Nem járnak templomba, nem imádkoznak, nem élnek keresztényi életet, nem tartják be a tízparancsolatot, no és persze nincsenek semmiféle spirituális jellegű összeköttetésben sem Istennel, sem Jézussal. Ők csak papíron katolikusok. Hogy hisznek-e? Sokan minden bizonnyal, a maguk sajátos módján. Murdoch nyomozó rejtélyei 7. évad 18. rész - Dr. Ogden halála Online dmdamedia.eu. Legfőképp vészhelyzetekben… – de ne legyünk ennyire cinikusak! A legtöbben hisznek valamiféle felsőbb erőben, egy teremtő-rendező elvben, mechanizmusban. Azonban az ő elképzeléseik erről a természetfeletti erőről nem feltétlenül korrelálnak a hivatalossá tett, a Vatikán által képviselt és terjeszteni kívánt hittel, világszemlélettel. Ők azok, akik alig vesznek kézbe egy Bibliát. Nem hibáztathatók ezért. Noha Ferenc pápa a közelmúltban kijelentette, hogy a személyes hit, a Jézussal való közvetlen kapcsolattartás veszélyes dolog, mégis, egyre többen fordulnak el a papok és más egyházi méltóságok, tekintélyek által fabrikált hiedelemvilágtól, mely túlnyomó részben hazugságokból, ferdítésekből, a súlyos cenzúra által megcsonkított szent iratokból és megfélemlítésből áll.
Sajátságos és érdekes történettel rendelkezik a híres Svájci Gárda is, akik a Vatikán, és egyben a pápa védelmét ellátó katonai alakulat. Színes, középkori stílusú egyenruhájuk legalább annyi turistát vonzanak, mint a pápai állam többi látnivalói. Számos, a Vatikán területén kívül eső ingatlan is a Szentszék tulajdonát képezi (s így azzal együtt részei az UNESCO Világörökségnek), melyek közül a három bazilika, a Lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore-, és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le Mura) mindenképpen említést érdemelnek. Látnivalók nevezetességek Rómában Ha Rómában egyetlen ókori romot, világhírű múzeumot, vagy ismert nevezetességet sem láthatnánk, akkor is érdemes lenne ellátogatni az Örök Városba utánozhatatlan hangulatáért. Az évszázados, ütött-kopott vakolatú épületek, a tetőteraszokra telepített buja kertecskék, a méregzöld zsalugáterek, a látóhatár fölött őrködő kupolák, a Tevere álmosan kanyargó vonala, mely felett ódon hidak ívelnek keresztül, az utakat övező tányérlombú pineák, vagy az ég felé törő ciprusok, az utakon moszkitóként száguldozó kismotorok – maradjunk stílusosak: Vespák – berregő hada mára védjegyévé váltak Rómának, mely épp ettől az eklektikus egyvelegtől oly menthetetlenül romantikus.
A szóban forgó sírkövön Sofia von Hohenlohe hercegnő és Gustav von Hohenlohe herceg neve olvasható. Ez utóbbit IX. Piusz pápa 1857-ben érseknek nevezte ki, majd 1866-ban bíborossá kreálta. A levél nyomán vizsgálatokat indítottak, ellenőrizve a megjelölt helyeket. Felfedezték, hogy a sírt legalább egy ízben már felnyitották, és a szobor és a sírkő más-más időből valók. A Laura Sgrò ügyvéd által előterjesztett kérelemben az is szerepel, hogy egyes források szerint évek óta több ember rendszeresen virágot helyez el a kérdéses helyen, az Emanuela Orlandi iránti kegyeletből, mivel azt tartják, hogy ott van eltemetve. Megjegyzendő, hogy az elmúlt években számtalan utólag alaptalannak bizonyuló jelzés érkezett az Orlandi-üggyel kapcsolatban. Forrás: Vatikáni Rádió Fotó: Vatican News Magyar Kurír