km 2 –ről 93. 000 km 2 -re csökkent, ezzel területének kétharmadát elveszítette. A lakosság száma 18, 2 millió főről 7, 6 millió főre csökkent, ezzel a magyarok egyharmada (kb. 3, 3 millió fő) került az államhatáron kívülre. Az elcsatolt területekből Erdély t Romániához (1, 5 millió magyar), a Felvidéket Csehszlovákiához (1 millió magyar), a Bánság Nyugati részét a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (fél millió magyar), keleti részét pedig Romániához csatolták. Bácskát, Muraközt, Dél-Baranyát a Szerb-Horvát Szlovén Királyság, Kárpátalját Csehszlovákia, az Őrvidéket pedig Ausztria (26 ezer magyar) kapta meg. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki.