HELYEZETT Nádas Bence, Kopasz Bálint Kajak-kenu (férfi kajak kettes 1000 méter) Kozák Danuta Kajak-kenu (női kajak egyes 500 méter) Csizmadia Kolos Kajak-kenu (férfi kajak egyes 200 méter) Olasz Anna Úszás (női 10 km) Csipes Tamara, Medveczky Erika Kajak-kenu (női kajak kettes 500 méter) Kapás Boglárka Úszás (női 200 m pillangó) Kenderesi Tamás Úszás (férfi 200 m pillangó) Vas Kata Blanka Kerékpározás (női hegyikerékpár) Márton Anna Vívás (női kard egyéni) Verrasztó Dávid úszás (400 m vegyes) 5. HELYEZETT Muszukajev Iszmail Birkózás (szabadfogás 65 kg) Balla Virág, Takács Kincső Kajak-kenu (női kenu kettes 500 méter) Szőke Alex Birkózás (kötöttfogás 97 kg) Telegdy Ádám Úszás (férfi 200 m hát) Bohus, Milák, Németh, Szabó Úszás (4x100 méteres gyorsváltó) Pupp Réka Cselgáncs (női 52 kg) Péni István Sportlövészet (férfi légpuska) Hosszú Katinka Úszás (női 400 m vegyes) Salim Omar Tékvandó (férfi 58 kg) 6. HELYEZETT Marosi Ádám Öttusa (férfi egyéni) Lucz Dóra Kajak-kenu (női kajak egyes 200 méter) Mihályvári-Farkas Viktória Úszás (női 400 m vegyes)
Ez a lap a Magyarország által a téli olimpiai játékokon elért pontszerző helyezéseket tartalmazza. A Magyar Olimpiai Bizottság által használt pontrendszer szerint az aranyérem 7 pontot, az ezüstérem 5 pontot, a bronzérem 4 pontot, a negyedik hely 3 pontot, az ötödik hely 2 pontot, a hatodik hely 1 pont ér. 2014-ben a MOB nemzetközi igazgatója elmondta, hogy a magyar értékelésekben fontos szerepe van, ezzel összevethetők a különböző sportágak teljesítményei, ahol a versenyzők nem szereznek érmeket. A pontrendszer alapján osztották el a sportági támogatásokat. [1] Az olimpiai pontrendszer az 1920-as években alakult ki, az első helyezettnek 10 pontot adtak, később ez 7 pontra változott. Magyar teli olimpiadi ermek 2018. Magyarországon meghonosodott a pontrendszer használata, az olimpiák idején a magyar tudósításokban is rendszerint feltűnik ez a kifejezés.
A téli olimpián műlesiklásban és óriás-műlesiklásban indult, előbbiben nem sikerült lejönnie a pályán, így kiesett, utóbbiban viszont végül a 40. helyen zárt. Tóth gyerekkori álmát élte meg, és csak még jobban megszerette a sportágát a kínai fővárosban elért eredményének köszönhetően. A 26 éves Kékesi Mártonnak a négy évvel ezelőtti pjongcsangi legjobb eredménye a műlesiklásban elért 30. hely volt, óriás-műlesiklásban a 42. helyen végzett. A versenyző idén előbbiben a 33. helyen ért célba, utóbbiban pedig a 34. helyen végzett, majd úgy értékelt, hogy ha a körülményekhez képest nem is tudta a legjobbat nyújtani, a szituációkból sikerült kihoznia a legtöbbet. Sífutóink is mindent megtettek, felzárkóztak egy erős mezőnyhöz Sífutásban is szurkolhattunk magyar versenyzőkért, a női mezőnyben Pónya Sáráért, a férfiaknál pedig a már négy évvel ezelőtt is kvótát szerző Kónya Ádámért. Pónya 10 kilométeres távon állt rajthoz, amelyen egy vetélytársát megelőzve végül 97. Magyarország pontszerző helyezései a téli olimpiai játékokon – Wikipédia. helyen ért célba. Az eredmény ahhoz képest, hogy szeptemberben térdműtéten esett át, majd felépülve kiharcolta az olimpiai kvótát, és az elutazás előtt koronavírusos lett, és tíz napot nem tudott havon edzeni, mindenképpen jó.
1925 -ben épült Nagy Károly tervei alapján, eredetileg a Dóczy Leánygimnázium számára. 1952-2000 között a Kossuth Gimnázium otthona és gyakorlóiskola az egyetemnek. Az iskola folyosóján Berky Nándor bronz- és terrakotta reliefjeivel találkozhatunk, melyek Kossuth Lajost, Kossuth Zsuzsannát és Arany Jánost ábrázolják. Tankcsata-emlékmű A térré öblösödő utcán egykor gondozott park volt, itt állt az 1944-es debreceni tankcsata emlékműve, melyet 1970-ben elkészült nagyszabású plasztikában formáztak meg. A haraszti mészkőből készült emlékmű 18 táblából kiképzett felületét Pátzay Pál domborművei díszítik. Az 1990-es években eltávolították. Kossuth utca 51 – Irinyi-ház E házban lakott 1872-1892 között a foszforos gyufa feltalálója, Irinyi József. A falon emléktábla emlékezik meg Irinyiről.
Iskolánk Debrecen egyik legrégebbi iskolája. 1838-ban a városatyák úgy gondolták, nem jó, ha gyermekeik az otthonuktól messze tanulnak, ezért elhatározták, hogy leánynevelő intézetet hoznak létre. Ebből az intézetből nőtt ki és alakult át 1859-ben a "felsőbb leányiskola", ahol a tudományokat már magyar nyelven oktatták. A későbbiek során az intézmény Dóczy Gedeon országos hírű pedagógus nevét vette fel, tanítóképzővel bővült és, ezzel párhuzamosan, megalakult a nyolcosztályos leánygimnázium. Miután szűkösnek bizonyult az épület, felépült az új háromemeletes Dóczy-palota, és ezután a Kossuth u. 33. szám alatti telken a négy elemi és négy polgári osztályban folyt a tanítás. Ekkor intézményünk még egyházi iskola volt, és csak 1948-ban került állami kézbe. Kossuth Lajos nevét pedig 1954-ben vette fel. 1963-ban új feladatot kapott intézményünk: a tanulók nevelése, oktatása mellett részt vett, és azóta is részt vesz a leendő tanárok képzésében. 2018-ban ünnepeljük gyakorló iskolai státuszának 65. évfordulóját.
Telc Nyelvvizsgakzpont Térkép DRK Dóczy Gimnáziuma Nyílt nap Gimnázium Tokaji Emese Petra 9. B osztályos tanuló elnyerte a "Magyarország jó tanulója – jó sportolója" címet, ami a következő tanévben ösztöndíj formájában is segíteni fogja az ő tehetséggondozását. Emese választott sportja: a kézilabda, és a sok edzés, az oda szánt elhivatottság mellett ugyanolyan fontos számára, hogy az iskolában is kiegyensúlyozottan színvonalas teljesítményt nyújtson. (Pedig nem Read more about Még idén, de már jövőre […] 2020. június 13-án került megrendezésre a Kosáry Domokos Történelemverseny országos döntője Budapesten, melyen Kalmár Péter (9. A) diákunk 6. helyezett lett. Felkészítő tanára Földiné Kövendi Magdolna tanárnő! Mindkettőjüknek szívből gratulálunk! Vitéz Kata 7. A osztályos tanulónk a napokban értesült arról, hogy a Kossuth Rádió országos versíró pályázatán több mint ötezer pályázó közül különdíjat nyert. Ehhez a kimagasló eredményhez szívből gratulálunk, és kívánjuk, hogy kiapadhatatlan ihletforrással jusson fel a Parnasszusra!