A magyar biztosítási piac növekedési lehetőségeiről, a biztosítók előtt álló kihívásokról olvashatnak az alábbi beszélgetésben, amely Pandurics Anettel, a Posta Biztosító vezérigazgatójával készült. Az interjút Gulyás Attila, a KPMG aktuáriusa készítette a Bankárképző Mentorprogram keretében. A Biológiai Intézet a TTK Nyílt Napján!. Az alábbiak röviden összegzik az interjúban elhangzottakat. A gazdaság növekedésének a biztosítási piac szereplői nagyon örülnek, hiszen a biztosítási piac növekedése és a gazdasági növekedés között jellemzően szoros pozitív kapcsolat van. Ha a gazdaság nő, nő a biztosítandó vagyontárgyak volumene; s ez kedvező hatással van a biztosítási díjbevételekre – mondta Pandurics Anett, a Posta Biztosító vezérigazgatója. A Biztosítók hazánkban alapvetően három területen remélnek kiemelkedő növekedést az elkövetkezendő években a fenti alapvető összefüggésen túlmutatóan: a nyugdíj-, az egészség- és a felelősségbiztosítások piacán. A nyugdíjbiztosítási termékeladások jelentősége várhatóan tovább fog emelkedni a következő évtizedben.
Mivel foglalkozik egy ökológus kutató a gyakorlatban? Bepillantás egy ökológus életébe, a terepi adatfelvételezéstől az adatfeldolgozáson át egészen a publikálásig. És - nem utolsósorban - kik hasznosítják mindezt? Török Júlia Pár cseppben az eukarióták világa Mikroszkópos bemutató. Hotzi Bernadette Genetikai modellrendszerek alkalmazhatósága Milyen élőlény alkalmas genetikai modellszervezetnek? Szegedi Tudományegyetem | Modern csontsebészeti fúrómotort kapott ajándékba a traumatológiai klinika. Hogyan lehet alkalmas egy fonálféreg vagy egy ecetmuslica az élettartamot befolyásoló gének azonosítására vagy neurodegeneratív betegségek potenciális gyógymódjának megtalálására? Bemutatónkon ezen kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők. Intézeti bemutatók (regisztráció a Biológiai Intézet standjánál) 13:00-13:30 Hidropónia, növény-Röntgen, szarvasgombák 13:30-14:00 A mikrobák csodálatos világa (Szinezd ki a világot! ) 14:00-14:30 "Él-e vagy hal-e egy sejt? " - Fluoreszcencia mikroszkópia demó 13:00-13:30 Családi Törpemalac Program 13:30-14:00 Hogyan tanulmányozható az agyműködés? 14:00-14:30 Miről beszélnek a csontok?
A helyettes tisztifőorvos elmondta azt is, hogy a Szent László kórházban szituációs gyakorlatot tartottak. Úgy fogalmazott, hogy az európaiak számára elképzelhetetlenek a szóban forgó nyugat-afrikai országok higiénés körülményei és a nyomor, hozzátéve, az ottani hatóságok rosszul kezelték a járványt. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője kiemelte, a vírus "rettentő sérülékeny", tehát egy szappanos kézmosás már elpusztítja a kórokozót. Kiemelte, hogy az ottani hatóságok körülzárták a fertőzött területeket, és turistaként nehéz eljutni az érintett helyszínekre. Arra a kérdésre, hogyan fertőződhetett meg az egészségügyi személyzet egy része, Ócsai Lajos azt válaszolta: feltételezhető, hogy nem tartották be a szigorú védekezési szabályokat. A vírus könnyen kezelhető, ha a higiénés szabályokat betartják - jelentette ki. A betegség a fertőződést követően 2-21 nap lappangási idő után jelentkezik, fejfájással, izomfájdalommal, magas lázzal, majd hányással és súlyos hasmenéssel.
Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnökhelyettese, Lázár György professzor (balról) és Simonka János Aurél professzor, a traumatológiai klinika vezetője egyaránt örül a 3, 5 millió forint értékű műszeradománynak. A szegedi traumatológiai klinikát vezető Simonka János Aurél professzor elárulta: a traumatológia a törések ellátásában egyre inkább a műtéti út felé tolódott, ma már a törések nagy részét műtéttel stabilizálják, szögekkel, lemezekkel rögzítik. Feltárás nélkül dolgoznak, úgynevezett minimálisan invazív (behatolási) módszereket alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a törést nem kell feltárni, hanem célzó készülékkel helyezik be a szöget és a rögzítőcsavarokat. Ehhez van szükség a jól működő, megbízható fúrómotorokra. A végtagok törései egyébként a szakember szerint nagyon változatosak, és ahány csont, illetve annak régiói, annyi műtéti technika áll rendelkezésre. Emiatt több száz műtéti stabilizálást kell elsajátítania a traumatológus szakorvosjelöltnek, sőt az évente tucatszámra kifejlesztett, új rögzítési módszert a már tapasztalt szakorvosnak is meg kell tanulnia – avatott be a szakma rejtelmeibe a tanszékvezető egyetemi tanár, hozzáfűzve: a gyógyászatban ugyanolyan fontos, milyen eszközök vannak a szakember kezében, mint az, miként kezeli azokat.
Fontos tudni, hogy a vírussal fertőzött személy csak akkor tudja továbbadni a vírust másoknak, ha már rajta is látszanak a betegség tünetei. A szimptómák általában 2-21 nap után jelentkeznek. A tünetek közé tartozik a láz, a gyengeség, az izomfájdalom, a fej- és a torokfájás. Ezek után hányás, hasmenés és bizonyos esetekben vérzéses tünetek jelentkeznek. Utazzunk-e Nyugat-Afrikába? A közlemény szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy utazó megfertőződjön a vírussal az érintett országokban, még akkor is, ha az érintett térségeket is felkeresi. Amennyiben egy utazó járt olyan környéken, ahonnan korábban ebolás betegeket jelentettek, és a betegség tüneteit érzékeli magán (láz, fejfájás, torokfájás, vérzés, stb. ), azonnal kérjen orvosi segítséget. A korai kezelés döntő lehet a betegség gyógyítása szempontjából. A közlemény szorosabb nemzetközi együttműködésre is felszólítja a nemzetközi közösséget. Az érintett országokat felszólították, hogy a nemzetközi repülőtereken, kikötőkben és a főbb közúti határállomásokon ellenőrizzenek minden kilépő utast.