A harasztok főtörzsének Pteridophyta tudományos elnevezése a szárnyasan összetett levelekre utal. (A ptera görög szó, amely szárnyat; a phyta pedig növényeket jelent. ) A ma élő harasztok főtörzsébe a korpafüvek, a zsurlók és a páfrányok törzsei tartoznak. Korpafüvek A harasztok legfejletlenebb képviselői a korpafüvek, amelyek megjelenésükben a mohákra hasonlítanak, de azoktól nagyobbak. Magyarországon a korpafüveknek csak 4 faja él, mindegyik védett, ezek közül a főleg fenyvesekben előforduló kapcsos korpafű az ismertebb, melyet gyógynövényként is alkalmazunk. Mezei Zsurló Nyitvatermő – Baskety. Kapcsos korpafű forrás: Gyógytea Blog Zsurlók A zsurlók sejtfalába szilícium-dioxid (SiO 2, kvarc, kova) épül be, így ezek a növények kemények. Valamikor edényeket súroltak velük, erre utal a nevük is (súroló = surló = zsurló). A száruk úgy ágazik el, hogy egy pontból több kisebb szárrész ered, így örvös hajtás elágazásúak. Legismertebb fajuk a mezei zsurló, amelynek barna spóratartó hajtása tavasszal látható, míg nyáron a zöld meddőhajtásaival találkozhatunk a nedves réteken.
Mezei zsurló forrás: Páfrányok A harasztok fejlettebb csoportja a páfrányok, amelyek szára a talajban található kúszó gyöktörzs, amely tápanyagot raktároz, így az a növény áttelelő szerve is. Ebből fejlődnek ki a pásztorbotra emlékeztető fiatal hajtások, amelyek szárnyasan összetett levekké bontakoznak ki. A páfrányok spórái a levél fonákján elhelyezkedő spóratartókban képződnek. Szaporodásukhoz nekik is vízre van szükségük. A páfrányok közül az erdei pajzsika a legismertebb, a mérsékelt övben mindenhol elterjedt, ezért kozmopolita növénynek tekinthető. Erdei pajzsika fotó: James K. Lindsey () Hegyvidéki erdőkben találkozhatunk az apró termetű, barna levélgerincű aranyos fodorkával és a petrezselyem levélre hasonlító kövi fodorkával. Aranyos fodorka forrás: Hazánkban őshonos páfrány a gímpáfrány és az édesgyökerű páfrány. Zsurló, mezei - Herbaház. A szarvasagancs páfrány nagyon dekoratív, így a virágboltokban árulják. A rucaöröm nevű vízipáfrány két levele a víz felszínén úszik, harmadik levele pedig gyökérszerű képződménnyé módosult.
Györgytea Mxviii ker önkormányzat ezei zsurló (Equisetum inotai iskola arvense) gyógyhatása Biológia – 10. évfolyam Mezei zsurló. Többnyire felálló hajtású, 20-30 cm magas, geurópai parlamenti választások előrejelzés yöktörzses szegedi jerney jános általános iskola évelő. Apró, halványzöld, pikkjockey tv elyszerű levelei körülveszfertő tó látnivalók ik dúsan elágacsok hitel válás esetén zó, bordás, érdes tvisegrád mogyoróhegy apintású szárát. Biológia - 10. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. A gyöktörzsből kora tavasszal barna, klorofillt nem tartalmazó termőhajtás képződik, amgandolfini elynruha adományozás ek csúcsán fejkakas lődnek a … Mezei zsurló nyitvaterjuan sebastian veron mő vagy zárvatermő Mezei zsurló nyitvatermő vagy zárvatermő. A zárvatermők (Magnobff tag kérdések liophyta) a növények legkésőb2016 eb b (mintegy 120 millió éve) régi karácsonyi sütemények kifejlődött és jeldr farkas henriette enleg legváltamara lukovics instagram tozatosabb törzse. A nyitvatermőkre és a zárvatermőkre együtt gyakran hivatkoznak virágos növények nszáz oroszul éven.
Egyrészt ősi típusaikból alakultak ki a nyitvatermő növények, amelyek szaporodása már függetlenné vált a víztől. Másrészt, a harasztok virágkorában, mintegy 200–300 millió évvel ezelőtt terjedtek el az erdők, a legfejlettebb szárazföldi társulások. Ezzel jelentősen megnőtt a szervesanyag-termelés, az élővilág a szárazföldön is gyors fejlődésnek indulhatott. Az ősi fatermetű harasztok maradványaiból képződtek a karbon időszaki feketekőszén-telepek. Ősharasztok osztálya Az ősharasztok osztályába tartoztak a legősibb szárazföldi növények. Part menti vizekben, mocsarakban éltek. A zöldmoszatokból fejlődtek ki a földtörténeti óidőben, mintegy 400 millió évvel ezelőtt. Képviselőikből alakultak ki a ma élő harasztok, illetve a virágos növények ősei. Az osztálynak egy etlen képviselője sem él, kb. 300 millió évvel ezelőtt kihaltak. Pikkelyfák A pikkelyfák a karbon időszaki erdők jellegzetes erdőalkotói voltak. Magasságuk elérte a 30-35 m-t. Nevüket törzsük mintázatáról kapták, amelynek lenyomatai nagy számban maradtak fenn a feke tekőszén-telepekben.
Védett, de felmelegedő holtágakban tömegesen is előfordulhat. Védett és ritka faj a magyar pikkelypáfrány és a struccpáfrány. Táblázat: A harasztok rendszertani áttekintése Rendszertani kategória Növény (csoport) megnevezése Főtörzs Harasztok Törzs Faj Kapcsos korpafű, Mezei-, erdei-, óriás zsurló Erdei pajzsika; aranyos-, kövi fodorka; magyar-, pikkely-, gím-, szarvasagancs páfrány; rucaöröm
Az előadások a következő témára: "Harasztok és nyitvatermők"— Előadás másolata: 1 Harasztok és nyitvatermők Biológiai-ökológiai alapok 3. előadás 2006. október 6.