A Raffay Sándor: Újtestamentum (1929) fordítás közkincs (public domain). Szabadon hozzáférhető, másolható, felhasználását nem védi szerzői jog. Kecskeméthy István (1864-1938) bibliatudós, teológiai professzor élete a Szentírás-fordítás jegyében telt el. Huszonhat évesen publikálja bibliafordításának első könyvét, az Énekek énekét, 1935-ben látja el kézjegyével az utolsó tisztázatot. A nagyalakú, gyönyörű rajzolatú betűkkel létrejött kézirat fennmaradása igazi csoda, a második világháborút követően folyamatosan rejtegetni kellett, mialatt a létező fordítás legendáriuma egyre gazdagodott. Az Erdélybe 1895-ben áttelepült és 1918 után választott hazát változatlanul otthonának tekintő fordító egyetlen pillanatra sem választotta el életét a Szentírástól. A Kecskeméthy-fordítás a kolozsvári Koinónia Kiadó hozzájárulásával olvasható az oldalon. Koinónia Kiadó Str. Mărginaşă Nr. Nemeskürty István: Magyar biblia-fordítások (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990) - antikvarium.hu. 42 400344 Cluj-Napoca Romania - Az Újszövetség könyvei, Próbakiadás 1956 Budapest. Magyarországi Ref. Egyház, 1956. Károlyi Gáspár fordítása és Czeglédy Sándor revíziója nyomán a görög eredetiből fordította a Magyar Bibliatanács Újszövetségi Szakbizottsága.
A zsinagóga a jeruzsálemi templom mintájára volt berendezve. A babiloni fogság után a világi zsidók, tehát nem papok is foglalkoztak a Biblia kutatásával, magyarázásával. Ez néha félremagyarázásba csúszott, így alakult ki a politikai szabadító képe, ezért nem ismerték fel Jézusban a Messiást. A világi bibliamagyarázókat írástudóknak nevezték. A farizeusok hittek a feltámadásban, a zsidó szóbeli hagyománynak nagyobb jelentõséget tulajdonítottak, mint a szentírásnak. A szaddúceusok nem hittek a túlvilági életben, csak a Tórát fogadták el, a hagyományokat megvetették. A szóbeli hagyományt, amelyet a Talmudban foglaltak össze, eleinte éppen azért nem írhatták le a zsidók, nehogy a Tóra, vagyis a szentírás szintjére emelkedjen. Akkor jegyezték mégis le, amikor válságba került a nép, például a babiloni fogság idején. Az egyetlen hitszakadás a zsidó vallásban a Talmud miatt következett be. A magyar bibliafordítás története — Page 4. Gnán ben Dávid alapította a hászidok, vagyis kegyesek gyülekezetét, akik elvetették a hagyományokat, másképpen ülték meg a szombatot, más étkezési és esküvõi szokásokat gyakoroltak.
(Tudom, elég hülye hagyomány. ) Különben itt egy kereshető, soknyelvű online Biblia. (Van egy másik is, de azt most nem találom. ) Előzmény: Törölt nick (18) Törölt nick 2010. 20 18 Az interneten rábukkantam egy Vulgata honlapra. (Angliai honlap). A honlap nyitólapján (jól ragozom? ) az V. Sixtus által jóváhagyott Vulgata címlapja van, szép fotó. Az elképesztő bizarrság a dologban, hogy ezt részben a pápa írta át az addig elfogadott Vulgatát javítgatva, majd a következő pápa hibásnak minősítette és megintcsak új kiadást készített, új szöveggel. Magyar biblia fordítások teljes film. Még bizarrabb: a mai tudós kommentárok is rossznak itélik V. Sixtus munkáját (vagy házi tudósaiét). És a legbizarrabb: a szuper Vulgata-honlap címlapján ez van. (vagy valami protestáns propaganda a tudós angol honlap: "íme, a dilettánsok"? rámutatással? mi ez? ) Kis zárszó: kapásból, gyakran bukkanok efféle számomra bőszító és megmagyarázhatatlan apróságokra, melyek tán nem is apróságok. Olyan, mint Gál atya és Ruzsiczkay nyelvésznő bibliai első szava.