chevron_right Gyermek után járó pótszabadság 2021. 05. 12., 09:45 0 Tisztelt adózóna! A munka törvénykönyve 294. § (1) bekezdés c) pontja értelmében gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. 2012. január 1-je óta a gyermek utáni pótszabadság mindkét szülőt megilleti külön-külön, ezért nem szükséges nyilatkozniuk arról, hogy melyikük vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében. A kérdésem az lenne, hogy elvált szülőknek is jár pótszabadság a saját gyermekei után függetlenül attól, hogy a saját háztartásukban nevelik-e őket? A folytatáshoz előfizetés szükséges. Munka törvénykönyve 2021 hd. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
A munkaidőkeret tartamának lejártával meg kell vizsgálni, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaidő és a munkavállaló által teljesített munkaidő mutat-e eltérést, amennyiben igen, úgy a különbözet vonatkozásában a feleknek egymással el kell számolniuk. Eltérés esetén – összevetve a munkaidőkeret által előírt és a ténylegesen ledolgozott munkaórák számát – meg kell állapítani, hogy a munkaidőkeret tartama alatt, a havonta megállapított és kifizetett munkabéren felül a munkavállaló jogosult-e munkabérre, vagy a munkáltató részéről túlfizetés történt-e. Ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Amennyiben a munkavállaló túlfizetésben részesült, a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Kezdő oldal - Munkajog. Ügyvédi irodánk gyakorlati tapasztalatai alapján a munkaidőkeret témakörében még a felkészült munkáltatók és munkavállalók is találnak olyan kérdéseket, amelyek értelmezésre szorulnak annak érdekében, hogy a munkaidőkeret alkalmazása a jogszabályoknak megfelelően, a felek érdekeinek figyelembevételéve történhessen meg.
A munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 51. § (2) bekezdés]. Ilyen, a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költség a munkába járással kapcsolatos utazás is, amelynek költségtérítését a 39/2010 (II. 26. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza. Munka törvénykönyve 2021 release. Az szakmai cikke. Ahhoz, hogy a munkáltató el tudja dönteni, köteles-e a munkavállaló munkába járással kapcsolatos utazása költségének megtérítésére, a Rendelet fogalom meghatározása nyújt segítséget.
Szerzők: Dr. Herdon István, Dr. Sipka Péter, Dr. Zaccaria Márton Leó A magyar bírói gyakorlatban időről időre felfedezhetők olyan ítéletek, amelyek kifejezetten a munkajogi szabályozást, illetőleg a munkajogviszonyt érintő jogdogmatikai kérdésekkel foglalkoznak. Az ilyen tartalmú bírósági... A munka világa A kármegosztás esetei a munkáltatói kárfelelősség körében 2022/1. Munka törvénykönyve 2021 price. lapszám, 27-33. Ez a cikk nyilvános, azaz nem csak előfizetőink olvashatják. Trenyisán Máté A magyar munkajogi felelősségi rendszert 1992-ben úgy alkották meg, hogy az tekintettel legyen arra, hogy a munkaviszony alanyai eltérő pozícióban és igényérvényesítési helyzetben vannak. E... Először meghallva egy kifejezést, akár töprenghetünk is tartalmának pontos meghatározásakor, különösen, ha a szó többjelentésű. Ilyen a platform is. Műszaki tekintetben például sima felületet vagy... Cikkünkben bemutatjuk, hogy a saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatásának, önfoglalkoztatásának milyen lehetőségei merülnek fel és ezeknek milyen releváns társadalombiztosítási és – érintőlegesen – adózási vonzata van.... A védőoltásra kötelezés feltételei a munkajogviszonyban 2021/4.
Természetesen a munkáltató és munkavállaló megállapodhatnak a fent írt szabályoktól való eltérésről pl. a munkavállaló tizenöt napon belül is kérheti a a szabadság kiadását. A szabadságot – ha nincs eltérő megállapodás a munkavállaló és munkáltató között – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A tizennégy nap tekintetében a munkáltató figyelembe veheti a szabadságként kiadott napokon túl a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnapokat is. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A szabadság kiadás szabályai a Munka Törvénykönyve alapján - Munkaerő Tanácsadás. A szabadságot megváltani nem lehet, ez alól kivétel a munkaviszony megszűnésekor számított, a munkaviszony ideje szerint arányos szabadságnapok ki nem adott része. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, azonban, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki az esedékesség évére járó szabadságnapokat.
A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. 7. A munkáltató nem szakíthatja meg a munkavállaló szabadságát. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, a kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit.