Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002) Mikszáth Kálmán (1847-1910) irodalmunk egyik legnagyobb művésze, Jókai mellett a legolvasottabb 19. századi író. Írói nagyságát elsősorban nem regényei, hanem kisebb terjedelmű alkotásai fémjelzik. A kis műfajt választotta nagy mondanivalója közléséhez, formájául pedig a karcolatot, a rajzot, a novellát. Ezekbe a remekekbe tömörítette tehetségét. Ilyen műve az "A néhai bárány" című novellája a "Jó palócok" című novelleagyűjteményből. Mikszáth egyes szám első személyben kezdi el a történetet. Rögtön az első mondatban egy kép bontakozik ki előttünk: a felhők elé harangoznak. Ez egy falusi szokás, amely a nagy viharok elmulasztását hivatott szolgálni. A helyszínt is megtudjuk: Bodok község. Már a második mondatban találkozunk egy emberrel, Csuri Jóskával, akinek "hólyagos lett a tenyere". Az olvasónak egy picit jobban bele kell gondolnia a történetbe, hogy rájöjjön: Csuri Jóska harangozott, hogy elkergesse a vihart.
Vázlat Szereplők Mikszáth Kálmán A néhai bárány ( elemzéshez tanácsok + idézet) - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten A kis Baló Borcsa könnyhullatásával még tisztábbra mosta. " panyókára fogva: vállra vetve 5. Mit tudunk meg erről a vidékről, ezekről az emberekről? Babonásak, hisznek a csodában ___ harangoznak a vihar előtt, a vihar alábbhagy, / de a patak vize emelkedik/ Összefog a falu, hogy gátat szabjanak az áradásnak, még a gazdag Sós Pál is " csáklyát hozott" – Vajon miért? ( a csáklya arra is jó, hogy kiemeljék vele a vízbe esett tárgyakat/ 6. Milyen a viszonya a falusiaknak Sós Pállal? – hisznek neki, mert gazdag, tekintélye van, nem lázadnak fel ellene, de pletykálnak róla. ( őt gyanúsítják a lopással) 7. Milyen a sorsa Balogh Ágneséknak? Anyjuk meghalt, házuk összedőlt, mindent elvitt az ár, bizakodnak, hátha visszahozza valaki a ládát, Apa erővel, hatalommal próbálja visszaszerezni a tuljadonát, Ágnes furfanggal, -- sikertelenül. 8. Milyen konfliktus található a műben?
A paraszti sors nehézségeit tükrözi a Balogh család sorsa: az ár elvitte mindenüket, sőt még a házuk is összedőlt. A házassághoz kötött falusi szokások egyikébe is bepillantást nyerhetünk a tragédiával kapcsolatban: a lányok nem mehetnek férjhez nyoszolya nélkül. Az író csak egyetlen reménysugarat ad a szerencsétleneknek: "hátha visszahozzák". A család makacsul ragaszkodik jogos tulajdonához. Az apa és nagyobbik lánya erővel és furfanggal nem jár sikerrel. A népmesék felépítéséhez híven a legkisebb, a legártatlanabb lány oldja meg a problémát. Amikor Sós Pál válláról leesik az új ködmön, és a kislány felismeri, hogy a ruhadarab báránykájának bőréből készült, nem tudja visszatartani érzéseit. Az igazság kiderülése eléggé szarkasztikus: Istenre való esküvés alatt csúszik le a ködmön, egyfajta isteni igazságszolgáltatásként. A néhai bárányban, mint Mikszáth más novellaiban is a romantika keveredik a realizmussal. A romantikára jellemző például a balladai homály, a népmesei, néprajzi elemek.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk olvasónapló Szerző: | 2012. 09. 13. | Olvasónapló A regényben két fiúbanda harcol egymás ellen, az egyik a Pál utcai fiúk, a másik pedig a vörösingesek. Ezen túl még sokminden más izgalmas esemény is történik. I. fejezet: Háromnegyed egy, helyszín a természetrajzi terem. Óra után az iskola előtti törökmézes árus most... Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán – olvasónapló Szerző: orsi | 2011. 05. 6. | Olvasónapló A hős, Jenő Eduárd gróf, sokkal nemesebb jellem, mint Kolostory Albert báró. Parasztjainak anyagi és szellemi jólétére törekszik, de kudarcot vall. Villemont Raudon gróf, kinek Jenő Eduárd birtoka kellős közepén háza s százötven holdja volt, olyan válságon ment át,... Katona József: Bánk Bán – olvasónapló Szerző: orsi | 2011. 01. 18. | Olvasónapló I. fejezet: A helyszín II. Endre udvara. A király feleségének, Gertrúdisnak van egy Ottó nevű öccse. Ottó meg akarja magának szerezni Bánk bán feleségét, Melindát. Ottó ezzel kapcsolatban kikéri Biberach véleményét, vajon Melinda viszonozni fogja-e közeledését.... Mikszáth Kálmán: A jó palócok – olvasónapló Szerző: orsi | 2010.
Mikszáth Kálmán - A jó palócok (Mészáros Zoltán 2008) Hidden Content Give reaction or reply to this topic to see the hidden content. Mikszáth Kálmán tizenöt kisregénye a palócságmindennapjaibó legismertebb műve egész közel viszi a hallgatótsaját népe gondjaihoz, örömeihez, tragédiáját magunkkal találkozhatunk leírásai közben, stalálkozhatunk folyamatosan a mindenek felett állóbecsülettel, erénnyel, ártatlan gyermeki tisztasávételes írói tehetsége évszázadra repít vissza, hogyne csak olvasói-hallgatói, de szereplői lehessünk történeteinek. A könyv érdekessége, hogy látszólag különállótörténetei egy nagy történés időbeni eltérésekkel, vissza- és előretekintéssel. A történetek szereplőimindig feltűnnek, sőt némelyikük főszereplővé válik! Technikai jellemzők:Teljes műsoridő: 2 óra, 51 perc, 17 mp. Hanghordozó: 1 db. MP3 CDMegjelent: 2008. május. Előadja: Mészáros Zoltán színművész.. Teljes hossz:171p Teljes méret: 152mb Típus: MPEG-1 Audio layer 3 Átlagos bitráta: 192 Kbps Mintavételezési frekvencia: 44.
9. Megoldás: A legkisebb lány – mint a mesékben! – ismeri fel a báránykája bundáját Sós Pál ködmönében. Az uraság lelepleződik. Ámbátor, ha már szóba jött az a bárány, mégis furcsa eset, hogy míg a felsővégen mindenki tud róla, Sós Pálék kertjénél egyszerre nyoma vész, az alsóvégiek közül már nem látta senki. Amennyi itt a rossz nyelv, még mindjárt másnap, ott a hálaadó misén is csak addig pihentek, míg az imádságoskönyvek leveleit nyálazták, ahol pedig az Úr kímélő kegyelmét kellett volna inkább megköszönni, amiért nem sújtotta a falut... de amennyi itt a rossz nyelv, százan is kinyújtják lapátnak, hogy a mások becsületét hordják el rajta. Nyomban nekiestek a gyanúsítással Sós Pálnak: csak ő húzhatta ki, senki más, a ládát! Hanem 'iszen, az Isten nem alszik, rossz tűz el nem alszik, nem marad ez annyiban. Kerül annak gazdája akárhonnan! Súgtak, búgtak, hogy (ugyan kis szopja az ilyeneket az ujjából? ) ennyi meg annyi tömérdek régi ezüsttallér volt a ládában. Ami igaz, igaz, lehet az öregnek is tarka macskája, mert a nagyitalú Mócsik György, a gózoni szűcs olyasfélét mondott a minap itt jártában, hogy ebben a dologban, ha nem volna lakat az ő száján... Ki tudhatja hát?
A család mindvégig makacsul ragaszkodik jogos tulajdonához. Az apa és nagyobbik lánya erővel és furfanggal nem jár sikerrel. A népmesék felépítéséhez híven a legkisebb, a legártatlanabb lány oldja meg a problémát. Amikor Sós Pál válláról leesik az új ködmön, és a kislány felismeri, hogy a ruhadarab báránykájának bőréből készült, nem tudja visszatartani érzéseit. Az igazság kiderülése eléggé szarkasztikus: Istenre való esküvés alatt csúszik le a ködmön, egyfajta isteni igazságszolgáltatásként. Új templomot szenteltek fel éppen, az Isten házát, akire Sós Pál esküszik. "egyszer csak szembe jön az egész elöljáróság meg a főemberek, köztük Sós Pál uram is, ünnepiesen felöltözve, újdonatúj ködmönben, mely panyókára fogva lógott a válláról. Igaz biz'a — az új templomot szentelték itt föl a mai napon. - Nézd, Boriskám! Nézd meg jól azt a hosszú hajú magas embert – súgja kis húgának Ágnes -, az vitte el a Cukrit. "Borcsa odament Sós Pálhoz: "- Bácsi! - szólt csengő, szelíd hangon. - Adja vissza bárányomat! "