A fenti három művet a költő egész életművével együtt szemlélve nyilvánvaló válhat számunkra, hogy Babits milyen menthetetlenül érzékeny volt a világ és az emberiség szenvedéseire, s ez milyen intenzív fájdalmat okozott neki. Költészetét a kezdetektől fogva haláláig meghatározta a homo moralis attitűd: a Május huszonhárom Rákospalotán az 1912-es "véres csütörtök" oktalan barbársága ellen szólal fel, a Jónás könyvét a hozzá tartozó Jónás imájával pedig már élete végén, gégeműtétje után némaságra ítélve írta, amelyben már egyenesen a bibliai alakhoz hasonló prófétaszerep nehézségeiről és felelősségéről ír. Az emberiségért, a világ sorsáért való aggódásában Babits olyan ördögi kérdéseket tett fel ugyanis, amelyek magasabb szinten történő megválaszolhatatlansága könnyedén depresszióba vagy akár őrületbe taszíthatja az embert: Miért? Mi okból? Iskolai anyagok: Babits: Cigány a siralomházban. Mi célból? Annak, aki e kérdésekre babitsi felelősséggel keresi a választ, fel kell készülnie a legrosszabbra: bármennyit keresi a megoldást, sosem fogja megtalálni.
Így ez a két versszak keretet alkot. Végül tartalmilag is felosztható a vers 3 nagy egység re: Az 1. egység be az első 3 versszak tartozik, amelyben a beszélő egy muzsikus cigányt szólít meg. A 2. egység a 4-6. strófát foglalja magában, amelyek látomásos költői képeket tartalmaznak, és a bibliai, mitológiai múltat is felidézik. Végül a 3. egység be az utolsó versszak tartozik, amelyben a költő látszólag visszavonja a versben elmondottakat. Érdekes szerkezeti arányosságra figyelt fel a szövegben Kecskés András, aki kimutatta, hogy az aranymetszé s szabálya is érvényesül a versben. Az aranymetszés, ismertebb nevén "mértani közép" szabálya: a nagyobb rész úgy aránylik a kisebbhez, mint az egész a nagyobbhoz. A refrénkezdő nyomatékos felszólítás, a "Húzd" pontosan a 10 soros versszakok aranymetszetén, a 7. sor elején hangzik fel (a zárószakaszban persze átadja a helyét a jövőre vonatkozó "Akkor"-nak). A teljes vers tekintetében pedig az aranymetszet a 44. sorba esik, a "sírbeszédeit" szóra, amely egybeesik a mű hangulati mélypontjával (körülötte torlódnak a legszörnyűbb, legelkeseredettebb képek).
Természetesen nincs igazuk azoknak, akik szerint A vén cigány nem tudatos alkotás, nem megszerkesztett vagy nem érthető, hiszen – mint látni fogjuk – tökéletesen követhető gondolatrendszere van. Az azonban tény, hogy a mű elsősorban érzelmi átéléssel közelíthető meg. Annak ellenére, hogy minden képének megvan a maga értelme, és megvannak a logikai összefüggések is, az ilyen verset nem hűvös logikával kell megközelíteni. Legjobban úgy lehet megérteni, ha az ember beleéli magát a költő hangulatába, lelkiállapotába. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10